Felszólalás adatai

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a napirendi pont előadója: (Erősen recseg a mikrofon.) Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2006-ban fogadta el a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvényt, amely az addig hatályos, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény helyébe lépett. Az új szabályozás a korábbiakhoz képest átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tette a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást. A forrásmegosztási törvény alkalmazásának vizsgálatakor ugyanakkor az Állami Számvevőszék már a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2008. évi megosztásáról szóló jelentésében...

ELNÖK: Képviselő asszony, egy pici türelmét kérem. Nagyon nagy a zaj, valószínűleg a mikrofonjával valami technikai probléma van. A kollégáim segítenek, és kérem, a kézi mikrofont használva folytassa a hozzászólását.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Így jó?

ELNÖK: Tökéletes!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a napirendi pont előadója: Pedig feltűztem rendesen, úgy, ahogy kell, úgyhogy nem tudom, mi volt a baj.

ELNÖK: Nagyon ellentétesen halljuk, és a jegyzőkönyv számára fontos. Köszönöm szépen.

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony, akkor folytatom. A 2008. évi forrásmegosztásról szóló jelentésében az ÁSZ több problémára is felhívta a figyelmet, és javaslatokat fogalmazott meg azok javítása érdekében. Néhány tételt engedjen meg a tisztelt Ház, hogy ezek közül az észrevételek közül kiemeljek.

Az első fontos észrevétel, hogy legyenek meghatározva a forrásmegosztásnál figyelembe veendő feladatok az önkormányzati törvénynek megfelelően.

A második ilyen észrevétel az volt, hogy kerüljön meghatározásra a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok részesedési arányának olyan normatív módon való meghatározása, ami nem korlátozza a Fővárosi Közgyűlés megosztási arányok meghatározására vonatkozó jogát.

A harmadik felvetés: legyen egyértelműen meghatározva az állandó népesség és a belterületre számított népsűrűség fogalma a költségvetési törvénnyel összhangban.

A negyedik: egyértelműen kerüljön meghatározásra a forrásmegosztásnál, hogy a szakfeladatokhoz mely normatív hozzájárulások kapcsolódnak.

Az ÁSZ ötödik felvetése: szerepeljen a költségvetési törvényben különálló feladatként a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos bevételét képező igazgatási és közművelődési feladat normatív hozzájárulása szintén az Ötv.-ben foglaltak érvényesíthetősége érdekében.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék észrevétele után egy hosszú egyeztetési folyamat indult el a Fővárosi Önkormányzatban. Engedjék meg, hogy itt egy kitérőt tegyek: ezt az egyeztetést az az Ikvai-Szabó Imre vezette a költségvetésért felelős főpolgármester-helyettesként, aki ma már a tisztelt Ház tagja, és így a forrásmegosztásnak nálam szakavatottabb ismerője is. Feltételezem, hogy a vitában el fogja mondani ezzel kapcsolatos gondolatait.

Ezeken az egyeztetéseken, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok folytattak, kikristályosodott egy olyan pontosítás, egy olyan szövegszerkezet, egy olyan normarendszer, amelynek végül is a többséget lehet biztosítani, vagyis a kerületek többsége egyetért ezzel a szöveggel. A képviselőtársaimmal ez alapján nyújtottuk be ezt a törvénymódosítási javaslatot.

A benyújtott önálló indítvány az ÁSZ által felvetett problémák jelentős részére próbál megoldást nyújtani, rendezné a forrásmegosztási törvényben használt fogalmak pontatlanságát, igyekszik megszüntetni azok ellentmondásosságát, a hiányosságokat, amelyeket a végrehajtás érdekében feltétlenül szükséges megtenni. Így például, ahogy az előbb is említettem, pontosítja az állandó népesség fogalmát a költségvetési törvénnyel való egyezőség biztosítása érdekében, illetve a belterületre számított népsűrűség meghatározását pontosítja.

A nagyságrendet érzékeltetendő, tehát hogy mekkora összegről is van itt szó, amikor a fővárosi forrásmegosztásról beszélünk, ez 2009-ben 216 milliárd forint volt, és ebből 196 milliárd forint az iparűzési adóból származott. Ezek a bevételek úgy illetik meg Budapestet, hogy 47 százaléka a Fővárosi Önkormányzatot illeti, 53 százaléka pedig a kerületeket.

Tisztelt Ház! A forrásmegosztás nagyon-nagyon régóta egy neuralgikus pontja a főváros és a kerületek együttműködésének. Abban bízom, hogy ha ezt a forrásmegosztási törvényjavaslatot, ezt a módosító javaslatot a tisztelt Ház elfogadja és támogatja, akkor egyrészt kiszűrhetők azok a hibák, amelyeket az Állami Számvevőszék jelzett, másrészt viszont egy tisztességes, átlátható finanszírozást tud biztosítani a 2010. évre a fővárosi önkormányzatok számára.

Köszönöm szépen a figyelmüket.