Felszólalás adatai

ELNÖK: Igaz, a 3. az első vitaszakasz, de...

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Éppen most mondta a jegyző, hogy már nem ott van, elnök úr, elnézést. Én javasoltam, hogy ne ott legyen, mert nem oda tartozik. Lehet, hogy az elnök úr papírján még az van, de a jegyző pont most olvasta fel, hogy odakerült a 3-astól a 22-esig, így függ össze a dolog.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Varga Géza és Szabó Rebeka több olyan módosítást javasolt, amit szeretnék támogatni. Az egyik az a rész, ami nyilván alapvetően persze költségvetési kérdés, hogy legyen egy garantált kárenyhítési mérték. Én azt gondolom, ha a biztosítást is figyelembe vesszük, akkor azon lehet vitatkozni, hogy ez most 60, 50 vagy 40 százalék, de a szakma egyértelműen nyugodtabb lenne, ha nem mindig annak lenne kitéve, hogy ott a pillanatnyi költségvetési helyzet enged-e nagyobb kárenyhítési támogatáskiegészítést, vagy sem. Az idei év tipikusan ilyen volt, amikor mindenki tudja, hogy a szabolcsi termelőknek annál az összesen készpénzben adott nagyjából 2 milliárd forintnál azért sokkal több káruk van, és hogy majd a hitellel mi lesz, az még a végén kiderül, de ezeket a problémákat lehetne azzal megelőzni. Én azt javasolnám megfontolásra, nem a 60 százalékos mértékkel, mert azt én is sokallom, hanem egy kialakuló mértékkel.

Egyébként ez a törvényjavaslat, ahogyan elmondtuk az általános vitában is, egy viszonylag konszenzusos törvény lehet. Azért ajánlanám a kormányzatnak megfontolásra azt, hogy a rét, legelő, gyepterület, ez is mindig két módosítóban is szerepel, csak más összeggel, hogy kerüljön be az önkéntes kategóriába. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Elnök úr, bocsánat, normált nyomtam.

ELNÖK: De előtte kétpercest is nyomott.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Ja, akkor azt visszavettem.

ELNÖK: Hallgatom, képviselő úr, folytassa!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Már nem olyan sok, ezért nem nyomnék újra gombot.

Tehát az lenne a javaslatom, hogy a mérték körülbelül az lenne szerintem reális, amit Szabó Rebeka mondott a 250 forinttal, de nem a kötelező érvényű részben, hanem akinek ilyen szándéka van, ne zárjuk ki belőle, nekem ez lenne a javaslatom. Szerintem hétfőig egy ilyen típusú módosítást lehetne tenni.

Ugyan ilyen szövegszerű javaslat nem érkezett, de az általános vitában erről beszéltünk, hogy a halastavak az a művelési ág, amit érdemes lenne megfontolni. Én itt tennék összegszerű javaslatot is az államtitkár úrnak, aztán majd nyilván erre is van még idő, hogy jövő hétfőig a mezőgazdasági bizottságban valamit mondjunk. Én úgy gondolom, szakmailag nagyjából egy halastó hozama hektáronként tízszeres, mint egy normál mezőgazdasági területen, ezért a 10 ezer forint környéki díj lenne az, ami szerintem hektáronként egy ilyen rendszerben megfelelő. Azt hiszem, egy önkéntes alapú biztosítási keretbe ez is beleférne. Azt kérem, hogy ezeket az ügyeket mindenképpen fontoljuk meg.

És még egy dolog van, amin el kellene gondolkodni, hogy mi van akkor, mert van egy olyan része a törvényjavaslatnak, hogy ha 5 éven belül valakinek háromszor belvízkára van, akkor ki kell zárnunk a rendszerből. Ezzel azért lennék óvatos, mert ha most a jövő évi költségvetésben a vízi társulatok nem kapnak forrást, akkor lehet, hogy éppen az első év amiatt lesz, mert nem tudnak szivattyúzni. Tehát amikor a saját hibájából van ez, amikor nem tesz meg mindent azért, hogy ez ne legyen.

(21.20)

Van erre egyébként egy módosítási javaslata Szabó Rebekának, hogy aki olyan típusú szerkezetet meg egyebet vált, ott akkor lehessen más típusú kárenyhítést alkalmazni. Én egy kicsit ezt erősnek érzem, mert belvíz akár két éven keresztül lehet attól is, hogy előtte évben árvíz volt. Ezzel a kizárással óvatosabb lennék, hozzátéve: azzal én sem értek egyet, hogy folyamatosan belvizes területeken megpróbálunk szántóföldi növénytermesztést csinálni. Azzal valamit kezdeni lehet, de azért ez nagyjából egy fix, mondjuk, százezer hektárnyi terület, ahol mindenképpen más művelés kell. De sajnos ez egy hullámzó történet, a 200 ezertől a 600 ezer hektárig mozoghat ez a dolog, főleg a Délkelet-Alföldön vannak ilyen problémáink.

Megfontolásra javaslom, hogy ennél a 3 éves korlátnál valami olyan vis maior ügyet betenni, hogy ha nem árvíz miatt alakul ki a következő időszakban a belvíz, mert akkor is belvíznek tekintjük nyilván, csak az nem azt jelenti, hogy egy állandó belvizes területen próbál valaki mezőgazdasági tevékenységet folytatni.

Elmondtam a mezőgazdasági bizottság ülésén is, hogy nem kellene nekünk ötletelni, hiszen itt nagyjából egy konszenzus közeli állapot van, amit még ki lehetne hozni, ki kellene hozni ebből a törvényből, és akkor úgy gondolom, hogy ha nem is véglegesen, de jó hosszú időre le lehetne zárni ezt a történetet, és meglátjuk majd, hogy főleg így az üzleti biztosítással kiegészítve ez a kérdés hogyan működik. Ez a jövő évben - én remélem, nem derül ki, mert az azt jelenti, hogy akkor nyilván megint vannak károk, jó lenne már néhány olyan év, amikor ez nincs, és akkor azt mondom, hogy egy elég komoly feltöltődött alappal tudnánk nekivágni a következő időszaknak.

Köszönöm szépen a figyelmüket.