Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már az előttem felszólalók kifejtették, a T/2425. számú törvényjavaslat lényegében az európai uniós jogharmonizáció megvalósítása érdekében született. Ennek keretében módosítja a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvényt, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt.

Első hallásra azt mondhatnánk, hogy ez egy salátatörvény, de nem erről van szó, az előttem felszólalók egyike sem beszélt ilyen megközelítésben. Mint az általános indoklásban olvasható, az irányelvben foglalt alapvető rendelkezések ma is élnek a hazai környezetvédelmi jogban, egyes esetekben szélesebb körben szabályozva "a szennyező fizet" elvét, más esetben, tipikusan a természetvédelem területén, szűkebben.

(10.40)

Így ismeri a hazai jog a környezetkárosodás fogalmát, a környezetvédelem veszélyeztetéséért, szennyezéséért, illetve károsításáért való büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi felelősséget. Ez azt sugallja, mintha csak kisebb formai kiigazításokról lenne szó. Szerintem ez nem egészen így van.

Nézzük az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvét, ami a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősséget határozza meg. A 2004. március 10-én jóváhagyott közös szövegtervezetben 31 pontban sorolja fel azokat az okokat, amelyek szükségessé tették az említett irányelv elfogadását. Már maga ez a tény is arra utal, hogy nálunk sem lehet csupán formai kiigazításokkal elintézni a jogharmonizációt. Tekintsünk csak egy-két okot az említett 31 közül.

Az 1. pontban: "Sok a szennyezett természeti terület a Közösségen belül, amelyek lényeges egészségügyi kockázatot jelentenek, a biológiai sokféleség csökkenése pedig drámai módon felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A cselekvés elmulasztása növeli a szennyezett természeti területek számát, és a biológiai sokféleség még jelentősebb csökkenését eredményezheti a jövőben."

Már ez az egy pont is, mint látható, igen körültekintő jogalkotást igényel. De nézzük tovább a 2. pontban: "A környezeti károk megelőzését és helyreállítását a szennyező fizet elvének előmozdításával kell végrehajtani a szerződésben leírt módon, a fenntartható fejlődés elvével összhangban." Végiggondolták önök, hogy a jelenlegi törvénymódosítással a már meglévő törvény valóban garantálja ezt az összhangot?

Vagy a (4) bekezdés: "A környezeti károk fogalma magában foglalja a levegőben lebegő részecskék által okozott károkat is, amennyiben a vizek, a talaj, a védett fajok vagy a természetes élőhelyek károsítását eredményezik." Gondolják, hogy az említett károk megelőzésére kellő garanciát nyújt a jelenlegi törvénymódosítás?

Más megközelítésben még egy pontot idézek, a 29. pontot: "Ez az irányelv nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy szigorúbb rendelkezéseket hozzanak, vagy azokat megtartsák a környezeti károk megelőzésével vagy helyreállításával kapcsolatban." Az irányelv tehát csak kötelező alapot ad, de a tagországoknak egyúttal lehetőséget biztosít szigorúbb szabályozásra is, a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében.

Mivel ezt az európai uniós irányelvet már 2004. április 21-én elfogadták, bőven lett volna időnk ebben a tekintetben is átgondolni a jelenlegi törvényt. Így talán megelőzhető lett volna az illegális, kétes eredetű, külföldről érkező szemét lerakása is.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének végrehajtását illetően többek között ezt olvashatjuk az (1) bekezdésben. "A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. április 30-áig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot."

Mi indokolja azt, hogy három év elteltével az utolsó pillanatban sürgősségi tárgyalással vitatjuk meg az idén április 30-áig vállalt törvénymódosítást? Ha korábban benyújtották volna, talán már jobban, több szempontból is átgondolt, körültekintőbb módosítását tárgyalhatnánk most.

A törvénymódosítás érinti a környezetvédelmi törvény fogalomrendszerét is; többek között ilyeneket, mint a megelőző intézkedések, a helyreállító intézkedések, szolgáltatások, eredeti állapot, költségek s a többi. Ebben a tekintetben sem érzem, hogy már teljesen szinkronban lennénk az EU-s irányelvekkel. Például a helyreállító intézkedésekkel kapcsolatban az irányelv 2. mellékletében előírtakra hivatkozik, amely a környezeti károk helyreállítása címet viseli, és amelyben egyrészt a vizekben védett fajokban, illetve természetes élőhelyekben okozott károk helyreállítása, másrészt a talaj károsodásának helyreállítása tekintetében állapít meg közös keretrendszert. Ennek szerintem a jelenlegi törvénymódosítás után sem fog kifogástalanul megfelelni a környezetvédelmi törvény. Pedig Garé tekintetében például a talaj károsodásának helyreállítása kellő szabályozás híján még mindig hátravan. Az uniós irányelveket követve már régen intézkedni kellett volna ezzel kapcsolatban is.

A 12. cikk foglalkozik az intézkedés iránti kérelemmel, amiben többek között ez olvasható: "A tagállamok határozzák meg, hogy mit jelent a kellő érdekeltség és a jogsérelem fogalma." A törvénymódosítás erre a cikkre hivatkozva módosítja a környezetvédelmi törvény 90. §-át a következő (2) bekezdéssel: "Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosítás hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa, valamint jogszerű használója ügyfélnek minősül." Valóban ennyire tömör a magyar nyelv, hogy a három pontban felsorolt meghatározást magyarul ilyen röviden meg lehet fogalmazni? Mennyire pontos ez a definíció? És még sorolhatnám az ehhez hasonló észrevételeinket.

Összefoglalva: korábban benyújtott, jobban átgondolt törvénymódosításra lett volna szükség, és akkor több idő maradt volna a pontosításokra is. Ezért a zárószavazásnál valószínűleg tartózkodni fogunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)