Felszólalás adatai

DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Most már akár hagyományosnak is tekinthető, hogy a zárszámadás vitájában a bizottsági véleményeket egy véleményként a költségvetési bizottság előadója terjeszti a tisztelt Ház elé. Miért is van ez így? Mindössze azért, mert a kérdések egy jelentős részében azonos kérdéseket vitatnak meg a képviselők az egyes bizottságokban, és természetszerűen nem volna ildomos, ha ismételnénk önmagunkat. Az egyes állandó bizottságok ugyanakkor megküldték a költségvetési bizottságnak írásban a véleményüket, és ezeket a véleményeket én most itt önök elé fogom tárni.

Ennek megfelelően az én előterjesztésemet határozottan két részre lehet osztani. Az első részben az általános megállapításokat fogom elmondani a költségvetési bizottság véleményeként, természetesen beleintegrálva mindazokat a véleményeket, amiket más bizottságok ugyanebben a kérdéskörben megfogalmaztak. Ezt követően a második részben az egyes bizottságokat nevesítve a bizottságokban elhangzott speciális véleményeket fogom önöknek elmondani.

A költségvetési bizottság és a parlament állandó bizottságai a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvénytervezetet megvitatták, és a következő megállapításokat tették.

A 2004. évben a gazdasági növekedés a vártnál dinamikusabbá vált. A növekedés motorjává ismét az export és a beruházások váltak. A GDP növekedési üteme 2004 egészében elérte a 4,2 százalékot, amely 2 százalékponttal meghaladja az európai uniós átlagot. Ezt nagyon fontosnak ítélték a bizottságok európai uniós felzárkózásunk szempontjából is, hiszen egyik fő célkitűzésünk az, hogy Magyarországon minden évben a gazdasági növekedés szintje magasabb legyen az európai uniós átlagnál.

2002 és 2004 között a GDP lassabban nőtt, mint a kiadások, tehát egy kiadáscsökkenés volt tapasztalható, ugyanakkor a kiadások szerkezete is átalakult. Különösen figyelemre méltó, hogy a bérkiadás csökkent 2004-ben.

A foglalkoztatás szerkezete is kedvező irányba módosult 2004-ben; a versenyszektorban alkalmazottak száma 1,5 százalékkal növekedett, míg a költségvetési szektorban csökkenés volt tapasztalható.

Az államháztartási hiány nagyobb lett a tervezettnél. A folyó fizetési mérleg egyenlege kismértékben, de tovább romlott 2004 folyamán, a hiány mértéke megközelítette a GDP 9 százalékát, kedvező ugyanakkor, hogy újra emelkedett a működőtőke-befektetések volumene.

A külkereskedelemben az export gyors növekedése 2004 egészében folyamatos volt. Az év egészében az áruexport-volumen növekedése elérte a 17 százalékot, az áruimport növekedése 14 százalékos volt, tehát mintegy 3 százalékpontos eltérés volt az export növekedési üteme javára.

A 2004. évben az export mellett a növekedés másik fontos tényezője a jelentős ütemben, közel 8 százalékkal bővülő beruházási tevékenység volt. A különösen fontos feldolgozóipari beruházások 15,3 százalékkal nőttek.

A háztartások fogyasztásának dinamikája jelentősen mérséklődött az előző évekhez képest. Míg 2002-ben 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztás, 2003-ban 7,2 százalékkal, addig 2004-ben csak 2,5 százalékkal nőtt a fogyasztás volumene. A lassulás oka egyértelműen a jövedelemkiáramlás mérséklődése volt.

2004-ben a 6,8 százalékos infláció az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, a korábbi prognózisokhoz képest 0,3 ponttal magasabb tényszám mögött az olajárak rendkívüli emelkedése állt.

A 2003 végétől a gazdasági folyamatokban mutatkozó pozitív változások és a pénzpiacok javuló megítélése fokozatosan megjelent az árfolyam alakulásában. Az erős és stabil árfolyam jelentősen hozzájárult a dezinfláció látványos sikeréhez, ugyanakkor a gazdaság versenyképességét kedvezőtlenül érintette. Ez szerepet játszott a beruházás, az export és a gazdasági növekedés második félévi alakulásában is.

A 2004. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát a GDP 4,5 százalékában határozta meg. 2003 második felében is töretlenül bővült a lakáshitelezés. A kamatok, a jegybanki alapkamat 2003. decemberben jelentős mértékben emelkedett, a hozamok is növekedtek, és így jelentős többletkifizetésekre került sor. Ezek a jelentős többletkifizetések az adósságszolgálati kamatkiadásoknál és a lakáshitelek támogatásánál jelentkeztek. Ez olyan terheket jelentett a költségvetésnek, amelyek növelték a hiányt.

Ugyanakkor azt is megállapította a költségvetési bizottság és más bizottságok is, hogy a 2004. évi tervezéskor, a költségvetés készítésekor a 2003. évi adóbevételek szintjéből indult ki természetszerűen a kormány, ezek azonban - mármint a 2003. éviek - elmaradtak az akkor vártnál, és így a tervezés is bizonyos tekintetben olyan számokra épült, ami a bevételek későbbi korrigálását vonta maga után. 2004 végére az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben a helyi önkormányzatok nélkül 1300 milliárd forintot tett ki, amely a GDP 6,4 százaléka volt, tehát meghaladta a tervezettet.

Az Állami Számvevőszék jelentése természetszerűen kizárólag a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzési kérdéseivel foglalkozik. A jelentés a pozitív megállapítások mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy további érdemi fejlődésre van szükség számos területen. A bizottság megállapította, hogy vannak évek óta ismétlődő megállapítások és hiányosságok, és van nagyon sok olyan hiányosság, amit az évek során az előterjesztő már megszüntetett, folyamatosan javította, ellenben még mindig vannak visszatérő hiányosságok, és ezeken változtatni kell.

A számvevőszéki jelentés többek között megállapítja, hogy az európai uniós adószámmal rendelkező adóalanyok kiutalás előtti ellenőrzése előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves volt, és az eljárás a költségvetés helyzetét is rontotta. Mint ahogy a visszaélések, tévedések is váratlanul és váratlan nagyságrendben érték a költségvetést, a reakció is szükségképpen ilyen volt, az utólag és még napjainkban is feltárt eltérések azonban visszaigazolják ezek szükségességét.

Megállapítja a vizsgálat, hogy az uniós támogatásokhoz a nemzeti kiegészítés 2005. évi összegének a folyó évben kifizetett részéhez az előirányzatok nem biztosítottak fedezetet. Azonban az előírt 2005. április 30-ai határidőre a kifizetések megtörténtek, a megelőlegezésre kidolgozott piaci, banki faktorálási módszer biztosította a tárgyévi igénybevételt. A jelentés Magyarországnak az Európai Unióval szembeni nettó befizetői pozíciójáról a Pénzügyminisztérium által korábban közölt egyenleg bemutatását követően, abból kiindulva további három nettó egyenleget számszerűsít, melyek közül egy mutat Magyarország szempontjából negatív pozíciót, a többi három pozitív szaldót eredményez. Arról itt korábban az Állami Számvevőszék elnöke szólt, hogy megítélése szerint és a Számvevőszék megítélése szerint mi ennek az oka. Mindenesetre nem kedvező, ha többféle szám jelenik meg ezzel kapcsolatban.

(10.50)

A privatizációs eljárásokat ért ÁSZ-kritikák a bizottság álláspontja szerint nem kielégítőek. Ebben vitázott a Számvevőszék álláspontjával a költségvetési bizottság is. Különösen kiemelte a bizottság véleménye, hogy a MOL-részvények esetében a részvények árfolyamának emelkedése azután következett be, amikor az állami tulajdonhányad jelentősen csökkent, és a piac a részvényeket így beárazta.

A költségvetési hiány számításánál az Állami Számvevőszék - nem az uniós eredményszemléletű hiánycélt követve - hozzájárul ahhoz, hogy a politikai vitákban továbbra is ütközzön a kétféle hiányszám.

Ennyit az első részről és az általános véleményekről, és akkor szeretnék áttérni arra, hogy az egyes bizottságok ezen felül milyen speciális megállapításokat tettek.

Az alkotmányügyi bizottság kiemelten foglalkozott a bírósági fejezet zárszámadásával és annak kérdéseivel. Megállapította, hogy az 1996-97-es igazságszolgáltatási-igazságügyi reform helyes volt, az 2002-ben, a leállítás után folytatódott, nagyrészt befejeződött. Ennek megfelelően vagy ennek eredményeképpen a bíróságokon az ügyhátralék jelentősen csökkent, ugyanakkor nőtt a bíróságok ügyfélforgalma. A bizottság megállapította azt is, hogy 2004-ben a bírósági fejezet költségvetési támogatása az előző évinek 133 százaléka - tehát 33 százalékkal magasabb - volt, míg a személyi juttatások az előző évinek a 136 százalékát tették ki. Tehát 2004-ben a fejezetnél jelentős költségvetési többletkiadásokra került sor a törvénynek megfelelően.

Az egészségügyi bizottság szerint a 2004-ben végrehajtott konszolidációs és reorganizációs program, amelynek célja az egészségügyi intézmények adósságállományának a csökkenése, pozitív irányú elmozdulást eredményezett.

Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megállapította, hogy az egyházak és vallási felekezetek támogatása és a nemzeti és etnikai kisebbségi területek finanszírozása az előző évekéhez hasonlóan alakult 2004-ben.

A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság szerint az adó- és járulékszabályok 2004. évi módosításának célja a versenyképesség javítása volt. A foglalkoztatottság bővítését ösztönözte a fejlesztési adókedvezmény. Javult a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a helyzete is. A bruttó átlagkereset 2004-ben 145 700 forint volt, ami 6,1 százalékos növekedést jelentett 2004-ben az előző évihez képest. 2004-ben a 15-64 év közötti népességbe tartozóak 60 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, ennek a további növelése kívánatos Magyarország számára. Ugyanakkor növekedett az 50 és 60 évesek, tehát a munkaerő-piaci szempontból idősebb korúak munkaerő-piaci aktivitása.

A gazdasági bizottság amellett, hogy részletesen elemezte és kedvezőnek ítélte a makrogazdasági folyamatokat - amit az első részben elmondtam az összefoglalás szerint -, a vita során kiemelten foglalkozott az Ökotám keretében megvalósuló közműberuházásokkal, és ennek keretében az Állami Számvevőszék elnökét is meghallgatták. A bizottság fontosnak ítélte, hogy a támogatási rendszer igazságosan és szabályosan működjön, ezért szükségesnek ítélte, hogy az Állami Számvevőszék az érintett önkormányzatoknál célvizsgálatokat végezzen. A vizsgálatokat követően olyan megoldást kell találni, amellyel nem csorbul az Országgyűlésnek az a joga, hogy a költségvetési törvényben maga mondja meg, milyen beruházást támogat és hogyan.

A honvédelmi bizottság megállapította, hogy a haderő-átalakítás, az önkéntes haderőre való áttérés a tervezettek szerint történt, a fejezet költségvetésében elsődleges szempont volt ennek a biztosítása. Kiemelt szerepet kapott az ország védelmi képességének biztosítása, a NATO-tagságból adódó feladatok végrehajtása, valamint a nemzetközi katonai missziókban való szerepvállalásunk.

Az idegenforgalmi bizottság örömmel nyugtázta, hogy a turisztikai célelőirányzatban a tervezett 13,8 milliárd forinttal szemben a tényleges teljesítés ennél lényegesen nagyobb: 21,2 milliárd forint volt.

Az ifjúsági és sportbizottság megállapította, hogy a sport- és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kiadások növekedtek, nőtt a gyermek- és ifjúsági programok támogatása, a legnagyobb mértékben a táboroztatási feladatok támogatása növekedett. A 2004. évi olimpiai játékokhoz a költségvetési támogatás biztosított volt.

A környezetvédelmi bizottság szerint a környezetvédelmi fejezet költségvetése a tervezett 97 milliárd forinttal szemben 112 milliárd forintra teljesült. Növekedtek a környezetvédelmi bírságok, ami az egyik oldalról - a szigorúságot jelezve - pozitív fejlemény, ugyanakkor az lenne az igazán kedvező az ország számára, hogyha ilyenekre egyáltalán nem kerülne sor, mert mindenki betartaná a szabályokat.

A kulturális és sajtóbizottság megítélése szerint a kulturális költségvetés bevételei nem a tervek szerint alakultak, a tervezettnél nagyobb hiány keletkezett a gazdálkodásban. Az évközi kiadások csökkentése a kulturális költségvetést is érintette. A bizottság szerint szembe kell nézni azzal a körülménnyel, hogy a kulturális intézményrendszer ekkora költségvetésből nem finanszírozható, az elosztási igények meghaladják a lehetőségeket. A tervezésben ezt nem mindig veszik figyelembe, ezért különböző megoldásokkal év közben kell korrigálni a tervszámokat. Ez veszélyezteti a kulturális intézmények, szervezetek működési feltételeit, a kiszámíthatóságot.

A mezőgazdasági bizottság véleménye szerint a fejezetnél a támogatáspolitikai célkitűzések teljesültek. Megvalósult az európai uniós támogatások igénybevételéhez szükséges intézményrendszer továbbfejlesztése. Az EU-ban szokásos utófinanszírozás likviditási gondokat okozott a termelők körében. Sikeres intézkedés volt az Európa-terv agrárhitelprogram meghirdetése, ennek keretében a termelők 203 milliárd forint középlejáratú, kedvező kamatozású hitelhez jutottak. Ennek eredményeként kedvező fordulat következett be a mezőgazdaság hitelállományának összetételében, ami a termelési költségek csökkenését eredményezte. Pozitív megítélésű a SAPARD-program is, jellemző, hogy négyszeres pályázati túljelentkezés volt, és átcsoportosítások után ezeknek a felét kedvezően lehetett elbírálni. 2004 egyik legsúlyosabb problémája az előzetes várakozásokat jelentősen meghaladó, csaknem 17 millió tonnás gabonatermés kezelése volt. Sajnos az előző években nem történtek intézkedések a raktározási háttér biztosítására, így a kapacitások a raktározási igények töredékét sem biztosították. A kormány erőfeszítései eredményeképpen a raktározási helyzet a 2004. év végétől folyamatosan javult.

Az oktatási és tudományos bizottság véleménye: a 2004. évi költségvetés a közoktatásra 3 százalékkal, a felsőoktatásra 2 százalékkal költött többet, mint 2003-ban. A kiadások növekedésének forrását a saját bevételek növekedése jelentette, miközben a támogatások összege csökkent.

Az önkormányzati bizottság megállapította, hogy az önkormányzatok a 2004. évben takarékosan, jól gazdálkodtak, a pénzügyi fegyelem javult. A helyi önkormányzatok bevételei 2674 milliárd forintra nőttek, ami 6,9 százalékos növekedést jelentett. Az önkormányzatok adósságállománya a 2004. év végére 267 milliárd forint volt, amely főként hosszú lejáratú beruházási hitelből és kötvénykibocsátásból állt. A bizottság megállapította, hogy az önkormányzatok pénzügyi szabályozása túl bonyolult, a pénzügyi szabályozás nem az ésszerűségre és a hatékonyság javítására ösztönöz. Az Állami Számvevőszék jelentésében is jelzett és a gazdasági bizottság véleményeként is említett Ökotám beruházási konstrukció megvizsgálását kéri az önkormányzati bizottság is. Ennek során javaslatokat vár a Pénzügyminisztériumtól és a Belügyminisztériumtól.

(11.00)

A rendészeti bizottság megállapította, hogy a 2004. évben a feladatok végrehajthatóak és finanszírozhatóak voltak, a pénzügyi egyensúly fenntartható volt.

A számvevőszéki bizottság szerint a zárszámadás számadatai bizonyítják, hogy kedvező gazdasági folyamatok indultak meg 2004-ben. A bizottság, megköszönve az Állami Számvevőszék munkáját, felhívott arra, hogy az Állami Számvevőszék ajánlásait a 2006. évi költségvetés készítésekor minden érintett vegye figyelembe.

A szociális és családügyi bizottság megállapította, hogy a 2004. évben a nyugellátásokkal kapcsolatos kiadások nőttek leginkább. Folytatódott a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, május hónapban egyheti, novemberben újabb egyheti nyugdíj folyósítására került sor. Folytatódott az özvegyi nyugdíj emelése. Az egyéni nyugdíjak átlagosan 9,6 százalékkal nőttek, ami reálértékben tekintve 2,6 százalékos növekedést jelentett. A családi támogatásokra 308 milliárd forintot fizettek ki. A családi pótlék 5,5 százalékkal nőtt. Nőttek a jövedelempótló és szociális támogatások.

A bizottság megállapította, hogy a társadalmi jövedelmek újraelosztásában továbbra is nélkülözhetetlen szerepe van az államnak. A családok támogatásához, a szociálisan leszakadtak támogatásához a mostaninál több pénzre van szükség, ezért szükséges a bevételi oldalt erősítő intézkedéseket meghozni. Külön kiemelte a bizottság a feketegazdaság elleni küzdelem fontosságát, és támogatásáról biztosította a kormány ez irányú törekvéseit.

A területfejlesztési bizottság véleménye szerint erőfeszítések történtek a szétaprózott támogatási rendszer integrálására, valamint a kistérségi feladatellátás ösztönzésére. Jelentősen felgyorsultak az európai uniós programokhoz kapcsolódó pénzügyi kifizetések, valamint bővültek az önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások is.

Összességében a költségvetési bizottság mint főbizottság az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Ugyanezt tette a többi bizottság is, egy bizottság kivételével, ez a nemzetbiztonsági bizottság, de a nemzetbiztonsági bizottság nem indokolta ezt a véleményét. Megállapítható tehát, hogy a bizottságok az előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról döntöttek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)