Felszólalás adatai

Miért is alakul meg egy civil szervezet, és mióta vannak igazán civil szervezetek Magyarországon? Itt egészen döbbenetes volt hallgatni a szocialista képviselőtársakat. Az ő idejükben fiatalként legfeljebb olyan civil szervezetekhez csatlakozhattunk, mint a Magyar Úttörő Szövetség vagy a Hazafias Népfront, tehát ilyen értelemben nekik nagy gyakorlatuk van a civil szervezetek párt- és állami irányításában. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Mindenesetre most nagyon jól tudják osztani az észt abban a tekintetben, hogy hogyan is kellene a civileket megalakítani és rendszabályozni igazán.

Engedjék meg, hogy elmondjuk azt, hogy az elmúlt húsz évben a civil szektort elsősorban az hozta létre, hogy vannak a társadalmi életünknek olyan területei, amiket sem a piacgazdaság, sem az állam, sem az önkormányzatiság, sem az állami intézmények, illetve hatósági szervezetek nem tudnak teljeskörűen lefedni, megnyugtatóan szolgálni. Ez azért nagyon fontos, mert ezeket a réseket azok az állampolgárok töltik ki civil szerveződésekkel, akiknek ennek kapcsán hiányérzetük van, akik úgy gondolják, hogy ez valamiféle társadalmi működési zavart jelent, legyen az akár a szociális ellátás területe, legyen akár a környezetvédelem területe, legyen bármi más olyan föladat, amire az egyéb szereplőknek nem jut elegendő idejük, forrásuk, figyelmük.

Ebből következik, hogy a közhasznúság fogalma nem szűkíthető le az állami feladatok átvállalására. A tervezet 2. §-ának 18. pontja határozza meg a közfeladat fogalmát, a 19. pedig a közhasznúság fogalmát. A 19. pontban gyakorlatilag leszűkítik a közhasznúság fogalmát a közfeladat teljesítésének szolgálatára közvetlen vagy közvetett módon. Ez a fajta szűk értelmezés egy hatalmas űrt hozna létre a civil szektor működésében és annak működési lehetőségeiben. Szeretnénk óvni önöket attól, hogy az állami feladat átvállalását tekintsék egyedül közfeladatnak. Gondoljuk csak el például, hogy ha a bölcsődei ellátás nem lenne állami feladat Magyarországon, akkor az erre alapuló alapítványok, magánszervezetek soha nem nyerhetnének el közhasznúságot.

(18.10)

A másik probléma ezzel a megfogalmazással az output oldalán, a szolgáltatások oldalán van, ahol is a tervezet meghatározza azt, hogy ezeknek a közfeladatot ellátó civil szervezeteknek ahhoz, hogy közhasznúak legyenek, hozzá kell járulniuk a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, plusz még ezt meg is erősítik azután a felülvizsgálati oldalon a közhasznúsági mellékletek és az éves beszámolók benyújtását követő felülvizsgálatnál, hogy teljesítenek-e ezek a közhasznú szervezetek bizonyos közhasznú szolgáltatásokat a társadalomnak vagy a társadalomban szereplő egyének egyes csoportjainak.

No már most, kérem, a közhasznúságnak vannak olyan kategóriái is, ahol nem lehet az egyének felé szolgáltatásokat teljesíteni, mert ha például egy civil szervezet mesterséges fészkek kihelyezésével foglalkozik és a madárvédelemben tevékenykedik, akkor elég nehéz lenne, mondjuk, részt venni a fészekrakó programban, és ezáltal emberek felé is ilyen lehetőséget biztosítani; valószínűleg polgártársaink nehezen laknának egy fa tetején egy fészekben. Tehát nagyon fontos lenne ezeknek a leszűkítő értelmezéseknek az átgondolása, kibővítése, a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, belefoglalása ebbe a tervezetbe, illetőleg a szolgáltatási oldal átgondolása is.

Tekintettel arra, hogy vezérszónoki felszólalásomból elég kevés idő maradt hátra, nyilvánvalóan a tervezet kritikáját és bemutatását az általános vita keretében fogom folytatni.

Befejezésül azonban azért azt hadd említsem meg, hogy a tervezetnek vannak igen jelentős pozitívumai is, ez pedig az, hogy egy összefoglaló, olyan átgondolt szabályozás jön létre, amelyik számos szétszórtan szabályozott területet egyesít, és ilyen értelemben a civil szervezetek számára egy világos, átlátható, nyomon követhető szabályozást tartalmaz, amit a későbbiekben be fogunk mutatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)