Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten nagy vitát kavart a Jobbikból elhangzó „kilépés vagy nem kilépés” kérdése és az ehhez kapcsolódó jobbikos álláspont. A vitát az indította el, hogy a múlt héten ilyenkor egy azonnali kérdést intéztem a miniszterelnök úrhoz, ahol elmondtam, hogy mi a Jobbik álláspontja. Azután a miniszterelnök úr is elmondta, hogy mi a Jobbik álláspontja. Mivel a kettő nem illeszkedett, nem egyezett, ebből kialakult egy vita. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy jó, hogy így történt, nagyon fontos, hogy így történt, hiszen én magam, a pártom lehetőséget kaptunk arra, hogy a magunk számára, az önök számára, az ország és egész Európa számára egyértelműen elmondjuk, hogy mi is a Jobbik álláspontja az Unió kérdésében.

A Jobbik nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. A Jobbik a csatlakozási szerződés módosítását és egy népszavazást szeretne az Európai Unió kérdésében. Ez a Jobbik programja. Ha önök megnézik akár a 2010-es, akár a 2014-es programunkat, akkor ezt fogják ott megtalálni. Egyébként ez a programja David Cameron brit miniszterelnöknek is, akit frissen újraválasztottak: csatlakozási szerződés módosítása és egy népszavazás tartása. Ezt csak azért mondtam el, mert ezzel is szeretném jelezni, hogy ez az álláspont egy legitim álláspont politikailag, szakmailag Magyarország érdeke tekintetében, és egyáltalán nem példátlan ezek szerint Európában.

Önök, hogy ezen álláspontunkat hiteltelenítsék, megcáfolják, 2012 elejéről keresnek elő momentumokat, nyilatkozatokat és egy ominózus zászlóégetést. Úgyhogy javaslom, tekerjük vissza egy kicsit az idő fonalát, és nézzük meg, mi is történt, mi is zajlott itt Magyarországon 2012 elején. Akkor az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és közvetve ezáltal a magyar kormány ellen, illetve a kohéziós alapok befagyasztásáról volt szó. Nagyon feszült, nagyon ideges, nagyon felháborodott légkör uralkodott a magyar közéletben, és ebben a lélektani pillanatban szerveztünk mi is egy tüntetést az Európai Bizottság itteni székháza elé, amely tüntetésen valóban felgyulladt egy európai uniós zászló (Zaj, derültség. ‑ Boldog István közbeszólása. ‑ Közbekiáltások a kormánypárti padsorokból: Felgyulladt? ‑ Dr. Szakács László: Öngyulladás!), elégett. Valóban, vállaljuk ezt (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), kár is lenne ezt tagadni, és azt mondom most is, ma is ezt mondom, bármennyire is mosolyognak ezen, ma is azt mondom, hogy lélektanilag és érzelmileg abban a pillanatban az igenis egy vállalható és jogos dühkitörés volt a Jobbik részéről.

Azért mondom ezt, mert ezekben a pillanatokban nemcsak bennünk kavarogtak ilyen érzelmek, hanem, nagyon remélem, hogy például Boldog István képviselőtársunk is fel volt háborodva az Európai Unióval kapcsolatban, de szerintem még L. Simon László is. (Boldog István: Engem még zászlót égetni nem láttál!) Sőt, szerintem önök ott is voltak azon a békemeneten, amely a „Nem leszünk gyarmat!” transzparens mögött vonult végig Budapest belvárosában, és több békemenetes vezető maga is azt mondta, hogy igen, az Európai Unióból való kilépés lehetőségét meg kell fontolni. Ez akkor egyáltalán nem számított egy olyan gondolatnak, amely ne került volna sok ember gondolatai közé.

De nem csak a mi gondolataink közé, mondott ilyet Orbán Viktor is a 2000-es évek elején. Sőt, tavaly a legszélebbre úgymond az Európai Unióval kapcsolatban maga Kövér László ment, a Fidesz második embere, aki azt mondta, lehet, hogy meg kellene fontolnunk azt, hogy kihátrálunk ebből a közösségből. Tehát abban, hogy ilyen nyilatkozatok elhangoznak egy változó és velünk folyamatosan konfliktusba kerülő Európai Unió kapcsán, azt gondolom, semmi kivetnivaló nincs.

De mi a lényeg? A lényeg nem ezek a nyilatkozatok, meg nem is egy zászlóégetés, hiszen a Jobbik soha előtte és soha utána nem égetett zászlót, és nemzet zászlaját soha nem égetné el. A lényeg az, ami egy programban van. Elmondtam már egyszer önöknek, elmondom még egyszer, hogy a Jobbik programjában az van benne, hogy a csatlakozási szerződés módosítására van szükség és egy népszavazás tartására az Európai Unióval kapcsolatban. Ez a lényeg. Az, hogy Magyarországon a mi véleményünk szerint a „nemzetek Európája” koncepciója mögé kellene felsorakozni az európai egyesült államok koncepciójával szemben, erről egyébként érdemes vitát is folytatnunk. Önöknek más a véleményük, mi nyitottak vagyunk a vitára, és szerintünk a csatlakozási szerződés módosítása igenis egy felelős álláspont. Nem tudom, hogy önök hogyan képzelik el a magyar élelmiszeriparnak, a magyar feldolgozóiparnak a talpra állítását a jelenlegi feltételek között ‑ erre például jó lenne, ha válaszolna L. Simon László; úgy nézem, ő fog majd válaszolni a kérdésemre ‑, vagy akár a magyar föld megvédését.

Úgyhogy ha az a kérdésük vagy az a dilemmájuk önöknek, hogy van-e különbség a Fidesz és a Jobbik európai uniós álláspontja között, akkor erre azt mondom, az a válaszom, hogy igen, van. Méghozzá nagyon fontos és nagyon egyértelmű különbség van közöttünk. Mi a csatlakozási szerződés módosításának felvetésével azt mondjuk, hogy szerintünk így, ahogy most van, nem jó, ezen változtatni kell. Több ok miatt is, amelyeket már elmondtam, a magyar élelmiszeripar, feldolgozóipar talán a legegyér­telműbb, ami ezt bizonyítja. Önöknek pedig az a véleményük, hogy minden jó, ahogy van, a csatlakozási szerződés rendben van, ezen belül kell vitákat folytatni, de a csatlakozási szerződést nem kell módosítani. Szerintem a mi álláspontunk a felelős, szerintem a mi álláspontunk Magyarország érdeke, az önök álláspontja pedig nem felelős és nem Magyarország érdeke. Erről folytassunk vitát, és ne mellébeszéljünk! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)