Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ennek a törvénytervezetnek az általános vitájában már több képviselőtársam részéről is jelzésre került, hogy nem biztos, hogy jól van belőve az az értékhatár, ami a járulékkedvezménnyel párosul. Biztos emlékeznek rá képviselőtársaim, vagy ha most lapozták, forgatták a törvénytervezetet, akkor látszik, hogy 100 ezer forintig terjed ki ez a 14,5 százalékos mértékű járulékkedvezmény. Magyarországon ma a minimálbér összege bruttóban 105 ezer forint. Most módosító javaslatokat is nyújtottunk be e tekintetben, hogy legalább a minimálbér összegéig vagy jobb esetben a garantált bérminimum összegéig, azaz 122 ezer forintig legyen meg ez a járulékkedvezmény. Mert ugye parciálisan nézve a dolgokat, nem is parciálisan nézve, hanem parciálisan alakul ki a járulékkedvezmény. Ez azt jelenti, ugye, hogy néhány ezer embert fog valójában érinteni. Az nem baj, az is jó, ha néhány ezer embernek valamilyenfajta segítséget nyújt, illetve itt nem direkten az embereknek, hanem a munkaadójuknak nyújt segítséget a járulékkedvezmény, ha ez megvalósul. De legalább a minimálbérig, jobb esetben, még egyszer mondom, a garantált bérminimum összegéig lenne célszerű, hogy ez a kedvezmény megvalósuljon.

De olybá tűnik, hogy a kormány ezen, bocsánatot kérek, pitiáner különbség tekintetében sem bír rugalmassággal, ami nem rengeti meg a költségvetést. Nem akarok fejszámolásba kezdeni, de nagyon jól láthatják, hogy ha egy főre vetítetten 5 ezer forintos különbséggel számolunk, akkor egy évben ez 60 ezer forintos, ha ezer embert érint, akkor az 60 millió forintos nagyságrendű, ha tízezret, akkor az 600 millió forintos nagyságrendű járulékkedvezményt jelentene összességében. A mértéket mondom, hogy mit jelent ez. Illetve volt más képviselőtársam is, Sallai képviselőtársam, aki elmondta, szerintem helyesen, hogy lehet, hogy nem is a minimálbérig, hanem éppen hogy a felette levő sávban kellene ezeket a kedvezményeket érvényesíteni, mert ezzel lehetne talán egy kicsit húzni, feljebb tolni a béreket.

Egy szó, mint száz, magával az elképzeléssel, hogy részlegesen adott felületen, a mezőgazdaságon belül ezek a kedvezmények, járulékkedvezmények megvalósulnak, önmagában nincs baj. Nekem a legnagyobb bajom ott van, amit az előbb elmondtam, hogy legalább a garantált bérminimum összegéig el kellett volna menni ebben a dologban; egy.

Kettő: hogy mindezek mellett olyan törvénytervezetet kellett volna a Ház falai elé hozni, ami nemcsak a munkaadónak nyújt kedvezményt, hanem a munkavállalót is kedvezőbb helyzetbe hozza. Azaz, ha egy magasabb összegig lenne a járulékkedvezmény biztosítva, például a garantált bérminimum 122 ezer forintos összegéig, és valaki ma, mondjuk, 116 ezer forintot keres, akkor könnyebben eljut addig a munkáltatója is, hogy kiegészíti a bérét azzal a különbséggel, ami a 122 ezer és az aktuális bére között van. Merthogy a járulékkedvezménnyel gyakorlatilag részben kompenzálni tudja azt a többletkiadását, ami esetleg bérfejlesztés kapcsán az ember zsebében is megjelenik.

(21.10)

So-so, egy a lényege a történetnek: egy lábon álló ez a dolog. Ez a járulékkedvezmény csak a munkáltatót kedvezményezi, a munkavállaló számára viszont semmifajta kedvezményezettséget nem nyújt. Márpedig ez a kedvezményezettség azért lenne fontos, mert önöknek azzal is szembesülniük kellene, hogy az elmúlt öt esztendőben olyan helyzetet hívtak életre, amely kapcsán a minimálbér vásárlóerő-értéke 5 ezer forinttal kevesebbet ér, mint 2010-ben. Hát legalább addig el kellett volna jutniuk, ha ma 68 750 forintos minimálbért kézbe vesz az ember, ami 2010-re átszámítva 55 ezer forintot ér, hogy akkor legalább a 2010-es 60 200 forintos vásárlóerejű pénzt odaadják ezeknek az embereknek. Tehát ez az egylábas javaslat, amit önök hoznak, ez a munkavállalót nem kedvezményezi, a munkaadó számára nyújt csak kedvezményt, ezért azt gondolom, hogy bár a gondolat nem helytelen, hogy részleges kedvezményeket biztosítson, mindezek mellett a munkavállalót nem kedvezményezi, ezért megfontolandó az, hogy önmagában ez így támogatandó-e.

Nem vagyok ellene a történetnek, szeretném jelezni, csak azt akarom mondani még egyszer, hogy sokkal korrektebb lett volna, ha kétlábassá teszik ezt a történetet. És hát akkor, amikor önök munkahelyvédelmi akciótervről és miegymásról beszélnek itt a mostani vita kapcsán is, akkor mindig csak azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy öt évvel ezelőtt, amikor a választások előtt voltunk, akkor önök nem munkahelyvédelmi akciótervről beszéltek, hanem egymillió új munkahelyről a gazdaságban. Nem a közfoglalkoztatás színpadán több százezerről, nem! Egymillió új munkahelyről a gazdaságban, adóforintokat termelő munkahelyekről; olyanokról, amelyek kapcsán az aktuális bérek nem kevesebbet érnek, mint amennyit azt megelőzően értek.

Szeretném jelezni önöknek, a mezőgazdaságban ma, ahol nem feketén, ahol nem szürkén foglalkoztatott formák alakultak ki, merthogy sok ilyen van, mindenki tudja, ellenőrzések igazolják vissza, ott ezek az emberek vesztesei az elmúlt öt esztendő történéseinek. Tehát önöknek arról kellett volna elsődlegesen gondoskodni, ha már egy ilyen törvénytervezetet szülnek, hogy ne csak a munkaadó, hanem a munkavállaló is kedvezményezett legyen. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)