Készült: 2024.09.19.00:30:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (1998.12.09.), 44-46. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:53


Felszólalások:  Előző  44 - 46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga Mihály államtitkár úr expozéjában kifejtette, miért fontos ez a törvényjavaslat, és az milyen előnyöket jelenthet a költségvetés, illetve a társadalom számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Attól kezdve, hogy megszületett az új, hatékonyabb APEH-nyomozóhatóság felállításának gondolata a sajtóban, a rádióban és itt, a parlamentben is, különösen az ellenzéki képviselőtársaim részéről ellenérvek, kifogások érték, illetve jelenleg is érik ezt a javaslatot.

Kérem, engedjék meg, hogy felszólalásomban meghatározóan ezekre az előzetesen megjelent észrevételekre, kifogásokra reagáljak, elsősorban a módosítóindítvány-csomag alapján. Ha vissza tetszenek emlékezni, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa kifogásolta, hogy a törvénynek nincs textusa. Minden lényeges alapjogot korlátozó rendelkezése más törvényekre utalással szabályoz, ráadásul pontatlanul - például "A rendőrségi törvény 7. fejezete az irányadó" címszó.

Adatvédelmi szempontból kifogásolható, hogy az adóhatóság, nyomozó hatóság által felhasznált más adatkezelések nincsenek konkrétan megjelölve, és ha a rendőrségre vonatkozó törvény az irányadó, akkor az adóhatóság adatfelhasználása korlátlan. Az adatvédelmi biztos úr azt is jelezte, hogy a javaslat 16. §-a nem tartalmaz konkrét adatfajtákat, melyek tekintetében a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala megtagadható.

Az adatvédelmi kifogásokat a módosítóindítvány-csomag oly módon orvosolja, hogy részletesen meghatározza a bűnügyi adatkezelés célját, az adatkezelő szervezet a kezelt adatok körét, megőrzésük idejét és felhasználásuk szabályait, illetőleg a hozzáférésre jogosultak körét. Tételesen határozza meg azokat a nyilvántartásokat, amelyekből a nyomozó hatóság írásban, a cél megjelölésével adatokat vehet át, továbbá azokat a védett titkokat tartalmazó nyilvántartásokat is, amelyekből a nyomozó hatóság a védett adatra vonatkozó szabályok szerint juthat információhoz - gondolok itt az adótitokra, a banktitokra és más hasonló minősített fogalmakra. A javaslat 16. §-a a módosító indítvány számozását 17-esre változtatja. A biztos úr igényeinek megfelelően meghatározza azokat az adatfajtákat - például a nyomozó hatóság intézkedési terve, technikája, a konkrétan nyomozott bűncselekmény -, amelyek tekintetében a közérdekű adat nyilvánosságra hozatala korlátozható.

Tisztelt Ház! Ellenzéki képviselőtársaim a jogintézmény szükségességének indokoltságát hiányolták. Álláspontjuk szerint ha a kormány a megjelölt 2,8 milliárd forintos forrást a rendőrségre fordítaná, ugyanezt az eredményt a társadalom riogatása nélkül is el lehetne érni. (Dr. Toller László: Így igaz!)

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Ha megengedik, visszautalnék az elmúlt négy év dolgaira is majd ezzel kapcsolatban, hiszen az előző kormányzati ciklusban a feketegazdaság visszaszorítására több éven át tartották fenn a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottságot, melynek számtalan javaslatát fogadta el a kormány. Ilyen volt egyebek között a rendőrség gazdaságvédelmi funkciójának erősítése. Erre - ha jól emlékszem - 2 milliárd forintot meghaladó többlet-költségvetési támogatást szavaztunk meg, és került ez akkor felhasználásra.

Az ellenzék szerint az nem érv, hogy a rendőrség ezen a téren jelenleg lassú, a vám- és pénzügyőrség pedig javuló színvonalon végzi a tevékenységét. Úgy gondolom, a VPOP nyomozó hatósági tevékenységéről szóló 1998 júniusában kelt összefoglaló jelentés szerint a VPOP számára a feljelentések szakszerű elbírálása nagyon sok nehézséget, gondot jelent. A nyomozások többsége egyszerű tényállási ügyben folyik. A bonyolultabb ügyekben azonban a nyomozó hatóság nem, vagy csak részlegesen tud a feladatnak megfelelni. Azt hiszem, hogy ez a minősítő mondat jelzi mindazt a nehézséget, amellyel nekik nap mint nap szembe kell nézniük.

Úgy gondolom, éppen ebből is fakad, hogy nyilvánvalóan a rendőrség, mely más ügyektől enélkül is túlterhelt, a közbiztonság jelenlegi állapota mellett nem képes az adóügyekre olyan mértékben koncentrálni, amennyire ezt a társadalom igényelné, a vám- és pénzügyőrség pedig csak a hatáskörébe tartozó adók, vámok bűnügyeiben eredményes, illetve ezen jogosítványainak megfelelően tud tevékenykedni. Látható tehát, hogy a pénzt már az előző kormányzat is felhasználta ilyen értelemben az adófegyelem megszilárdítása, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Viszont az is látható, hogy az eredményesség hagy maga után követelnivalókat. A továbblépés feltételezi, hogy a feladat oda kerüljön, ahol a szakszerűség más oldalról rendelkezésre áll, a felelősség a szervezet egészének produkciójáért egy kézben összpontosuljon, és így lehetővé váljék, hogy a nyomozó szerv a feljelentések gyenge színvonalával ne magyarázhassa az eredménytelenséget.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány szót szóljak a kényszerítő eszközökkel kapcsolatban is. A kényszerítő eszközök közül kifogás alá esett a kutya, a fegyver és az útzár alkalmazása. (Dr. Hack Péter: Az elektromos sokkoló is!) A zárórendelkezések között a felhatalmazó szabály félreérthető, mert bár a törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával rendezi a hatáskört, úgy tűnik, mintha a pénzügyminiszter még további hatásköröket is megállapíthatna a bűnügyi igazgatóság és a területi szervei számára.

Az a módosítóindítvány-csomag, amelyet a felszólalásom alapjául tekintek, a törvény textusának növelése érdekében és az egyértelmű szabályozás okán is részletezi a bűnügyi igazgatóság és a területi szervek illetékességét, meghatározza a kényszerítő eszközök sorát és alkalmazásuk módját; a kutya, a fegyver, az útzár elmarad. A fegyver itt nem kényszerítő eszközként jelenik meg, hanem csak önvédelmi célokat szolgálhat a külön jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.

Az általában kifogásolt irányadó utalások a módosítóindítvány-csomag szerint elmaradnak, ha a törvény más jogszabályokra utal, pontosan és kógens módon jelöli ki azokat a szabályokat, amelyeket alkalmaznia kell az új nyomozó hatóságnak. A felhatalmazó rendelkezést is pontosítja a módosítvány, világossá teszi, hogy a hatáskör és illetékesség kérdésében csak a részletes szabályok megállapítására, például a nyomozó hatóság szervezetein belüli megosztásra szorítkozhat a pénzügyminiszter. Ezzel kapcsolatban tévesen elhangzott az a kifogás is, hogy az ilyen alacsony szintre adott felhatalmazás a rendszerváltás előtti időkre emlékeztet. Úgy gondolom, hogy ez nem így van, mert a vámszervekre vonatkozó hasonló tartalmú szabályok a vámtörvény, az 1995. évi C. törvény felhatalmazásán alapulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kifogás tárgyát képezte a hatályba léptetés is, mondván, hogy egy-két nap alatt bármilyen előkészítés történik is, képtelenség a feladat ellátására maradéktalanul felkészülni. A módosítás ezért a hatálybalépést a kihirdetéshez köti, a szabályok érdemi alkalmazását pedig az ettől számított 30. nap elteltével rendeli el. Úgy gondolom, ezzel lehetőség nyílik a végrehajtási típusú szabályok elfogadására és kihirdetésére, amelyek a működésnek szintén alapfeltételét képezik. Ugyancsak vitatott, hogy az egyébként kétharmados rendőrségi törvény szabályainak alkalmazását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a feles törvénnyel ki lehet-e terjeszteni más szervezetre, például a titkos információgyűjtés tekintetében.

 

 

(10.50)

 

Erre a kérdésre a gyakorlati választ az előző ciklus jogalkotása adja meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - egy perc és be is fejezem -, amikor is a jövedéki adótörvénnyel módosította a vámtörvényt. Ekkor hatalmazták fel ugyanis a VPOP nyomozó hivatalait a rendőrségre vonatkozó törvény szabályai szerinti titkos információgyűjtésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fél mondatban még Hack Péter úrnak arra a javaslatára is szeretnék reagálni...

 

ELNÖK: Képviselő Úr! Sajnos nem tudom megadni a lehetőséget, hiszen tájékoztattam önöket, hogy a házbizottság ajánlása értelmében valamennyi képviselőnek tízperces hozzászólási lehetősége van. Az esetben, ha önnek lehetőséget biztosítanánk, messzemenő következtetésekre engedne jutni bennünket.

 

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Majd kétperces keretében fogok ezzel élni. Köszönöm a Ház megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  44 - 46  Következő    Ülésnap adatai