Felszólalás adatai

Tehát ezt már megszoktuk, bár az aggályainkat mindig elmondjuk, hogy azt gondoljuk, ebben a jelenlegi helyzetben - még akkor is, ha fontos egy ilyen olimpiai stadion megépítése Magyarország számára - megfontolandó az, hogy erre költsük-e ezeket az összegeket vagy másra, mondjuk, a nehezebb helyzetben élők megsegítésére például. De ezzel tovább nem foglalkozom, nem furcsa, hogy itt is most egy törvénymódosításban az istvánmezei beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségeket mentesítik.

Inkább arról szólnék, hogy tulajdonképpen ez a törvénymódosító javaslat véleményem szerint egy kicsit olyan, mint egy trójai faló, mert mindenki azt hiszi, hogy az istvánmezei beruházásról szól, és hogy ez mennyire fontos, holott a legfontosabb kérdés ebben az a paragrafus, amely a kultúráért felelős miniszter hatáskörére vonatkozik. A 3. §-t idézem: "Ha a kultúráért felelős miniszter megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3), (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja." Ezzel kapcsolatban jogi szakértők szerint is számos aggály merül fel, amelyre ez a törvénymódosítás nem ad választ. Azért teszem fel ezeket a kérdéseket, ha nem is ebben a törvényben, de más módon érdemes lenne ezeket szabályozni.

Az első kérdés az, hogy minek alapján dönti el a miniszter, hogy az állami vagyonelem használata nem felel meg a törvénynek. Ennek megítélése véleményünk szerint széles körű kulturális, művészeti, építészeti, műszaki ismereteket igényel, de a törvény itt nem írja elő szakvélemény készítését és azt sem, hogy milyen grémium segít ebben a miniszternek eldönteni, hogy megfelel-e a vagyonelem használata a törvénynek. Félő, hogy ennek hiányában, mivel ez nincs megfelelően szabályozva, politikai döntés születhet, ami nem mindig megalapozott.

A másik ilyen kérdéskör, hogy milyen jogorvoslat van, és van-e egyáltalán jogorvoslat a miniszter döntése ellen. A törvény közigazgatási határozatról beszél, ez esetben szükséges a jogorvoslati rendszer leírása vagy a közigazgatási eljárási törvény alkalmazására való hivatkozás, de ez nincs meg.

Az idézett jogszabály, amelyről beszélünk, birtokbaadásról beszél, ami nem egyértelmű ebben az esetben, hiszen a polgári jog megkülönböztet birtokot és tulajdont. A birtokbaadás után itt milyen jogai, kötelezettségei vannak a szereplőknek például elidegenítés, megterhelés, állagmegóvás, felújítás tekintetében, vagy a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályai irányadók, esetleg kezelői joga lesz? Nem tisztázottak az aktus ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai sem. Birtokbaadás esetén a kártalanítás kérdésköre elkerülhetetlen egy jogállamban. Ezt sem tartalmazza a törvénymódosítás, valamint azt a kérdéskört sem, hogy kérheti-e a tulajdonos, hogy a birtokbaadás helyett az állam vásárolja meg az adott vagyontárgyat vagy ingatlant. Előfordulhat-e, hogy állami szerv részére történő birtokbaadás esetén nem érdekelt a tárgy tulajdonjogának fenntartásában, inkább például ellenérték fejében megválna tőle?

(19.00)

Végezetül előállhat olyan eset is - talán erre is tudunk példát mondani mindannyian -, hogy az állami szerv részére birtokba adott vagyontárgyat az állami szerv nem megfelelően kezeli. Ilyenkor érvényesül-e a kulturális örökség megóvásának fontossága vagy milyen jogi lépések következhetnek?

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért tettem fel ezeket a jogi szakértők által bővebben kifejtett kérdéseket, mert azt gondolom, hogy a törvény módosítása során vagy a törvényben, vagy más jogszabályban, ha tisztázott viszonyokat akarunk, ezekre a kérdésekre mindenképpen válaszolni kell. Bízom abban, hogy a törvény elfogadásáig vagy elfogadása során alkalmat kerítenek arra, hogy ezek a kérdések is tisztázásra kerüljenek.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)