Felszólalás adatai

DR. SZILI KATALIN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Miniszter Úr! Számomra megtisztelő az, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az előterjesztője lehetek. Megtisztelő már csak azért is, mert az elmúlt esztendőben 100/2007. (XI. 4.) számon elfogadtunk egy országgyűlési határozati javaslatot, amely országgyűlési határozat létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A tanács elnöklésével a mindenkori Országgyűlés elnökét bízta meg, és felkérte arra, hogy hozza létre azt a statútumot 2008. május végéig, amely e tanács felállítását biztosítja.

Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Akkor, amikor ma ezt az előterjesztést teszem, képletesen öt frakció itt áll mögöttem, hiszen sikerült teljesíteni és meghozni azokat a kompromisszumokat, amelyek ennek a tanácsnak a létrehozását biztosító statútumot jelentik, hiszen megalkottuk azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely tartalmazza e tanács statútumát.

(9.50)

Kedves Képviselőtársaim! Sikerült előbb teljesítenünk, mint ahogy ezt a parlament tőlünk kérte. És megköszönöm valamennyi frakciónak azt a támogatást, amit ahhoz adott, hogy egy közös engedményeken nyugvó kompromisszumot sikerült létrehoznunk ahhoz, hogy ez a tanács egy fóruma legyen annak, ahol civilek, érdekképviseletek, a kormány, a frakciók párbeszédet tudnak folytatni, s nemcsak a fenntartható fejlődés stratégiáról, mert az is fontos, hogy ennek az országnak hosszú távú, 2025-2030-ig nyúló olyan stratégiája megalkotására kerüljön sor, amely magában foglalja a gazdasági, a szociális, a társadalmi, az ökológiai, sőt továbbmegyek, a kulturális kérdéseket és ezeknek a kérdéseknek a harmóniáját is. Csak akkor, ha harmóniában kezeljük ezeket a kérdéseket, fogunk tudni kialakítani egy harmonikus Magyarországot, egy harmonikus társadalmat, ami Magyarország versenyképességét is biztosíthatja Európában, a világban, egy élhető országot biztosít mindenki számára, és egy fenntartható társadalmi képet alakít ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondtam, harmónia. Alapvetően ennek a tanácsnak pontosan az a feladata, hogy ezt a fajta új politikai gondolkodást próbálja meg ne csak a politikában, ne csak a közbeszédben, hanem az egész társadalomban elfogadtatni, hiszen számunkra egy jövőképet csak és kizárólag az biztosíthat, ha a gazdasági kérdésekről nem kizárólagosan beszélünk, hanem a szociális kérdésekkel, a társadalmi kérdésekkel összhangban, ha akkor, amikor társadalmi kérdésekről van szó, mögötte látjuk azt is, ami a gazdaságot és a versenyképességet jelenti, ugyanakkor mellette nem kizárólagosan és nem maradékelven az ökológiai, másképpen fogalmazva: a környezeti kérdésekkel is foglalkozni tudunk, erről is szólni tudunk.

Nyilvánvalóan ma is mindannyian érzékeljük, hogy ahol a legnagyobbak a szociális feszültségek, legnagyobb a szociális probléma, ott találkozunk a legtöbb ökológiai problémával is. Ugyanakkor számunkra fontos az is egy fenntartható társadalom érdekében, hogy ne csak és kizárólag a gazdaság alakítson és határozzon meg minden életviszonyt, és ne a gazdaság legyen a cél, hanem csak eszköz legyen ahhoz, hogy egy élhető társadalmat, élhető országot alakítsunk.

Azt mondtam, harmónia. Tehát a mi feladatunk, ennek a tanácsnak pontosan az a feladata, hogy ezen gondolkodásmód mentén segítse, karbantartsa a hosszú távú stratégia kialakítását. És ezt tesszük nemcsak azért, mert számunkra 2006-ban az Európai Unió is előírta, hogy egy megújult fenntartható fejlődés stratégiát kell kialakítani, illetőleg az Európai Unióhoz is be kell nyújtani, hanem azért tesszük, mert számunkra, Magyarország számára, a magyar társadalom számára fontos kérdés, hogy mindezen kérdések harmóniájában tudjuk magunkénak azokat a hétköznapi gyakorlatot is meghatározó törvényeket, amelyek számunkra 2015-ben, 2020-ban és 2025-ben is, gyermekeink és unokáink számára is egy élhető országot biztosítanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Azt mondtam, kompromisszum. Valóban sikerült egy kompromisszumot létrehoznunk abban, hogy ez a tanács - amely, hangsúlyozom még egyszer, a párbeszéd fórumát is biztosítja a civilek, az érdekképviseletek, az egyházak, a tudományos élet képviselői között - negyedévenként ülésezzen, ezt is tartalmazza a statútum, legalább kétharmaddal hozza meg a döntéseit. Bízom benne, hogy ezek kompromisszumos döntések lesznek, mert ez biztosíthatja azt, hogy kormányzatokon túlnyúlóan is valamennyi jogszabály esetében biztosítsák azt, hogy számunkra az a cél a fontos, amely egy harmonikus társadalom elérését, egy harmóniában működő ország elérését biztosítja.

Néhány alapelvet engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ide hívjak akkor, amikor erről a statútumról beszélek, hiszen ebben számunkra talán az egyik legfontosabb volt a társadalmi részvétel. Sokszor küzdünk manapság azzal a deficittel, és sokszor elhangzik az is, hogy kellene társadalmi párbeszéd, széles körben kellene kérdéseket megvitatni. Ez igenis egy nagyon jó fórumot biztosít arra, hogy mi magunk széles körű párbeszédnek a fórumát tudjuk, ezért talán a társadalmi részvétel az egyik legfontosabb alapelv. Ugyanakkor az együttműködés, azt hiszem, a második. Amit az is pontosan jelez, hogy ennek a tanácsnak a tagjai sorában tudhatjuk - ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, arra felhívnám a figyelmüket, amit a határozat 3. pontja rögzít - a pártok képviselőcsoportjain túl a Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Rektori és Főiskolai Tanács, a szociális ügyekkel, az egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a környezet- és természetvédő civil szervezetek, a RÉT-ek, a korosztályi civil szervezetek, az oktatási, kulturális civil szervezetek képviselőit.

A tanács összetételét úgy alakítottuk ki, hogy működőképes legyen. Nyilvánvaló, hogy egy 30-35 fővel rendelkező tanács biztosíthatja azt, hogy egyrészről ez a folyamatosság és párbeszéd biztosított legyen, ugyanakkor azt is, hogy ez a tanács önmagában azzal a feladattal, amivel egyébként a tanácsot létrehozó országgyűlési határozat megbízta, nevezetesen, hogy egy egyeztető, véleményező és javaslattevő fórum legyen, biztosítani fogja tudni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatom azt is, hogy ennek a határozattervezetnek a benyújtása, talán nem túlzás, ha azt mondom, egy új időszámítást hozott az együttműködésünkben is. Hiszen azzal, hogy egy hosszú távú fenntartható fejlődés stratégia mentén a gazdaságpolitikai stratégia, a már előttünk fekvő energiapolitikai stratégia, a klímastratégia és valamennyi ilyen kérdéssel foglalkozó stratégia a hosszú távú jövőkép kialakításában segít, akkor talán fogalmazhatok úgy is, hogy történelmi pillanat ennek a tanácsnak a létrehozása, amelynek a működése alapvetően kooperáción, reményeim szerint konszenzuson és ahogy a határozat is jelzi, kompromisszumokon alapul. Jó példája ez annak, hogy lehet együttműködést biztosítani a pártok között is akkor, amikor Magyarország hosszú távú jövőjéről van szó.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A statútum értelmében négy társelnöke van ennek a tanácsnak, amely biztosítja azt is, hogy valamennyi érdek-képviseleti szerv, civil szervezet, a tudományos élet képviselői oly módon tudjanak alkotó részesei lenni ennek a folyamatnak, ami elvezethet bennünket ezen kompromisszumokon és együttműködésen keresztül ahhoz, hogy mindenki által kormányzati ciklusokon is túlmutatóan lehet Magyarország javát szolgálni, gyarapodását szolgálni. Számomra az öröm, hogy e tanács titkárságának a létrehozására is sor kerül. Szeretném a tisztelt televíziónézők és rádióhallgatók figyelmét is felhívni arra, hogy e tanács tagjainak a működése nem jár díjazással.

(10.00)

Tehát ha bárki azt látná ebben, hogy megint létrejön egy olyan grémium, amelyik nyilvánvalóan a saját finanszírozásával foglalkozik, félreértés ne essék: ennek a tanácsnak a résztvevői, tagjai nem részesülnek díjazásban. Ugyanakkor egy szerény létszámú titkárság fogja ellátni a megfelelő feladatokat, amelyet az Országgyűlés biztosít, hiszen alapvetően az Országgyűlés, a magyar parlament és képviselői célja az, hogy egy széles körű társadalmi párbeszéd kialakítását szolgáló fórumot hozzon létre. Éppen ezért az Országgyűlés költségvetésébe kerül a statútum értelmében ennek a szerény létszámú titkárságnak a finanszírozása és meghatározása.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem a kormányt, hogy ahogy eddig is egyébként a tanács létrehozását, úgy a statútumot is támogassa, azért, hogy ez a tanács minél előbb megkezdhesse munkáját, részt vehessen azokban a folyamatokban, amelyek a gazdasági, szociális, társadalmi és ökológiai kérdések harmóniában történő kezelését segítik. Kérem arra frakciótársaimat és valamennyi képviselőtársamat a parlamentben, hogy úgy, ahogy eddig is a kompromisszumokat megalkottuk, ahogy a statútumot megalkottuk, támogassák ezt az országgyűlési határozatot, hiszen ezzel a parlament működésében is a kooperációban egy új időszámítást kezdhetünk.

Elnök Úr! Képviselőtársaim! Támogatásukban bízva ajánlom figyelmükbe ezt a határozatot, és kérem, hogy ezt a támogatást majd a határozat megalkotásakor, szavazáskor is szavazatukkal erősítsék meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)