Felszólalás adatai

A hírek egyebekről sem szólnak, csak sorra bedőlt és megszűnő vállalkozásokról. Ennek egyik oka az egyre nagyobb mértékű lánctartozás. Az építőiparban jelenleg a lánctartozás eléri a 400 milliárd forintot, melynek a fele már biztos, hogy soha nem lesz kifizetve. A kis- és középvállalkozói szektor ebből keletkező kára nagyobb, mint amennyi megtakarítást a kisadóktól remél a kormány. Az építőipari vállalkozásoknál a lánctartozás kialakulásának három általános oka lehet: az építtetői fedezet hiánya, az irreálisan alacsony vállalási ár és a rosszhiszemű megrendelői magatartás. Mind a három esetben a lánctartozás elindításának az általános eszköze az adott munkát teljesítő vállalkozás teljesítésének el nem ismerése, amikor a megrendelő a teljesítésigazolás elől csalárd módon kibúvik, teljesítésigazolás hiányában pedig az egyébként jól teljesítő vállalkozás nem nyújthatja be a számláját, így nem jut a jogos járandóságához.

A kormány korábban a lánctartozások megakadályozására intézkedéseket hozott, de a fedezetkezelői rendszer a gyakorlatban nem hozta a várt eredményeket. A problémára nem ad semmiféle megoldást, hiszen egyrészt nem tudja a hiányzó fedezetet megteremteni, és nem tudja a ki nem adott teljesítésigazolást kikényszeríteni a megrendelőből. Így van ez minden olyan intézkedéssel, amely kapkodva, társadalmi egyeztetés, hatásvizsgálatok, tanulmányok nélkül kerül a parlament elé. A kormány a hangzatos ígéretek helyett foglalkozzon a kis- és középvállalkozások valós problémájának megoldásával, hogy az adminisztrációs és adóterhek érdemi csökkentése mellett beruházásokat és a foglalkoztatást ösztönző, kiszámítható gazdasági környezetet teremtsen.

Éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy mit kívánnak tenni a lánctartozások megakadályozására, és kik a felelősek az ilyen mértékű lánctartozások kialakulásáért.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)