Készült: 2024.09.19.03:28:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

210. ülésnap (2001.05.29.), 26-28. felszólalás
Felszólaló Dr. Kelemen András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:40


Felszólalások:  Előző  26 - 28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy kicsit át kell tanulmányozni, de azt hiszem, ez menni fog, hiszen a korábbiakban más beosztását kaptuk a vitaanyagnak. Ebben az első vitaszakaszban és az egész leendő vitára vonatkozóan majd szeretnék olyan információt nyerni a kormány képviselőjétől, hogy a különböző bizottsági üléseken elhangzottak olyan jellegű ígéretek és megjegyzések, hogy a kormány igen sok esetben tartalmilag egyetértett a módosítással, a módosítás szándékával, de az volt a véleménye, hogy további csiszolást, finomítást igényelnek a szövegek - több, mint harminc esetről van szó -, és ilyen jelleggel igen sok olyan módosító indítvány elutasítása következett be, amelynek esetében abban reménykedünk, hogy a módosítás tartalma a későbbiekben meg fog jelenni. Ha a kormány ezt megerősíti, és jelzi azt, hogy mi módon fogjuk ezt a továbbiakban kezelni, ez nyilvánvalóan lényegesen megkönnyítheti a mai vitát.

Rátérve az első vitaszakaszra, hadd említsem meg, hogy a módosító javaslataim, amelyek a sorszámozás szerint a 39-estől kezdődnek, és mennek az első részben a...

 

ELNÖK: A 36. ponttól a 46. pontig.

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Igen, de abban benne van a 39. pont, amelyik rám vonatkozik. Más képviselőtársaimmal egyetemben én is arra igyekeztem megoldást találni, hogy a történelmi földrajz forgandósága következtében a határváltozások folytán a szomszédságban hozzánk közel élő magyar nemzetrészek sorsa időnként egészen nehezen kodifikálhatóan változott meg.

 

 

(9.30)

 

Erre az én javaslataimban kétféle megoldás lehetőségét vetítem fel, amelyek akár külön-külön, akár együttesen is - véleményem szerint - használhatóak.

Az egyik megoldás az, hogy ne az állandó lakhely legyen a jogalany meghatározásának legfőbb ismérve, hanem az állampolgárság. Ez egyúttal a törvény szellemével sem ellentétes, sőt azzal egyezik, hiszen a magyar állampolgárság felvétele - ez egy negatív bizonyíték emellett - e törvény hatálya alá tartozás akadálya. Akkor tehát az állampolgárság fontos kritérium lehet, és erre lehetne felépíteni a jogalanyok meghatározását.

Miért mondom ezt? Milyen szándékot takar ez a javaslatom? Azt a szándékot takarja, hogy, teszem azt, ha valaki Csehszlovákiában élt, és csehszlovák állampolgárként, de magyar nemzettársként élte életét, és az egyéni élete úgy alakult, hogy manapság már Csehországban van, akkor ez nem egy szomszédos állam, ily módon gyakorlatilag kiesik a törvény hatálya alól. Viszont amennyiben szlovák állampolgársága van, akkor esetleg ez áthidaló megoldás lehet. És nem sorolnám föl a továbbiakat, körbemehetnénk a határaink mentén, más esetekben is lehetnek ilyen előnyök azok számára, akiknél a lakóhely helyett az állampolgárságot állapítjuk meg.

A másik variáns ugyanennek a problémának a megoldására véleményem szerint... - hiszen tudjuk, hogy elsősorban azok az országok merülnek fel, és azoknak az országoknak a lakói, amelyek a volt Csehszlovákia, a volt Szovjetunió és a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz tartoznak, hiszen ezeknek a területén szóródhattak szét magyar lakosok elsősorban. Tekintsük esetleg azt kritériumnak, akiket erőszakkal távolítottak el szülőföldjükről. Mert mégiscsak óriási különbség van aközött, hogy valaki egyéni életcélok nyomása mentén hagyja el szülőföldjét, vagy brutális, nyers erőszak folytán, mint amilyen például a felvidéki magyarság részben Magyarországra telepítése, részben Csehországba, az elüldözött szudétanémetek helyére történő betelepítése volt. Ez áthidalhatná másféle formában, és igazságot hozhatna. Ugyanez a probléma bizony fölmerülhet Kárpátalja esetében is!

Köszönöm szépen, egyelőre ennyit akartam erről a témáról mondani. Még erre a részre vonatkozik az a módosításom is, ami aztán később egy másik tárgyalási fejezetben, részletesebb formában újra előkerül. Én azt javasoltam, hogy kerüljön be az 1. § (1) bekezdése mögé egy d) pont arra vonatkozólag, hogy aki a magyar nemzetiséget kinyilvánítja, egyúttal írja alá azt, hogy nem vallja magát más nemzetiségűnek. Éppen az etnobiznisz sokat hangoztatott vádjának megakadályozására, egyidejűleg, párhuzamosan több nemzetiséghez anyagi előnyökből ne legyen mód tartozni.

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  26 - 28  Következő    Ülésnap adatai