Felszólalás adatai

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Őszintén mondom önöknek, hogy amikor felkapódott az a hír, hogy a kormányoldal be fogja nyújtani a szociális törvény módosítását, és a szociális rendszert átalakítja, akkor izgatottan vártam, hogy mi lesz ebből, és nemcsak én voltam így, hanem nagyon sokan a szakmában dolgozók közül így voltak vele, strukturális váltásra számítottunk. Ehhez képest azt tapasztaltuk, mint mindig. Megvártuk a törvénymódosítást, vannak benne azért lényegi változtatások, de legtöbbször ilyen porlesöprést, kis csiszolgatást tapasztalhatunk. Az egész megrozsdásodott rendszer átmozgatására nem látunk példákat.

Szinte már minden egyes általános vita kezdetén déj vu érzése van az embernek, fölmegy a minisztérium előadója, beszél a nemzeti együttműködés kormányáról, beszél arról, hogy a tavaszi és az őszi felhatalmazással élve megint milyen óriási dolgot tettek. Mondjuk, a mostaniból hiányzott az elmúlt 8 év és a szocialisták szidása, de gondolom, ez azért volt, merthogy nem Soltész államtitkár úr mondta el az előterjesztői expozét - tehát ugyanazt a sémát látjuk megint.

(19.00)

Nem tapasztaljuk a strukturális váltást, másodsorban pedig óriási hiányosságokat is lehet tapasztalni ebben a módosításban. Ilyenkor persze szokott jönni érvként az, hogy jó, jó, de ilyenkor megint bejön az elmúlt 8 év, és most nagyon sok mindent kell rendbe tennünk, nem tudjuk ezt átfogóan megtenni. De könyörgöm, önök már évek óta kormányzásra készülnek! Ezek alatt az évek alatt az önök szociális területen lévő és szociális területen dolgozó szakértői egy sokkal jobb szociális törvényt, illetve a szociális törvényhez kapcsolódó törvények módosítását meg tudták volna tenni!

Most a teljesség igénye nélkül kiemelnék egypár dolgot, ami számomra furcsa, néhol ellentmondásos, néhol pedig hiányos. Az egyik nagyon fontos az, hogy például erényként felsorolták azt, hogy a gyermekvédelmi törvény által biztosított jelzőrendszer bővülni fog egy taggal. Jó, rendben, bővüljön egy taggal, sőt bővüljön minél több taggal, hogy ki tudjuk szűrni a mind fizikailag, mind lelkileg bántalmazott gyermekeket, csak mielőtt ész nélkül és eszeveszett módon elkezdenénk még bővíteni ezeknek a létszámát, először talán tegyük működőképessé ezt a jelzőrendszert, mert aki dolgozott a gyermekjóléti szolgálatnál, aki dolgozott a gyermekvédelemben, az nagyon jól tudja, én nem tudom, itt mondjuk, a fővárosban mi a helyzet, nekem vidéki tapasztalataim vannak, vidéken a jelzőrendszer egyszerűen nem működik.

A másik nagyon érdekes dolog, amit nemcsak ennél a nagy törvényjavaslatnál, hanem egyéb más módosító javaslatoknál is tapasztalhatunk, az az ígérgetés szakasza, az ígérgetés jelensége. Megint egy olyan törvényt kell elfogadnunk, ami nagyon sok kérdést nyitva hagy, és nem válaszol meg. Ebben a törvényben nagyon egyszerűen megoldja: minisztériumi rendeleti hatáskörbe sorolja. Például én kardinális kérdésnek tartom a szakvizsga kérdését. Ez mostantól kezdve, ha elfogadjuk ezt a törvénymódosítást ebben a formában, akkor kizárólag miniszteri rendeleti, tehát miniszteri feladattá válik, és erre még más példákat is találunk ebben a törvényben.

Akkor menjünk csak tovább, a teljesség igénye nélkül mondom, csak kiragadva egypár dolgot, csak hogy pozitívat is mondjak - azért nem annyira pozitívat. Örömmel tapasztaltuk a családi pótlék rendszerének megváltoztatása után azt, hogy ismét bővülni fog a természetbeni juttatások prioritása, de én ezt még mindig keveslem. Sokkal több ellátási formának kellene lennie természetbeni juttatásként, és szankciókhoz, illetve elvárásokhoz, előfeltételekhez kötve folyósítani.

Akkor nézzünk még egypár dolgot: az önkéntes munka kérdése. A kormánypárti képviselők az önkéntes munka bejövetelét ebbe a képbe pozitívumként emlegetik. Azt, hogy az önkéntes munka beszámítható legyen a jogosultsági viszonyba, én negatívnak tartom, ez fogalomzavarokhoz fog vezetni. Az önkéntes munka egészen másról szól. Az önkéntes munka egyik legnagyobb lényege az, hogy belső indíttatás által jelentkeznek bizonyos helyekre önkéntes munkára állampolgárok. Ehhez képest mint egyfajta kényszerítő eszközként, külső erőként kényszerítjük bele az embereket, most már előfordul, hogy megélhetési szempontból a kapott juttatásokért, vagy ebben az esetben, ha elfogadásra kerül ez a törvény, akkor a jogosultsági évek növelése szempontjából kényszerítjük ezeket az embereket arra, hogy önkéntes munkát végezzenek. Maga az önkéntes munka fogalma elveszíti a lényegét, azt a belső értékét és ezt az egész önkéntes munkavilágot borítja föl, aránytalanná teszi a rendszert.

Beszéljünk a gyesről: örömmel tapasztaltuk azt, hogy a 3 évre történt meg a gyes, illetve a gyet felemelése. Én azt mondom, én még annak is örülök, hogy ezt szankcionáljuk, hogy csak bizonyos óraszámú munkavégzést lehessen hetente végezni a gyes mellett, ugyanis a szülőnek akkor az az elsődleges feladata, hogy a gyermeke mellett legyen, és azért növekszik plusz egy évvel a gyes folyósításának az ideje, hogy a gyermek egészséges lelki és személyiségfejlődéséhez az édesanya közelsége minél tovább segítséget nyújtson.

Viszont a törvénymódosítást benyújtók kifelejtették egy elég súlyos szegmensét ennek a kérdésnek, mégpedig azokat, akik fogyatékossággal élő gyermekek után kapják a gyest. Számukra is ezzel a módosítással megszűnik annak a lehetősége, hogy heti 40 órás munkát végezzenek. Nagyon jól tudjuk azt, hogy egy fogyatékossággal élő gyermek nevelése egészen más időbeosztást, egészen más életstruktúrát és egészen más életmódot követel meg, amelybe véleményem szerint belefér akár a heti 40 órás munkavégzés is, éppen ezért módosító javaslatot is benyújtottunk, amelyben kérjük, hogy a szankciók alól vagy a maximalizálás alól a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő, gyesben részesülők felmentést kapjanak.

Érdekes kérdés még a 18 év alatti szenvedélybetegek kérdése, az alkohol-, illetve drogproblémával küszködők kérdése 16 és 18 éves kor között, hogy szülői engedély nélkül vehessenek részt ebben a kezelésben. Ezt is pozitív folyamatnak tartjuk. Most nem térek ki arra, hogy miért, hogy a félelem, a megfélemlítés, az esetleges szankciók a szülőktől, de azért azt ne felejtsük el, hogy annál a 16 és 18 év közötti fiatalnál, akinél a drog- és az alkoholprobléma felmerül, ott valószínűleg magában a családban is problémák vannak, magában a gyermek-szülő kapcsolatban is problémák vannak, és nagyon valószínűsíthetően a szülők életmódjában is problémákat fedezhetünk fel.

Éppen ezért szintén módosító javaslatként benyújtottuk azt, hogy abban az esetben, ha a 16 és 18 év közötti gyermek szülői engedély nélkül vesz részt ezeken a kezeléseken, akkor a kezelő szerv munkatársainak kötelességük legyen ezt jelezni a gyermek lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, így a gyermekjóléti szolgálatnak tulajdonképpen kötelessége legyen felvenni a kapcsolatot a családdal, ezáltal elképzelhetően orvosolhatóak lehetnek az alapproblémák is, amelyek a gyermek szenvedélybetegségéhez vezetnek.

Felmerült az ápolási díj kérdése is. Én azért annyira nem döngetném a mellemet, hogy milyen nagyszerű dolgot teszünk azzal, hogy 1000-1300 forinttal többet adunk az ápolási díjban részesülőknek, mert ugyanazt tudom elmondani, amit már a másik vitában is elmondtam és a bizottsági vitában is elmondtam, most az, hogy 1500 forintot adunk vagy 2000 forintot adunk, vagy esetleg 2000 forinttal csökkentjük ezt a minimális összeget, a lényeg szempontjából fölösleges ezen gondolkoznunk.

Amíg az ápolási díjban részesülők minimális életlehetőségeit nem biztosítja az ápolási díj, addig az emelése szinte fölösleges. Éppen ezért mi a benyújtott módosító indítványunkban, mind a három pontban 50 százalékkal több emelést javasolunk a parlamentnek, és ugyanezt a módosító indítványunkat egyébként a költségvetés módosításánál is megtettük. Tehát arra kérem a kormányoldal képviselőit, a fideszes, KDNP-s képviselőket, támogassák ezt a törekvésünket, és lehetőség szerint emeljék meg az ápolási díj összegét.

Még egy fontos dolog, amit nem értek; örülök a kezdeményezésnek, de nem értem, miért ilyen formában kell benyújtani. Erről Tarnai Richárd képviselő úr beszélt az előbb, hogy a szociális otthonokban az időseknek mihez lesz joguk ezentúl, hogy magasabb juttatásért magasabb színvonalú ellátást kaphassanak, illetve pluszdolgok bejöhessenek az ápolásukkal kapcsolatban - csak akkor miért nem nevezzük nevén ezt a gyereket? Miért nem mondjuk azt, és miért nem így fogalmazzuk bele a módosító indítványba, hogy tulajdonképpen visszaemeljük a rendszerbe az emelt szintű szociális otthonok rendszerét? Tehát véleményem szerint ez a probléma egy kicsit fölösleges, nyakatekert megközelítése volt.

Köszönöm szépen a figyelmet. A törvénymódosítással kapcsolatos további észrevételeimet az általános vitában ismertetem. (Taps a Jobbik soraiban.)