Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt az Alaptörvényünk is deklarálja: Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.Az alapjogok tiszteletben tartása és védelme tehát az állam kötelezettsége. Az állam köteles gondoskodni arról, hogy az alapvető jogok érvényesülésének feltételei biztosítottak legyenek. A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy ezen állami kötelezettségnek a legmagasabb színvonalon eleget tegyen megfelelő szabályozás kialakításával és olyan intézményrendszer létrehozásával, amely a leghatékonyabban képes fellépni az alapvető jogok védelme és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat célja, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába történő integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényesülését biztosító intézmény jöjjön létre. Különösen fontosnak tartom már az elején tisztázni és hangsúlyozni, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem szűnik meg, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa lesz.

A baloldal a javaslat benyújtásakor azonnal az Egyenlő Bánásmód Hatóság totális felszámolásának hamis híresztelésébe kezdett, ami, úgy gondolom, teljes mértékben elfogadhatatlan. Ezért megkérem tisztelt képviselőtársaimat a baloldalon, hogy továbbra se terjesszenek valótlan állításokat. Az az elképzelés, hogy az antidiszkriminációs hatósági jogköröket az Országgyűlés által választott biztos gyakorolja, már a 2000-es évek elején felmerült, ugyanis az akkori nemzetiségi biztos előkészített egy erre vonatkozó javaslatot.

Tisztelt Ház! Az emberi jogok védelme szükségessé teszi az állam egymástól függetlenül működő egyes jogvédő szerveinek integrálását. Álláspontunk szerint az országgyűlési különbiztosi rendszer helyébe lépő alapvető jogok biztosa eddigi működése a biztosíték arra, hogy ez az integráció erősíti az alapjogvédelem hatékonyságát.

Ennek a folyamatnak a része volt például az is, hogy a Független Rendészeti Panasztestület feladatait az év elején az alapvető jogok biztosa vette át. A Független Rendészeti Panasztestület alapvetően a rendőri intézkedéseket kivizsgáló olyan szervezet volt, mely a rendőri intézkedések során okozott alapjogsértéseket, aránytalan intézkedéseket vizsgálhatta. Így a panasztestülethez az fordulhatott, akinek a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítőeszköz alkalmazása alapvető jogát sértette.

Ugyanezen alapjogsérelem esetén azonban az állampolgárok az ombudsmanhoz is fordulhattak. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába történő integrálással a jogbiztonság érdekében ez a párhuzamos hatáskör megszűnt, méghozzá oly módon, ami egy magasabb szintű jogvédelmet eredményezett, hiszen az ombudsman mégiscsak az alapvető jogok érvényesülését biztosító legfőbb jogintézmény Magyarországon.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvad az alapvető jogok biztosának intézményrendszerébe, és annak keretében fogja tovább végezni a munkáját. Ehhez szükséges a javaslatban szereplő jogszabályok módosítása. Az ombudsman jogköreit és az eljárási szabályokat is szükségszerűen módosítani kell.

A jogvédelem magának az alapvető jogok biztosának is a feladata. Az egyenlő bánásmód, az alapjogi sérelmekkel kapcsolatos ügyeknek a vizsgálata, azt gondolom, hogy magasabb szintre fog kerülni ennek a területnek a jogi felelősségrendszere. Bekerül egy olyan intézményrendszerbe, ami egy egységesebb, de mégis magasabb szintű figyelmet fog jelenteni mindenki számára.

Amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóságról van szó, akkor elsősorban arra kell összpontosítani és azt kell megnéznünk, hogy ez az intézmény eddig a feladatait hogyan töltötte be, és ahogy az Alaptörvényünkből következik, milyen lehetőség van arra, ahogy ezt az alkotmányosságunk és az Alaptörvény is megfogalmazza, hogy biztosítsuk az alapvető jogok, így az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályban meghatározott elvek érvényesülését.

Nem kétséges, hogy az Alaptörvényből következik, ezt a 64/1991-es alkotmánybírósági döntés is alátámasztotta, és kimondta, hogy az államnak a kötelessége, hogy az alapjogok védelméről nemcsak jogszabályi tilalmakkal, hanem konkrét intézményekkel is gondoskodjék, tehát ennek a biztonságát az állam felelőssége megteremteni. Azt, hogy ezt milyen formában teszi meg, és mely szervezeti rendszerben, viszont a jogalkotónak jogában áll eldönteni, és maga az állam is saját maga fogalmazhatja meg ez irányú intézményrendszerét, és ezt ő maga is állítja föl.

(17.00)

Tulajdonképpen jelen esetben, amikor erről a törvényjavaslatról beszélünk, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerkezetéről, az intézményrendszerben való elhelyezkedéséről, illetve magáról a közigazgatási jogi vonatkozásáról, akkor azt kell mondanunk, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában történő elhelyezése, ahogy ez egyébként a jogszabályban meghatározott, és ahogy a teljes jogutódlást maga ez a törvénytervezet is kimondja, azt jelenti, hogy az intézményrendszer és a vonatkozó jogszabályok változatlan továbbélése és továbbalkalmazása azokkal a módosításokkal együtt, amelyek egyébként az alapvető jogok biztosának a jogállásával, jogkörével kapcsolatosak, változatlanul biztosítja, sőt véleményünk szerint ez még magasabb szinten, egy magasabb szintű szervezeti rendszer keretében belül fog megvalósulni.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat szolgálja az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályban meghatározott érdekek és jogok védelmét, tehát változatlanul biztosítja azt. Ugyanakkor arra is lehetőséget ad  a jogszabály konkrét idézése nélkül szeretném ezt elmondani , hogy az alapvető jogok biztosának eljárása is változatlan maradjon, tehát az ő jogkörébe eső vagy korábbi jogköreibe eső feladatokat is el tudja látni, emellett pedig kiegészülnek a jogkörei, illetve kiegészülnek a feladatai az Egyenlő Bánásmód Hatóságra vonatkozó korábbi jogszabályi lehetőségekkel. Ezt a magam részéről egy komplexebb, teljesebb és magasabb szintű szabályozásnak tartom.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja az, hogy jobb legyen a feladatellátás, mint eddig volt, magasabb szinten, hatékonyabban kerüljön sor a diszkriminációs ügyek kivizsgálására. Fontosnak tartjuk az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását, a diszkriminációs folyamatok felismerését és megelőzését, valamint azt, hogy minden ember számára megfelelő jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre, akit diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)