Felszólalás adatai

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Megszoktuk már és nem is természetellenes, hogy egy-egy ügy kapcsán az ügy konkrétumától meglehetősen távol eső dolgok is szóba kerülnek.

Én most nem a politikai vitát szeretném folytatni, hanem némi szkepszisemet szeretném megosztani a parlamenttel. Lehet, hogy alkati probléma, de nem vagyok olyan optimista, mint Mécs képviselőtársam. Megvallom őszintén, tíz év eltelte után nem bízom abban, hogy őszinte vallomást tesznek azok, akik az iratmegsemmisítésekben szerepet játszottak, függetlenül attól, hogy nem lesz jogi következmény; másfajta erkölcsi következménnyel is reálisan számolnak.

Én tehát nem bízom abban, hogy egy alapos vizsgálatban segítséget nyújtanak az iratmegsemmisítők, mint ahogy Csapody képviselőtársam optimizmusában sem osztozom. Nagyon nehéz az egykori ügynököknek - feltehetően - őszinte vallomást tenni, hogy milyen körülmények között szervezték be őket. A nyilvános vita egy nyilvánosságra került - a neve alapján azonosított - volt ügynökről ebben a dologban jó példát mutat. Világos, hogy még ma is nehéz bevallani bárkinek is, hogy mivel lehetett zsarolni.

Szerintem tehát itt a jogi megoldásokat keressük, és persze örülnék, ha egy parlamenti vizsgálat, mondjuk, iratmegsemmisítés-ügyben eredményekre vezetne.

A rendelkezésemre álló rövid időt felhasználva még egy rövid dologra szeretnék kitérni: az ügynöknévsorokra. Képviselőtársam talán nem volt itt, amikor erről beszéltem. Én nem ügynöknévsorokat szeretnék látni, hanem azt szeretném elérni - illetve azt tartanám jónak -, ha az érintettek, az egykori üldözöttek megismerhetnék azoknak a nevét, akik jelentettek róluk, hiszen az ügynöknévsorokban sokszor ténylegesen jelentést nem adó ügynökök is szerepelnek. Köszönöm szépen.