Felszólalás adatai

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát akkor mégiscsak úgy van, ahogy mondtam, tisztelt Podolák úr, magyarul: nincs a törvényben kellő módon szabályozva az, hogy a fogyasztókat hogyan lehet megvédeni például olyan esetekben, mint amiről beszéltem, és ennek ellenére nem egy olyan törvény került most ide elénk, ami ezzel foglalkozik, hanem ugyanolyan tárgykörben, ugyanolyan cím alatt egy teljesen más, a szolgáltatókkal foglalkozó törvény van előttünk.

Én azt nem állítottam egy percig sem, hogy azokkal a szabályozási elemekkel, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek, nem kell foglalkozni.

(13.10)

Csak azt állítottam, hogy lehetetlen az a kormányzati magatartás, ami ilyen súlyú törvényekben egyébként kéthavonta hoz törvénymódosítási javaslatot, és lehetetlen az a kormányzati prioritás, ami a fogyasztókat valahol mindig a végére helyezi ennek a sornak.

Képviselő úr is pontosan tudja, hogy amit mondott, nem teljesen helytálló. X olyan módosítása volt a törvénynek, aminek semmi köze nem volt az európai direktívákhoz. Csak az utolsó, a tavaly őszi törvénymódosításra emlékeztetem, annak például semmi köze nem volt az európai uniós direktívákhoz.

De arra is emlékezhet képviselőtársam, mert akkor is együtt vitatkoztunk itt, hogy 2003-ban, az első földgázellátásról szóló törvény beterjesztésekor világosan elmondtuk ellenzéki padsorokból, hogy nem lesz jó, többek között azért nem, mert a teljes fizikai szétválasztást fogja előírni az Európai Unió számunkra. Nem volt még akkor elfogadott direktívája ezzel kapcsolatban, csak éppen mindenki tudta, hogy ez lesz. Önök akkor még mereven ragaszkodtak az "elég a számviteli típusú szétválasztás" gondolatához. Most teljesen világosan látszik, hogy ez természetesen nem elég. Csak az a probléma, hogy éveket vesztegettünk el, most júliusban lenne elvileg a piacnyitás, és éppen most hozunk kapkodva, hirtelen egy törvényjavaslatot, ami magában rejti annak a kockázatát, hogy hibás lesz az a javaslat, amit elfogadunk, mert nincs idő arra, hogy alaposan végiggondoljuk, nincs idő arra, hogy alaposan végigegyeztessük, és megy le a torkunkon mindaz, amit a szolgáltatók akarnak. Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy az a Magyar Köztársaság és a fogyasztók érdeke is, amit a szolgáltatók akarnak.

A másik megjegyzésem, hogy ha egyes energiatörvényekről beszélünk, többek között a villamosenergia-törvényről vagy a földgázellátásról szóló törvényről, nem kellene ezt valamilyen normális, egységes ágyazatba behelyezni? Nem kellene végre arról beszélnünk, hogy mi a kormány szándéka az energiapolitikában? Mi a kormány energiastratégiája? Mit akarunk egyáltalán csinálni? Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány öt éve ígéri az energiapolitikai stratégia beterjesztését és elfogadását. Ehhez képest még mindig nincs semmi. Ha ősszel kérdezzük, hogy mikor lesz, azt mondják, hogy tavasszal, ha tavasszal kérdezzük, akkor azt mondják, hogy jövő ősszel. Pontosan tudom, hogy van egy tervezet. Itt van előttem (Felmutatja.), átolvastam én is, azt a címet viseli, hogy "Magyarország energiapolitikája", hangsúlyozom, tervezet, semmiféle elfogadott eszköz nincs benne.

De ha ezt akarjuk elfogadni, azt mondom, hogy már nagyon nagy a baj. Ugyanis semmit nem tartalmaz, huszonvalahány oldal üres halmaz. Ilyenek szerepelnek benne, hogy meg kell csinálni, át kell gondolni, jó lenne, ebbe az irányba kell menni - de hogy mikor, hogyan, miből, mivel, milyen eszközrendszerrel, arról egyetlenegy szó nem szerepel benne. És mindaz az átgondolatlanság, az a teljes stratégianélküliség, ami az energiapolitikában megnyilvánulna, az nyilvánul meg ezekben a törvényjavaslatokban is, tisztelt képviselőtársaim.

Arról nem is beszélve, hogy ha véletlenül a kormány valamiben döntést hoz, akkor nagy valószínűséggel olyan döntést hoz, amiből igen komoly viharok lesznek. Például, ha a földgázellátásról beszélünk, nem kellene beszélni a Nabucco-tervről? Az Európai Unió legfontosabb tervéről? Amit az Európai Fejlesztési Bank 70 százalékban finanszíroz? A top prioritásról? Amivel szemben Gyurcsány Ferenc kifejezi... Szó sincs róla! Nekünk Kék áramlat kell. Megyünk Putyin elnökhöz Kék áramlat ügyben. A földgázellátás legalapvetőbb kérdéséről van szó, ez az a kérdés, amelyben szembe megyünk az egész Európai Unióval, a szomszédainkkal, de még az Egyesült Államokkal is! De természetesen nem erről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim!

A megújuló energiaforrásokról sem beszélünk, pedig azt gondolom, hogy a földgázfüggőség vagy az energiafüggőség egyik, nem megoldására, csökkentésére alkalmas mód például a megújuló energiák kérdése. A kormányprogram szinte semmi másról nem beszél, csak erről. Ehhez képest miért lobbizunk? Hogy minél később kelljen elérnünk bizonyos százalékokat. Nem azért, hogy minél gyorsabban, minél jobban - minél később, minél lassabban. Azt gondolom, ha egyes energiatárgyú törvényekről beszélünk, akkor talán erről is kellene.

Arról már beszéltem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvénykezési gyakorlat, amit ebben a tárgykörben folytatunk, csapnivaló. De arról még nem szóltam, és azt gondolom, erről is célszerű beszélni, hogy maga az a helyzet, amiben az ország van a piacnyitás előtt, katasztrofális. Ugyanis semmi sem világos. Világos az a helyzet, és természetesen ezt lehet vitatni, sok szempontból van is jogalapja a vitának, sőt az európai direktívákkal sem egyezik, én ezt tudom, de léteztek korábban állami monopóliumok, ahol az állam tulajdonosként is, hatóságként is nagyon világos, egyértelmű szabályozást volt képes ezen a területen alkotni. Ez ma már Magyarországon világosan nincs. Ugyanakkor nincs megteremtve a normális szabad piac lehetősége sem, hanem van egy szabad piaci versenyhelyzet közötti, egyébként multinacionális monopóliumok uralta piac Magyarországon. Ez a létező legrosszabb.

Ez a létező legrosszabb; piaci viszonyok között monopóliumokat engedni szinte szabadon garázdálkodni életveszélyes. Azt gondolom, ebben az ügyben nyilvánvalóan lépni kell. Mint ahogy lépni kellene abban is, hogy vissza kellene adni azoknak az ellenőrző szerveknek, azoknak a szabályozó szerveknek a tényleges súlyát, amelyek korábban megvoltak, többek között a Magyar Energia Hivatalét is, tisztelt képviselőtársaim, amit természetesen sikerült a kormánynak, sok máshoz hasonlóan, szintén legyengíteni. Emlékeznek még a lex Kaderják című törvényre, tisztelt képviselőtársaim? Ugye, az Alkotmánybíróság most helyezte hatályon kívül. Az a helyzet, hogy ezzel nem az a baj, hogy egy önöknek nem szimpatikus személyt csak ily módon tudtak eltávolítani egy hatóság éléről. Ezzel az a baj, hogy önök azt üzenték ennek a hatóságnak, hogy ha olyan dolgot tesz, ami önöknek nem tetszik, akkor a főnöke ki lesz rúgva. Innentől kezdve képtelen normálisan, valódi szabályozóként, valódi ellenőrzőként, a kormánnyal szemben is valódi véleménymegfogalmazóként megjelenni, miközben a piacnyitáskor, amikor nagyon komoly ellenfelei vannak, nagyon komoly érdekeket kellene érvényesíteni, pont egy erős hatóságra lenne szükségünk, tisztelt képviselőtársaim.

Ezek a problémák egyébként módosító javaslatokkal, már amennyiben önök véletlenül hajlandóak lesznek ellenzéki módosító javaslatot is támogatni, valószínűleg javíthatóak, hogy mik azok a szabályozási kérdések, amelyek szerepelnek ebben a javaslatban, csak véleményünk szerint nem jól vagy nem jó irányba mutatnak.

Még annyit hadd mondjak, hogy talán kellene beszélni a közüzem fogalmáról is, mert nem teljesen világos, nem teljesen egyértelmű, hogy a piacnyitást követően hogyan, milyen módon, meddig marad meg a közüzem, meddig marad meg a hatósági ár. Márpedig, azt gondolom, ezt is világosan és egyértelműen rögzíteni kellene.

De az előttünk fekvő javaslat az 1. §-ában kifejezetten direktívaellenes magatartást jelent. Kifejezetten olyan szabályozást hoz be, ami a verseny ellen való, a szétválasztás, a valódi piac megteremtése ellen való. Igaz, hogy csak ezt a piacnyitásig akarja fenntartani, de hadd kérdezzem már meg, miért. Vajon kinek az érdekében, tisztelt képviselőtársaim?

Podolák képviselő úr beszélt az áfa és az illetékek kérdéséről. Igen, vannak kiváltságosok, akiknek elengedjük az áfát és az illetéket, azért, hogy arra hivatkozhassunk, hogy a lakosságot így fogjuk megkímélni az újabb áremelésektől, ahelyett, hogy elgondolkodnánk, hogy vajon ezen kiváltságosoknak feltétlenül szükségük van-e akkora profitra, mint amit már kivittek az országból. És mondjuk, a költségvetés helyzetére tekintettel nem mondanánk le ezekről a bevételekről. Természetesen önök azt a választ adták, hogy mondjunk le a szolgáltatók áfa- és illetékkötelezettségéről, magyarul maradjon náluk, és ne a magyar költségvetésbe kerüljön be.

A rendszerirányítás, szállítás kérdése. Van egy törvényi szakasz, ami azt mondja, hogy nem lehet kereskedő, elosztói engedélyes az, aki egyébként rendszerirányító vagy szállító. Ez helyes. Csak azt gondolom, hogy nem elégséges feltétel. Ugyanis az a lényeg, hogy aki kereskedő vagy elosztói engedélyes, az semmilyen módon, a tulajdonosán keresztül se lehessen semmilyen módon érdekelt a rendszerirányításban, mert abban a pillanatban szétveri a versenyt. Erre van módosító javaslatunk, remélem, tisztelt képviselőtársaim el fogják fogadni.

Köszönöm szépen a türelmüket, köszönöm, elnök úr.