Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! A köznevelési törvény módosítása a szakképzési törvény módosításával szoros egységet képez, mondtam, hogy külön szeretnék majd beszélni róla. A javaslathoz beadott összegző módosító javaslat jóval kevesebb helyesírási hibát tartalmaz, mint a szakképzésnél látjuk, ennek függvényében jóval kevesebb korrekciót is. Ezért valószínűsítjük azt, hogy ez a módosítás nem az iparkamarában íródott, hanem valóban az EMMI-ben készíthették elő. Ide nem kellett Parragh László és a körülötte gyülekező nagyvállalkozók segítsége, hiszen a változások javát a szakképzési törvény módosítása tartalmazta.

A köznevelési módosításoknak az egyik leglátványosabb része az, hogy átnevezi az iskolatípusokat, a jelenlegi szakiskolát szakközépiskolává, a szakközépiskolát szakgimnáziummá; a gimnázium marad gimnázium. Őszintén meglepődtem azon, annyira szeretik önök az ilyen veretes kifejezéseket, hogy nem került ide a líceum vagy valami hasonló elnevezés… ‑ jó ötletet adtam? Hogyha piros pontot kap érte valaki, akkor… (Derültség. ‑ Czunyiné dr. Bertalan Judit: Korábban is jöhetett volna!) Az átnevezéseknek a nem titkolt célja (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az LMP kedvéért!) az, hogy a presztízsét növelje ezeknek az intézményeknek. Azt gondoljuk, hogy nyilván önmagában ez nem fogja ezt megtenni, sokkal inkább zavart fog kelteni nyilván az emberek fejében. Ez egy régóta, évtizedek óta bejáratott rendszer, bejáratott elnevezések. Ezeket a megszokott elnevezéseket szerintünk, az LMP szerint nem szerencsés megváltoztatni, főként, hogy nincs mögötte tartalmi változás. Pláne nem érdemes akkor, amikor érdemi, reformértékű lépések egyáltalán nem történnek a módosítások alapján sem, a képzések színvonala tehát nem fog javulni.

Egyetlen fontos intézkedésnek csak az számít, hogy a szakiskolai képzésben lehetőséget adnak az érettségi megszerzésére: a hároméves szakmai képzés után lehet egy kétéves érettségi felkészítőre jelentkezni. Azt gondoljuk, hogy ez egy hamis illúzió, nem gondoljuk, hogy ez valódi segítséget jelent. Hiszen, gondoljanak csak bele, az általános iskola után három évig mindössze heti hat órában tanulják a kilenc tantárgyat, tehát ez roppantul kevés, még azt is elfelejtik, amit általános iskolában megtanultak, ezek után két év alatt kell egy érettségit megszerezni.

(22.50)

Csatlakozom az előttem szóló aggályához abban, hogy vajon itt most az érettségi szintjét szeretnék majd lejjebb vinni, vagy őszintén kíváncsi vagyok, hogy hogy fogják ezt a lépést megtenni. Miből gondolják, hogy ez sikerülni fog?

A szakközépiskola szakgimnáziummá történő átnevezése legfeljebb csak arra jó, hogy kiváló lehetőséget teremt a statisztikai bűvészkedésre, fennáll a veszély, hogy így akarják ellensúlyozni a valódi gimnáziumi férőhelyek majdani csökkentését, amelyről már sok szó volt.

Egyébként ez a sok átnevezés problémát jelent az EMMI számára is, ugyanis az összegző módosító javaslatban szorgalmasan próbálják átvezetni az új elnevezéseket a köznevelési törvénybe, ugyanis az eredeti módosító javaslatban nem sikerült teljes­körűen megtenni. Azt sem sikerült, hogy megteremtsék a törvényi összhangot a jogszabályok és a módosítások között, így most ezt az összegző indítvánnyal kellett módosítani.

Vannak lényegesebb részei is az összegző javaslatnak. Látható egy olyan irány, hogy a Híd-programban majd különböző részképesítések elvégzése esetén is lehessen valamilyen végzettséget szerezni. Ezzel, bár többen fognak végzettséget igazoló papírhoz jutni, kérdéses, hogy lesz-e ennek munkaerő-piaci értéke. Az LMP szerint sokkal inkább az oktatás-képzés megerősítésére, színvonalemelésére lenne szükség, hogy a fiatalok minél többen valódi, használható tudáshoz, képesítéshez jussanak.

Fontos módosításnak tartjuk, hogy a különböző szakképesítések megszerzése között választási lehetőség és átjárhatóság van. Sajnos, itt csak finomítások történtek, nem érdemi változtatás. Most a közismereti tantárgyaktól megfosztott szakiskolai képzésben rögtön elkezdődik a szakmai képzés, így a 14-15 éves fiatal, aki bekerülvén a szakképző intézménybe, rájön, hogy rosszul döntött, csak akkor tud másik iskolába átmenni, ha évet ismétel. Ha később kezdődne ez a szakmai képzés, akkor talán évismétlés nélkül megtehetnék ezt a 9. évfolyam elvégzése után.

Végül az összegző módosítókból az igazgató kinevezésére vonatkozó részről szólnék még néhány szót. Továbbra sem tartjuk szerencsésnek azt, hogy ez a rendszer központilag történik, sokkal szerencsésebb lenne, ha nem egy egyszemélyi döntés lenne, hanem a helyi viszonyokat ismerő emberek tudnák ezt megtenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Sallai R. Benedek tapsol.)