Felszólalás adatai

IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, egy mondattal azért reagálhatok: ez valóban egy rendhagyó többségi vélemény volt.

A gazdasági bizottságban természetesen nem így történt. Próbáltunk a kérdés lényegével foglalkozni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az adótörvények, az adóigazgatás a rendszerváltás előtt indult el Magyarországon, és furcsa lett volna - azt hiszem, akik a 15. életévüket már betöltötték, körülbelül már mindannyian meg tudják ítélni, hogy mennyire furcsa lett volna ez - abban az időben, ha mindjárt nyomozati hatóságot rendelünk, nyomozati jogosítványokat adunk az adóigazgatás szerveinek. Ezért maradt a rendszerváltás harmadik parlamenti ciklusára a piacgazdaság kiépítésének ez a fontos láncszeme, nevezetesen az adóhivatal nyomozati jogkörének megteremtése.

"Az APEH egyes feladatai" száraz cím jelen esetben a nyomozati feladatokat jelöli, a felállítandó nyomozati hatóságot, a bűnügyi igazgatóságot és a területi hivatalait. A sok millió adózó állampolgárt valószínűleg élénken foglalkoztatja, milyen szerepet kap az új szervezet a magyar adóigazgatáson belül, betölti-e a hozzá fűzött reményeket, az igazságosság, a méltányosság és a hatékonyság kielégítése mellett. A gazdasági bizottságban lezajlott vita tükrözte ezen alapkérdés körüli polémiát ellenzéki és kormánypárti hozzászólások részéről egyaránt. A Pénzügyminisztérium képviselője és az APEH szakértője kimerítő, részletekbe menő válaszokat adott a feltett kérdésekre.

Természetesen nem állíthatom, hogy a válaszok mindenki számára megnyugtatóak voltak, például a törvényjavaslat 14. §-ában közölt kitétel, mely így hangzik: "A hivatal nyomozó hatósága jelzés elhelyezését rendelheti el a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a társadalombiztosítási nyilvántartásban, valamint az adóigazgatási nyilvántartásban." Nyilvánvaló, hogy ez a jelzés nagyon sok kérdést vet föl, és véleményem szerint természetes módon a végleges választ csak a részletes szabályozás adhatja meg. Hiszen, ha képviselőtársaim visszaemlékeznek rá, amikor a közbeszerzésekről szóló törvényeket meghoztuk, akkor fölmerültek azok a gondok, problémák, melyek a cégnyilvántartásokban a bejegyzések, illetve az ott közölt adatok valódiságát, használhatóságát illetik. Természetes, hogy a reális és jogos információhoz való hozzájutás megköveteli azt, hogy a cégnyilvántartásban és az előbb fölsorolt összes olyan nyilvántartásban, mely az adott vállalkozás, cég működésére hiteles adatokat szolgáltat, szükséges ennek a jelzésnek a bevezetése. A mikéntje természetesen sok kérdést vet föl, de úgy gondolom, nem képezheti vita tárgyát, hogy - egy csalárd csőd vagy bármiféle olyan akció miatt, mely megtévesztő jellegű, és amelyet valószínűleg csak egy ilyen nyomozati hatóság tud feltárni - szükséges a gazdaság szereplői számára.

A másik ilyen kérdéskör az, hogy milyen körben vizsgálódhat az APEH nyomozati szerve. Természetesen ezt is lehet alkotmányossági oldalról vizsgálni, és pontosan ezek az alkotmányossági feltételek támasztják azt a követelményt, hogy a törvényben nem lehet kivételt adni kis és nagy ügy között. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Természetesen a részletes szabályozásban kell hogy érvényre jusson ennek a pontos megállapítása. (Az elnök ismét jelez.)

Összességében abban konszenzus volt, hogy szükség van a törvényre, megfelelő módosításokkal (Az elnök ismét jelez.), és ennek értelmében a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak találja a törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)