Készült: 2024.05.07.17:12:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

222. ülésnap (2012.09.26.), 8. felszólalás
Felszólaló Csöbör Katalin (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/7971. számon benyújtott, a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

Felszólalásom elején, ha megengedik, az alaptörvény két rövid, de meglehetősen lényeges szakaszát idézném. Egyrészről az M) cikk kimondja, hogy "Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik", a XIII. cikk pedig a következőket rögzíti: "Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár."

(9.50)

A vállalkozás szabadsága és a magántulajdonhoz való jog, talán ez a két emberi jog, mely alapvetően meghatározza egy polgári törvénykönyv alapjogi vetületét. Ezzel szemben a hatályos Ptk. egy olyan korban született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi, vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont és a vállalkozás szabadságát. Természetes, hogy az 1990-es rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társadalmi változásait a törvényhozónak gyakori módosításokkal kellett követnie.

Ahogyan a javaslat általános indokolásában is találjuk, a módosítások mögött lejátszódott folyamatok olyan mértékű és horderejű változásokat eredményeztek a magánjogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényel, és egy új polgári törvénykönyv megalkotását teszi szükségessé. Az alaptörvény megszületésének analógiája már csak azért is helytálló, mert egy régi, ha úgy tetszik, a rendszerváltozás adósságát törleszti az Országgyűlés egy új polgárjogi kódex reménybeli elfogadásával, megjegyezvén, hogy a 20 éves lemaradásból előnyt kovácsolva, a rendszerváltozást követő tapasztalatokat felhasználva alkothatjuk meg a polgári törvénykönyvet.

Az emberi jogok körét a törvényjavaslat nyolc könyve közül Az ember mint jogalany című Második könyv rendelkezései, a családjog szabályozásáról szóló Negyedik könyv és az öröklési jogra vonatkozó Hetedik könyv szabályai érintik leginkább.

A Második könyv szabályai közül most csak a cselekvőképességgel kapcsolatos rendelkezéseket emelném ki. A törvényjavaslat különválasztja a kiskorúság miatti cselekvőképtelenségre és korlátozott cselekvőképességre vonatkozó bírói ítélettel gondnokság alá helyezettekre vonatkozó szabályozást. A nagykorú, cselekvőképességben érintett személyekre irányadó szabályozás több ponton megváltozik. A törvényjavaslat a nemzetközi egyezményekkel és az alkotmányos követelményekkel összhangban a szükségesség és az arányosság elve alapján határozza meg a szabályokat. A javaslat ugyanis az egyéni életkörülményekhez igazodva segíti a csökkent belátási képességű személyt jogai gyakorlásában. A leglényegesebb változás a területen, hogy az új Ptk. nem ad lehetőséget nagykorú személyek esetén a cselekvőképesség általános korlátozására, így a cselekvőképesség csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható.

Az emberi jogok szempontjából megemlíteném, hogy a törvényjavaslat a hatályos törvénytől eltérően a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok elnevezést alkalmazza az ember mint természetes személy magánszférájának védelmét biztosítani hivatott jogok megjelölésére. A polgári törvénykönyv tervezete a személyiségi jogok védelmét a két elemből álló general clausula útján, másrészt az egyes, nem kimerítő jelleggel rögzített nevesített személyiségi jogok útján gyakorolja. A javaslat rögzíti, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezzel is hangsúlyozva a személyiségi jogok érvényesíthetőségének teljes körét. A nevesített személyiségi jogok közül pedig szeretném felhívni a figyelmet a kegyeleti jogra, mert az emberi méltóságból levezethető jog túlmutat az ember földi létén.

Az előttünk fekvő javaslat számos újítást tartalmaz a felszólalásom elején említett jogterületeken kívül is, amelyeknek részletes kibontására az Országgyűlésnek megfelelő időtartamban lesz lehetősége. Ezért engedjék meg, képviselőtársaim, hogy köszönetemet fejezzem ki a kodifikációs bizottságnak és annak vezetőjének, Vékás Lajos professzor úrnak a kiemelkedő szakmai munkájáért, és hogy művüket az Országgyűlés asztalára helyezték, amelyet az elkövetkezendő hónapokban megvitathatunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai