Felszólalás adatai

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is meglepődtem, hogy én jövök, azt hittem, jön valami válasz, hát nem kevés kérdés hangzott el.

A legsúlyosabb hiányosságokat itt a képviselőtársaim már felsorolták, én két módosító javaslatról és két kiegészítőről szeretnék beszélni, illetve szeretném felhívni a figyelmüket, mint nem olyan régen még gyakorló televíziós újságíró egy-két jelenségre, és talán érdemes lenne ezen elgondolkodni.

Ugye, teljesen természetes, hogy a híradókat és a különböző hírműsorokat nem lehet szponzorálni, és ez így van rendjén a tévékben. De miért lehet a rádiókban? Tehát én ide beemelném módosító javaslatként, hogy a rádiókban sem lehessen a különböző hírműsorokat szponzorálni. Ugye, emlékszünk rá, én jómagam annak a kereskedelmi tévének a munkatársa voltam, az egyik, mostanság jobboldalinak nevezettnek, amelyik elkezdett az egyik építőipari cég furcsa ügyeiről beszámolni, és a rákövetkező héten ez az építőipari cég jól megszponzorálta valamelyik műsort, és onnantól fogva érdekes módon több hír erről nem hangzott el. Tudom, hogy van kiskapu, tehát attól még sima reklámot is vásárolnak, de legalább adjunk a látszatra. Tehát kérném, hogy ezt a módosító javaslatunkat fogadják majd be. Ugye, abszurdumnak gondolják, hogy különösen a kisebb rádióknál lehet ennek elképesztően nyomást gyakorló hatása, ha már a hírműsorokat is megszponzorálják.

Igen, csatlakoznék már itt az előttem is felszólaló képviselőkhöz: ne a Médiatanács szabjon ki büntetéseket, semmilyen büntetést ne szabjon ki a Médiatanács. Ha jóhiszemű vagyok, akkor csak azért, mert öncenzúrához vezet. Én dolgoztam olyan televízióban, ahol az öncenzúra elképesztő méreteket öltött, igaz, ott a tulajdonosi elvárások miatt, de akkor is borzasztóan beteges jelenség. Döntse el a bíróság! Annak idején engem Andrassew Iván a Népszava hasábjain minden második héten lenácizott. Én szerintem tegye, ne szabjon erre ki a Médiatanács büntetést, tegye, neki erre joga van. Én őt bepereltem a bíróságon, és majd a bíróság fogja eldönteni, hogy ő a becsületembe gázolt-e, illetve rágalmazott-e nagy nyilvánosság előtt. Szerintem ez így lenne jó, erre vonatkozóan mi is benyújtottunk, de erre itt mindegyik ellenzéki párt benyújtott javaslatot.

Szeretnék a híradókkal foglalkozni. Két olyan kapcsolódó módosító javaslatunk van, ami eddig még nem hangzott el, és örülnék, ha ez, bár félve mondom ki, hogyha a Jobbik nevéhez kapcsolódna. Önök rengetegszer elmondják, hogy mi, magyarok nem 10 millióan vagyunk, hanem 15 millióan, mégis még a közszolgálati televízió sem foglalkozik sem a hír-, sem a híradóműsoraiban a határon túl élő magyarokkal. Mi azt a módosító javaslatot adjuk be, hogy legalább a híradókban, legalább 5 százalékig, hogyha ez rövid híradó vagy rövid hírek, akkor egy mondat erejéig, de legyen kötelező foglalkozni a határon túli magyarság bármilyen ügyével. Ez egyébként az alkotmányban is megfogalmazott kötelesség, hogyha a médiaszolgáltatásokat ezen apró módosítással rábírnák, hogy ilyen minimális mértékben is járuljanak hozzá az egészséges nemzettudat kialakulásához, mert még mindig csak itt tartunk sajnos.

(23.40)

Különösen Pálffy Istvánhoz szólok a következő kapcsolódó módosító javaslatunkkal. Ha valaki, akkor ő nagyon jól tudja, hogy milyen trükkökkel él a híradóban a két legnagyobb kereskedelmi csatorna. Gyakorlatilag híradó címen bűnügyi krónikát hallunk szinte folyamatosan. Tehát ezeknek a híradóknak a nagy része bűnügyi krónikával vagy baleseti krónikával telik el. Én ezt korlátoznám. Egyrészt olyan szinten leegyszerűsíti a helyzetüket, és nem tesznek eleget egyébként a közszolgálati elvárásoknak sem azzal, hogy gyakorlatilag bűnügyi krónikákat adnak híradó és hírműsor címszó alatt. Valamelyik nap át kellett kapcsolni a kapcsolóval, mert ha az ember átkapcsol, kiírja, hogy milyen műsort lát, meg kellett néznem, hogy tényleg híradót látok-e, mert azt hittem, hogy elindult a Kékfény vagy annak valami utódja, hála istennek, Szabó László nélkül, de elindult újra valamelyik kereskedelmi csatornán, mert gyakorlatilag csak bűnügyi hírek voltak.

Egyébként pedig deprimál. Tehát ha csak bűnügyi híreket néznek az állampolgárok, szerintem deprimál, lehúz, rosszkedvet támaszt, és sorolhatnám, és egyébként meg nem is lényeges. Akit a bűnügyek érdekelnek, azok nézzék meg az idevonatkozó különböző bűnügyi lehetőségeket, de ne a híradóban. A mi kapcsolódó módosító javaslatunk ezt korlátozná, méghozzá a hírműsorok vagy híradók 20 százalékára.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)