Felszólalás adatai

2013. november 5-én szintén napirend előtt megkérdeztem, hogy szorul-e a hurok a bankok nyaka körül, hivatkozással az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára. Azt is elmondtam, hogy az európai fogyasztóvédelmi irányelv hatálybalépésétől kezdve az Európai Bíróság kevés ítéletet hozott, de 2013. március 14-én egy olyan döntést hozott, amely alapján kialakítható lehet egy európai egységes bírói gyakorlat a fogyasztói hitelezés kérdésében.

Azt is kifejtettem, hogy ez az egységes, következetesen érvényesíthető gyakorlat minden bizonnyal hatással lesz a magyar bírósági gyakorlatra, megjegyeztem, hogy a devizaadósok szempontjából indokolt optimista várakozással nézni a magyar bírói kar elkövetkezendő döntései elé.

Tisztelt Ház! Az egyik ítélőtábla 2013. december 6-án hozott egy jogerős ítéletet egy devizahitelezési perben. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felperesek által támadott feltételek tisztességtelensége miatt a maga egészében semmis. A per tárgyát a következő szerződési feltételek képezték: a bank által kikötött szerződésmódosítási jog, a forintban folyósított kölcsön visszafizetésének, illetve folyósításának kapcsán felmerülő eladási, illetve vételi árfolyamok alkalmazása.

A jogerős bírói ítélet értelmében a fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását akkor is lehet kérni a fogyasztó által, ha a fogyasztó a pert megelőzően a tartozását elismerte, de részben maga nem teljesített. A bíróság rögzítette, hogy elsőként a feltételek tisztességtelenségét kell kivizsgálni az ilyen ügyekben. A bíróság megállapította azt is, hogy ha a szerződés feltétele tisztességtelen azért, mert ellentétes a korábbi jóhiszemű és tisztességes joggyakorlattal és jogkövető magatartással, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg az új feltételeket, akkor függetlenül a hitelintézeti törvény rendelkezéseitől, kielégíti a tisztességtelenség követelményeit.

Az ítélet hivatkozik - és alkalmazza - az európai irányelvre is. Ebből következően az is sarokpontja volt vagy lett az ítéletnek, hogy tiltja az úgynevezett egyoldalú hatalmasságot a kölcsönszerződések teljesítése során. Nem lehet olyan állapotot kialakítani, hogy előre nem látható feltételektől függően módosíthassa a pénzintézet a szerződéseket, és ezeknek a feltételeknek a részletezése, megismerése a szerződéskötéskor elmaradt. A jóhiszeműség és a tisztesség követelményét mindez sérti, és ilyen alkalommal a fogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások nélkül nem lett volna elvárható.

Fontosnak tartom az ítéletben kiemelni azt is, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés - az ítélet értelmében és a Ptk.-ból fakadó értelmezési szabályok szerint - forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. Ebből a szempontból a bank által alkalmazott vételi, illetőleg eladási árfolyamok figyelembevétele nem más, mint matematikai művelet, amely mögött tényleges devizavétel és -eladás nincs. A Ptk. szerint az ítélet azt is kimondta, hogy ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár, így tulajdonképpen nem egyeztethető össze az sem, hogy a szerződéskötést követően, már a teljesítés során az egyik fél a másik szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.

Tisztelt Ház! Az ítélet függvényében bízom és reménykedem abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ennek a gyakorlatnak általánosabb, a jogalkotás számára is mértékadó következménye lesz, és ez segít Magyarország, a magyar lakosság problémáit megoldani a devizahitelezés kivezetésével.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)