Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Megint el fogom ismételni, amit már délután elmondtam, hogy az Eurostat újabb felmérést publikált ‑ biztos fogja tudni államtitkár úr, hogy miről beszélek ‑, hogy az Európai Unióban 273 régió van, és megnézték, mint minden évben, a szegénységi adatokat, hogy melyik régió hol tart, és elég szomorú adatokat közöltek Magyarországgal kapcsolatban. Magyarország 7 régióból áll, és sajnos 4 régiója Magyarországnak a legszegényebb 20 régióba került be a 273 régió közül. A 8. helyen áll az észak-magyarországi régió, 11. helyen az észak-alföldi és 12. helyen megosztva a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió.

Azt gondolom, hogy ezek beszédes adatok, és végre elmondhatjuk már, hogy gyermekszegénység és szegénység kapcsán a kormány meghallotta az ellenzék szavát, és ezt már a vitában is elmondtuk, és némi lépést tett ez üggyel kapcsolatban.

A vitában is elmondtuk, hogy üdvözöljük, hogy szeptembertől kiterjesztik a kedvezményes, úgymond ingyenes étkeztetést a bölcsődésekre és az óvodáskorú gyermekekre, de itt többet kell tenni, főleg ezeknek az adatoknak a tudatában. A vitában is elmondtam, hogy a bölcsődéskorú gyerekek 14 százaléka jár ma Magyarországon bölcsődébe, 2 százaléka pedig családi napközibe, úgyhogy a gyerekek 16 százaléka jár intézménybe. És mi van azzal a 84 százalékkal és főleg a 84 százalékból azokkal a gyerekekkel, akik hátrányos helyzetűek? Nekik is megoldást kellene lelni arra, hogy ők is hozzájussanak a megfelelő élelmiszerhez, tápanyaghoz.

Nagyon jól tudjuk, hogy az első 3 év a legmeghatározóbb a gyerekek számára. Itt szinte minden eldől a gyermekek későbbi élete szempontjából. Ha nem kapják meg a megfelelő nevelést, tápanyagot, akkor már 3 éves korban el fog ez dőlni a gyerekeknél, úgyhogy nagyon fontos, hogy ezekkel a gyerekekkel is történjen valami, és ne csak majd akkor, amikor bekerülnek az intézményi hálózatba.

Az óvodai ellátásban is üdvözöljük, ráadásul úgy, hogy persze kötelezővé teszik 3 éves kortól az óvodába járást. Megemlítettük a vitában azt is, hogy nemcsak az a fontos, hogy ingyenes étkezéshez jussanak a gyerekek, hanem felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy van-e megfelelő férőhely, lesz-e a gyerekeknek szeptembertől; minden gyermeknek, és főleg a nagyvárosokról beszélünk, nem a vidéki településekről, megoldott lesz-e ez a probléma, és nem augusztusban fogunk-e azzal szembesülni, hogy valamilyen káoszba fog fulladni a gyerekek óvodába járása szeptemberben. Ez nagyon fontos.

A másik nagyon fontos kérdés, amit már többször is pedzegettünk, tudom, nagyon fontos lépés, hogy legalább már meghallotta a kormány, hogy ezzel kapcsolatban, a gyermekéhezéssel és a gyermekszegénységgel kapcsolatban valamit tenni kell. A legfontosabb az, ha az intézményben biztosítják a gyerekeknek az étkezést. De 6 éves kor után is gyerekekről beszélünk, és mondjuk, 14 éves kor után is gyerekekről beszélünk. Évközben körülbelül 520 ezer gyerek kap Magyarországon valamilyen támogatást az étkezéséhez. Itt beszélünk az 50 százalékról a 3 gyermekesek után, ami alapból jár a gyerekeknek, és beszélünk a rászorultsági alapról. Ez 520 ezer gyerek.

Többször adtunk be módosító indítványokat, hogy nagyon fontos lenne, hogy 14 éves kor után, amikor kikerülnek az általános iskolai oktatási rendszerből, mert utána jelentkeznek nagyon-nagyon komolyan a problémák, főleg a szakiskoláknál, középiskoláknál, de úgymond a gimnáziumokban is. Azt látjuk a kikért adatokból, hogy mihelyst elhagyják az általános iskolát, egyre kevesebb gyerek részesül étkezésben, veszi igénybe a közintézményekben az étkezést, és egyre kevesebb gyermek részesül valamiféle kedvezményben.

(21.50)

A másik probléma viszont, hogy már felső osztályban is megfigyelhető, hogy amikor 5. osztályba bekerülnek, egy nagyon nagyfokú visszaesés van a közétkeztetésben, már ott is jóval kevesebben veszik igénybe a gyerekek részéről vagy a szülők részéről ‑ mondhatnánk így, mert csak a szülő dönti el legtöbb esetben ‑, hogy étkezik-e a gyerek vagy nem étkezik az intézményi rendszeren belül. Több figyelmet kellene ezekre a gyerekekre fordítani, és ha 520 ezer gyerek kap támogatást év közben, már mi többször javasoltuk, hogy ugyanaz legyen, mint az idősellátásnál, hogy aki rászorult az idősellátásban, az az év 365 napján kapjon támogatást, és ha biztosítja az állam a meleg étkezést az idősek számára, akkor legalább annyira fontos a gyermekeink számára is.

Egy gyors számolást végeztem, és ezért nem lesz teljesen pontos, hogy 520 ezer gyerekre, ha 440 forintot ‑ mert négyszáz-pár forint körül van, ami állami támogatást biztosítanak az étkezésükre ‑, ha ezt év közben biztosítaná 365 napon keresztül, és itt beszélünk a nyári szünetről, téli szünetről, őszi szünetről, akkor ezt egy nyolcvan-pár milliárd forintból meg lehetne oldania a kormánynak úgy, ahogy a vitában is elmondtam. Hivatkozott arra államtitkár úr és a kormány részéről a felszólaló is, hogy a múlt évben körülbelül 52 milliárd forint volt előirányozva ezeknek a feladatoknak az ellátására, viszont akkor is elmondtam, hogy azt nem mondták el, hogy 20 milliárdot szeptemberben átcsoportosítottak a KLIK működésének a javítására ‑ idézőjelben, hogy javítására ‑, és év végén még maradt több mint 2 milliárd forint, amit az önkormányzatok között ‑ főleg kormánypárti önkormányzatok között ‑ osztottak el. Lényegében jóval kevesebb volt ez az összeg, mint amiről beszélni tudunk, a 30 milliárd forintot alig haladta meg.

Látjuk azt a szándékot, hogy van akarat a kormány részéről, hogy egy-egy kis lépést tegyen, de ettől sokkal többet kellene, pontosan visszahivatkozva azokra az adatokra, amit az Eurostat közzétett. Úgy gondolom, nagyon fontos lenne, hogy ha tudjuk év közben, hogy 520 ezer gyerekről beszélünk, akkor megvannak az adatok, látjuk azokból az adatokból, amiket önök küldtek el nekünk, az ellenzék részére, akkor csak kormányzati akarat kellene. Azt gondolom, jó néhány stadion árát elfelejthetnénk a következő évi költségvetésben, és akkor már meg is oldottuk volna a problémát, néhány tíz milliárd forinttal kellene többet hozzátenni a költségvetésből erre a problémára és akkor megoldottuk igazán a rászoruló gyerekeknek, 520 ezer gyereknek az év közbeni étkeztetését.

Egy picikét a nyári szociális étkezésről; még maradt egy kis időm, mivelhogy államtitkár úr jött. Államtitkár úr jó néhányszor elmondta, gondolkodnak azon, hogy befejezik ezt a pályázati rendszert. Én azt gondoltam, hogy komolyan beszél erről, és lehet, hogy már az idén is ez megoldásra kerül. Hát, nem került megoldásra, mert épp ugyanúgy pályázni kellett az önkormányzatoknak, és ha én jól láttam, az utóbbi évekhez képest egészen rövid idő állt rendelkezésre az önkormányzatoknak a pályázatok benyújtására, elektronikusan egy hét állt rendelkezésükre, papír alapon meg kettő hét. Én nem ítélem akkora nagy sikernek ezt, amin minden második önkormányzat pályázott, volt olyan év, amikor 2200 önkormányzat pályázott erre a nyári szociális étkeztetésre, úgy gondolom, hogy lazítani kellett volna a feltételeken. Tudom, államtitkár úr elmondta, hogy most már nem kötelező, hanem ajánlott az a szigorítás, ezt is üdvözlöm, hogy végre már legalább meghallották, hogy könnyíteni kell a pályázati rendszeren.

Én azt gondolom, hogy át kellene még gondolni a költségvetést, mert a jövő évi költségvetésben viszont nem látjuk, hogy nyári szociális étkeztetésre be lenne tervezve forrás. Lehet, hogy én nem vettem észre, de nem láttam a költségvetésben. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)