Felszólalás adatai

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A magyar válogatott felsorakozik az elődöntő második mérkőzésére. Lassan megkezdődik a meccs, tét: bejutás a legjobbak közé. Nagy a várakozás a nézőtéren, hiszen az előző meccsen furcsa dolgok történtek a magyar csapat háza táján. Míg a válogatott egyik része minden erejét bevetve hősiesen küzdött, addig néhányan mintha elfelejtették volna, hogy címeres mezben vannak. A hazai bajnokságban amúgy pirosban szereplő játékosok néha mintha véletlenül ügyetlenkedtek volna, máskor direkt adták el a labdát, olykor meg belecsíptek, rúgtak, könyököltek játékostársaikba; tán megszokásból azokba, akikkel most egy csapatban játszottak. Az egyik játékos pedig, aki épphogy csak befért a keretbe, egyszer a pálya közepén leállt, nem mozdult többé, s csak üres tekintettel nézett a semmibe. Biztos kihalt madarakat vélt látni.

A lelátón az emberek értetlenül néztek, nem hittek a szemüknek, de nem értette a legesélyesebbnek vélt magyar válogatott különös viselkedését a már biztos helyen bejutott többi csapat sem.

(14.50)

Megszólaltak sorra a figyelmeztető hangok: ne csodálkozzatok, magyarok, ha nem juttok be az elit csapatok közé! Most előttünk a második lehetőség, még egy lehetőség.

Tisztelt Ház! Második alkalommal került elénk médiatörvény jogharmonizációs célú módosítása. A törvényjavaslat a médiatörvénynek kizárólag azokra a rendelkezéseire vonatkozik, amelyek a közösségi követelményekkel nem állnak összhangban. A médiatörvény megalkotásakor Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályaival harmonizáló törvényt alkotott, ugyanakkor az Európai Bizottság már a törvény hatálybalépésének évében, 1996-ban jelezte, hogy rendelkezései több ponton nem felelnek meg a tagállami rendelkezéseknek.

Amint hallottuk: az elsők között megnyitott fejezetet, a "Kultúra és audiovizuális politika" című fejezetet a mai napig nem sikerült lezárni. Az Európai Unió '98-as és '99-es országjelentése egyaránt kifogásolta a műholdas műsorszórás, illetve műsorszolgáltatás rossz szabályozását, sürgette annak megváltoztatását. A 2000-es országjelentés megállapította, hogy mérsékelt előrehaladás volt tapasztalható az audiovizuális közösségi vívmányokhoz való közelítés terén, és további erőfeszítésekre lesz szükség. A húzódó médiatörvény elfogadása fontos lépés lehetne ebbe az irányba.

Mit is tartalmaz ez a törvényjavaslat? Egy-két részletét államtitkár úrtól hallottuk. Én csupán három fontos elemét szeretném itt kiemelni. Az egyik a műsorszétosztás szabályozása. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a műsorszétosztás távközlési szolgáltatásnak minősül. Ez a tevékenység nem tartozik a médiatörvény hatálya alá, így az ORTT-nek nincs hatásköre az ellenőrzésre.

A törvénytervezet a médiatörvény hatályát kiterjeszti a műsorszétosztásra, és önálló fejezetben is szabályozza e tevékenységet. A jövőben e tevékenységre is vonatkozik az ORTT általi nyilvántartásba-vételi kötelezettség. A bejelentési kötelezettség betartását az ORTT az államigazgatási eljárás szabályai szerint, bírság kiszabásának lehetőségével felügyeli majd. A nyilvántartásba-vétel alapján pedig lehetővé válna a szétosztott műsor figyelése és szankció alkalmazása a jogsértő műsorszétosztóval szemben.

Közismert tény az, hogy Magyarországot nemcsak erkölcsi kár, hanem anyagi kár is érte amiatt, hogy a műsorszétosztást nem szabályozzuk, bár a tagjelöltek közül Magyarország egyedüliként részt vehetett a Média elnevezésű filmes programban, de már kizárták a Média II programból, és nem nyer felvételt a Média Plusz programba sem, amiatt, hogy Magyarországról az HBO Polskát továbbítják. Sajnálatos ez, és remélem, hogy a médiatörvény megszavazásával módosítani tudunk ezen a tényen is.

A másik fontos elem az európai művek arányára vonatkozó kvóta bevezetése és az ezzel összefüggő módosítások sora. Az irányelv szabályozza a tagállamok egyes műsorszerkezeti követelményekkel kapcsolatos kötelezettségeit, előírja, hogy a műsoridő több mint fele - mind a közszolgálati, mind pedig az egyéb műsorszolgáltató esetében - európai műveknek jusson.

Ezeket a követelményeket az irányelv kiegészíti az európai mű fogalmának megadásával. A médiatörvény jelenleg az irányelvtől eltérő műsorszerkezeti követelményeket támaszt, csupán a közszolgálati műsorszolgáltatót kötelezi arra, hogy évi műsoridejének legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkessze, a kereskedelmi televíziókat pedig nem.

A törvényjavaslat bevezetné az értelmező rendelkezések körébe az európai mű fogalmát, valamint az egyes műsorszolgáltatási követelmények hatályos rendelkezéseinek módosítása mellett az irányelv által meghatározott műsorszerkezeti kvótákat, mind a közszolgálati, mind pedig a kereskedelmi televíziók tekintetében is. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a közszolgálati televíziók számára a magyar művek előnyben részesítését előíró rendelkezéseket.

A harmadik legfontosabb elem - mint az már többször elhangzott - a kiskorúak védelme. "Apák bűnéért sokszor sír a gyermek." - mondta Dante. Audiovizuális környezetünk súlyosan szennyezett. A törvényhozók felelőssége, a mi felelősségünk, egyben alkotmányos kötelezettségünk, hogy megtisztítsuk azt. Rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e óvni a jövő generációját, hogy ne kelljen sírniuk a felnőttek bűneiért.

Ezért is és természetesen az irányelveknek megfelelően szabályozza, foglalja egységbe a kiskorúak védelmét a leendő médiatörvény.

A jelen médiatörvényben ugyan elszórtan találhatók a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések, de ezek tartalmukban nem felelnek meg az irányelv normáinak. Ezt szeretnénk közös felelősséggel módosítani.

A törvénytervezet alapelvi szinten, önálló címként, összefüggően szabályozza a kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket, ezzel összefüggésben a kategóriába sorolást, az egyes kategóriák legfontosabb ismérveit és az azoknak megfelelő műsorszámok közzétételének általános feltételeit, illetve - mint azt már hallottuk - bizonyos esetben a tiltását.

Tisztelt Ház! Mint ahogy többen említették előttem, a törvényjavaslat kizárólag a médiatörvény azon részeit kívánja megváltoztatni, amelyek nem harmonizálnak az Európai Unió szabályaival, hogy elkerüljük a belpolitikai csatározásokat. Az Európai Unió és más rangos nemzetközi szervezetek jelentései egyaránt megállapították, hogy az utóbbi három évben Magyarországon a sajtó szabad, a médiapiaci verseny élénk, a közszolgálati médiumok irányítási, a közszolgálati és kereskedelmi médiumok felügyeleti modellje megfelel az európai modellnek. Mindenféle, ezzel ellentétes állítás, téves. Így a törvény ezen szakaszai nem szorulnak változtatásra.

A törvényjavaslat bizottsági és nyilvános vitáin a baloldali ellenzék fellépése éppen ezért nagyon nehezen érthető, Örkény egyik egypercesét juttatja eszembe. A jelenet a múlt század második felében talán egy balatoni strandon játszódik. Hősünk belép egy üzlethelyiségbe, és így szól:

"- Kezét csókolom. Lehet itt felfújható gumimatracot bérelni?

- Mit mond?

- Rossz helyen járok? Pedig azt mondták, hogy ebben a zöld bódéban van a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata.

- Ez itt a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata. De mi csak nyugszékeket, vízisít és felfújható gumimatracot adunk bérbe.

- Nagyszerű. Nekünk két gumimatracra lenne szükségünk.

- Egy szavát sem értem. Sprechen Sie deutsch?

- Nicht deutsch.

- Tudok egy kevesek franciául. Vu sprechen franszé?

- Nicht franszé.

- Hát milyen nyelven lehet magával beszélni?

- Sajnos, csak magyarul."

A párbeszéd hosszan folytatódik, már-már filozófiai mélységeket ölt, hősünk nem adja föl.

"- Mit szólna hozzá, ha két nyugszéket kérnék?

- Tessék parancsolni. Van napellenzős, napellenző nélküli.

- Nagyon helyes. No most, hogy állnak a vízisível?

- Az három méretben létezik. Melyiket adjam?

- Semelyiket. Én ugyanis két gumimatracot szeretnék.

- Két micsodát?

- Különös. Úgy látszik, ezt az egyetlen szót sehogy se tudjuk megérteni.

- Milyen szó ez?"

És folytathatnánk tovább.

Tisztelt Ház! Ennek a novellának az a címe, hogy "Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem".

Tisztelt Baloldali Képviselőtársaim! Meggyőződésem, ennek ellenére, mégis képesek vagyunk egy nyelven beszélni. Kérem, tegyék végre félre belső problémáikat, vélt sérelmeiket! Vegyék fel a címeres mezt! Segítsenek abban, hogy közös célunkat, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk feltételeit teljesíthessük!

Az Európai Bizottság figyelmeztetett, ne őket hibáztassuk, ha másodszor sem sikerül a médiatörvényt módosítani. A Fideszen, rajtunk nem fog múlni a siker. Kérem az ellenzék felelős magatartását, hiszen egy térfélen küzdünk. Ezúttal ne szalasszuk el a lehetőséget!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)