Felszólalás adatai

DR. SZILI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Van egy mondat a törvénytervezet indokolásában, amely azt mondja, hogy mostani munkaszervezet létrehozásának fókuszában a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása áll. Ezzel abszolút egyet lehet érteni. Egyet lehet érteni azzal, hogy három év elteltével szükséges áttekinteni az 1996-ban megalkotott területfejlesztési törvény tapasztalatait, a programok során szerzett ismereteket, és természetesen figyelembe kell venni a csatlakozási folyamatot is, ami az intézményrendszer - hangsúlyozom - továbbfejlesztését teheti indokolttá.

Mennyiben tesz eleget ennek az elvárásnak az a törvénytervezet, amelyet most tárgyalunk? Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hét szakaszban megfogalmazott törvénytervezet módosításához 14 darab megjegyzést tegyek.

A tervezet szabályozza a területfejlesztési tanács és munkaszervezete működésének törvényességi felügyeletét. Ezzel a törvény belső egyensúlyát, arányait - a szabályozás mélységeire is figyelemmel - felborítja. Zárójelben teszem hozzá, hogy nyolc bekezdés foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

Rögzíti a tervezet, hogy a megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében dönt a pénzeszközök felhasználásáról. Ebben a tervezetben többet ilyenről nem szól a jogalkotó, nem tudni, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban milyen előírások érvényesülnek, mely szinteken hogyan történik a pénzek felosztása.

A megyei területfejlesztési tanács tagjává teszi a tervezet a földművelésügyi hivatal vezetőjét. Ennek alapján felmerül az a kérdés, hogy mi van a többi dekoncentrált szervezet vezetőjével. Ők megfigyelői státuszt kapnak. Ők miért nem tagok? Nem tudjuk, mi lehet a rendezőelve annak, hogy a vízügy, a közlekedés, a környezetvédelem, és sorolhatnánk azokat a területi szerveket, amelyek csak és kizárólag megfigyelőként vehetnek részt a tanács munkájában, holott területfejlesztési szempontból rendkívül fontos munkát végeznek.

A tervezet ugyancsak a megyei területfejlesztési tanács tagjává teszi a regionális idegenforgalmi bizottság képviselőjét. Ugyanez megjelenik a regionális fejlesztési tanácsban is, holott ott a regionális idegenforgalmi bizottság elnöke szerepel. Nem tudni, miért szükséges az, hogy mindkettőben ilyen módon képviseltesse magát a regionális idegenforgalmi bizottság.

A térségi tanácsokra vonatkozóan, vagy az úgynevezett önkéntes regionális tanácsokra történő szabályozás ily módon történő megfogalmazása zavarossá teszi a rendszert. Zavarossá teszi azt az intézményrendszert, amelyet a tervezet kialakítani kíván. Úgy gondolom, elegendő lenne rögzíteni azt, hogy a területfejlesztési intézményrendszer valamennyi szintjén lehetőség nyílik egymással társulásra lépni, úgynevezett programrégiót alkotni, és a tagság a társuló szervezetek képviselőiből állna, melyhez szükség esetén a kormányzat is csatlakozhatna.

Ugyancsak érthetetlen számomra - s jogászként egy kissé értelmezhetetlen is - a kormányzati képviselet a térségi tanácsban. Ugyanis azt mondja a tervezet, a tanács felkérheti a miniszter, s a miniszter ezt vagy elfogadja van sem. A részvétel érdekében a miniszter is kezdeményezheti, hogy ebben a tanácsban a továbbiakban szerepeljen, a munkájában részt vegyen, ugyanakkor nem tudjuk azt, hogy a tanács ilyen esetben mit tehet, köteles-e ezt elfogadni vagy sem. Azt hiszem, hogy ez a fajta szabályozás legfeljebb azt teszi bizonyossá számunkra, hogy a miniszter vagy részt veszt a tanács munkájában, vagy nem, de az biztos.

Ugyancsak szól a tervezet a regionális tanácsokról és munkaszervezeteikről, megállapítja, hogy azok jogi személyek. Azt nem tudni, hogy a jogalkotó mit kíván elérni azzal, hogy külön jogi személyként szerepel, vagy együttesen szerepel jogi személyként, ugyanis ha külön jogi személyként szerepel, akkor praktikus lenne ennek a munkaszervezetnek a jogi státuszát is meghatározni. Felteszem, például kht.-ban működne vagy valamilyen más formában.

Ugyancsak nem tisztázza a tervezet a kormányzati hozzájárulás arányát a regionális tanácsok működéséhez. Ez bizony már elég régi elvárás a területfejlesztési törvénnyel szemben.

Van egy másik vetülete a törvénynek: nem konzekvens a székhelyeket illetően. Ott, ahol egyébként evidencia - a megyei területfejlesztési tanácsok esetében -, azt mondja, a megye székhelye a területfejlesztési tanács székhelye, ugyanakkor nem határozza meg a regionális fejlesztési tanácsok esetében ugyanezt, hanem a szabályozást egyszerűen elvágja azzal, ha már csak egy ellenszavazat is van, abban az esetben felhatalmazza a kormányt arra, hogy jelölje ki a székhelyet. Képviselőtársaim, ez abszolút idegen a területfejlesztési törvény szellemétől. Mindannyian azt szeretnénk - és éppen képviselőtársam beszélt a helyénvalóságról -, hogy a döntések a helyükön szülessenek meg, a szubszidiaritás elve ugyanis éppen ezt takarja.

Ugyancsak nem tisztázza a törvény a munkamegosztást a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok között. Ugyanakkor tesz egy rendkívül érdekes disztinkciót, a miniszter évenkénti tájékoztatásának kötelezettségét akkor, amikor egyébként a miniszter képviselője folyamatosan részt vesz a tanács munkájában. Hozzáteszem azt is, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban tíz miniszteri képviselő vesz részt, hiszen tíz minisztérium képviselője lehet a tagja, ezzel egyfajta kormányzati túlsúlyt is teremtve. Kérdezem önöket: ez jelenti a decentralizációt?

Azt csak érdekességként említem meg, hogy a tíz miniszter között nem szerepel a Phare-pénzek elosztásáért felelős miniszter, ő mindössze csak megfigyelőként van jelen ebben a tanácsban. Nem tudni, mi ennek az oka.

Képviselőtársam szólt a partnerség elvéről is, arról, hogy a partnerség elvét szükséges felerősíteni. Nem teremt összhangot ezzel a területfejlesztési törvény módosítására irányuló tervezet, ugyanis - teljes egészében félretéve a partnerség elvét - a jogalkotó elmulasztotta a gazdasági önkormányzatokat a regionális fejlesztési tanácsok tagjaivá tenni.

Engedjenek meg, képviselőtársaim, még három megjegyzést a tervezettel kapcsolatban.

A tervezet nem rendezi a kiemelt térségek és az általam szabályozott térségeknek nevezett térségek közötti viszonyt, a kiemelt térségek fejlesztési programjait ugyanis a kormány határozza meg. Kérdezem önöket: milyen a viszonyuk ehhez a megyei területfejlesztési tanácsoknak és a regionális fejlesztési tanácsoknak, milyen szerepük van ebben?

Ugyancsak nem rendezi a módosítás a decentralizált alapok szintek közötti megosztását, a forrásmegosztást.

S van még egy hiányossága: képviselőtársaim, megfeledkeztünk a kistérségekről. Nem tudjuk, milyen lesz a kistérségek működése, finanszírozása. Álláspontom szerint ebbe a hierarchiába ők is beletartoznak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)