Felszólalás adatai

Az új Puskás Stadionról hat éve folyik a vita, a tervezés és a találgatás. A nemzeti együttműködés kormánya programjában a sportot kiemelt stratégiai ágazatnak nevezte meg. Ebből következően az elmúlt rövid két esztendő alatt számos döntés és intézkedés született, amelyek közül csak a legjelentősebbeket emelem ki, úgymint a sportról szóló törvény módosítása, a társasági adóról szóló törvény megalkotása, valamint a sportirányítási rendszer gyökeres átalakítása. A kormány 2011. november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, amely szerint egy 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül körülbelül 35 milliárd forintból.

Orbán Viktor miniszterelnök úr 2012. március 20-ai bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion, volt Népstadion között kap majd helyet egy kis olimpiai központtal. Az új stadionra nemcsak a mostani leromlott állapota miatt volna szükség, hanem azért is, mert az UEFA nézőbarátként ma már azt preferálja, hogy a pálya szélétől 4-6-8 méterre legyenek a lelátók, vagyis ne legyen olyan futópálya, mint az egykori Népstadionban.

Ezen kívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük a stadionoknak, ha Európa-bajnokságot, Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája döntőt akarnak benne rendezni. Az egyik peremfeltétele a befogadóképesség. BL-döntőhöz minimum 65 ezres stadion szükséges.

Ez év február elején Vígh László kormánybiztos az építészszakma képviselőivel tartott egyeztetést az új stadion ügyében. Ezen jelen volt az országos főépítész, a fővárosért felelős állami főépítész, továbbá korábbi fővárosi főépítészek, kerületi főépítészek, valamint szakmai szervezetek vezetői is. Az egyeztetésen tárgyalt legújabb elképzelés szerint a Népstadion egészét nem, csak a felső karéját bontanák le, és mellette épülne fel egy új stadion.

Pozitívumként értékeli a szakma, hogy a sok élményt nyújtó, helyi védelem alatt álló eredeti stadion megmarad. A közelmúltban megalakult egy bírálóbizottság, amely felügyeli az építészeti ötletpályázatokat. Az első lépés megtörtént: megjelent "Az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása" címet viselő nyílt pályázati felhívás.

Ennek rövid összefoglalója: "A tervpályázat fajtája: a tervpályázati eljárásokról szóló 305/2011. számú kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése szerinti ötletpályázat.

A 1384/2011. számú és az 1516/2011. számú kormányhatározat rendelkezik a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról, továbbiakban: Program.

A terület rekonstrukciós munkái több ütemben, 2012-től 2020-ig valósulnak meg. Az első ütemben a mai igényeknek megfelelő, korszerű labdarúgó-stadion kialakítása a cél úgy, hogy az atlétikai versenyek megrendezhetősége a területen továbbra is biztosított legyen. Az első ütemhez kapcsolódik a terület mellett található jelenlegi, úgymond 'Novák-piac' parkolási célú hasznosítása is. A későbbi ütemben valósul meg a további létesítmények rekonstrukciója és a területen található sportfunkciók átalakítása, illetve bővítése.

A Program építtetőjeként kijelölt Nemzeti Sportközpontok jelen ötletpályázat alapján kívánja megvizsgálni a Program első ütemének előkészítő szakaszában a lehetséges fejlesztési irányokat és azok városépítészeti hatásait.

(14.10)

A pályázat célja kizárólag a közlekedési, városépítészeti, telepítési kérdések tisztázása, beleértve a teljes rekonstrukció utáni telken belüli és kívüli kapcsolatokat. Az ötletpályázat célja továbbá, hogy tegye lehetővé megfelelő meghatározottsággal bíró építészeti tervpályázat kiírását az új modern labdarúgó-stadion létesítésére."

Ennek bejelentésével hivatalosan is kezdetét vette a beruházás gyakorlati megvalósítása. Az előkészítő munka már korábban elkezdődött, a Nemzeti Sportközpontok szakemberei nagy európai stadionok működését tanulmányozták. A magyar állam költségvetése idén egymilliárd forintot biztosít az építkezés előkészítésére. A létesítmény egy olyan, nagyjából 65 ezer néző befogadására alkalmas, európai szintű, ötcsillagos UEFA-stadion lesz, amely megfelel az Európai Labdarúgó-szövetség legszigorúbb előírásainak, vagyis a legrangosabb nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas lesz. Az új nemzeti labdarúgó-stadion a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Sportaréna közé kerül majd, és a tervek között szerepel, hogy a területen több más sportág számára is létesítményeket emelnek.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjának, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójának gyors és zökkenőmentes megvalósításához szükséges szabályok megállapítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat az állami ingatlanfejlesztést a jogszabályi keretek között az egyes engedélyezési eljárások szabályainak rugalmas alkalmazásával kívánja elősegíteni. E törvény hatálya a) a Puskás Ferenc Stadion felújítására, valamint b) a Budapest, Ifjúság útja-Stefánia út-Thököly út-Dózsa György út-Kerepesi út által határolt és a Dózsa György és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől ba) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és bb) a ba) alpont szerinti metszéspontból a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területével kiegészített és a mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion és az ahhoz tartozó parkoló építésére terjed ki.

A törvényjavaslat 2. §-a a nemzeti vagyonról szóló törvénytől eltérően lehetővé teszi, hogy a beruházással érintett állami tulajdonú ingatlanon annak vagyonkezelője beruházást és felújítási tevékenységet végezzen.

A törvényjavaslat 3. és 4. §-a a beruházást mentesíti több engedélyezési feltétel alól, nevesítve az adott eljárásokat.

A törvényjavaslat 5. §-a a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel koherens módon teszi lehetővé a Nemzeti Sportközpontok a beruházással létrejövő vagyon kezelőjeként való kijelölését, és törvényi szinten teremti meg a beruházáshoz kapcsolódó önkormányzati vagyon tulajdonjoga állam javára történő ingyenes átruházásának absztrakt jogi feltételeit.

A törvényjavaslat 6. §-a a beruházás építtetői feladatai ellátására és a beruházással megújuló, illetve létrejövő vagyon vagyonkezelésére a Nemzeti Sportközpontokat jelöli ki.

Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy a törvényjavaslatot vitassuk meg és fogadjuk el.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)