Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A demokratikus berendezkedésű államok jogrendszereiben alapvető elvi követelmény a fogalmi letisztultság és a különböző normák közötti összhang megteremtése. Szükséges és elengedhetetlen tehát az, hogy a jogkereső állampolgár és a jogalkalmazó állami hatalmasság pontos, tiszta és kielégítő útmutatást nyerjen a jogszabályok szövegéből.

Éppen ezért, ha egy új törvény egyben új terminológiai megjelölést is bevezet, ezt a jogbiztonság követelményeiből eredő állami kötelezettség teljesítésének megfelelően haladéktalanul át kell vezetni az adott jogi fogalmat tartalmazó jogviszonyokat szabályozó állami aktusokba. Ezen esetkört érinti a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnevezésének megváltoztatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17783. számú törvényjavaslat.

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság felállításakor annak hatásköre kizárólag a kormánytisztvi­selők és a kormányzati ügykezelők azon közszolgálati jogvitáira terjedt ki, amelyek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 190. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedésekből származtak. Ezen intézkedések a következők: a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás, a minősítés, a teljesítményértékelés megállapításai, a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat, a kinevezés egyoldalú módosítása, valamint a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat.

Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LXX. törvény hatálybalépésével megváltozott az adott jogviszonyokat szabályozó korábbi törvény személyi hatálya, így a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnevezésének Közszolgálati Döntőbizottságra történő változtatása indokolt. Az állami tisztviselőkről szóló új törvény hatálybalépésével 2016. július 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainál, valamint 2017. január 1. napjától a területi kormányhivataloknál foglalkoztatott kormánytisztviselők állami tisztviselők, a kormányzati ügykezelők pedig állami ügykezelők lettek. Az említett hatálybalépési időpontoktól számítva a törvény szerinti új állami szolgálati jogviszony alapján a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz tartozó panasz-, illetve véleményezési ügyek nagy részét olyan eljárások alkotják, amelyeket a fent említett állami tisztviselők vagy állami ügykezelők kezdeményeztek.

Ezen fórum jelenlegi elnevezése meglátásom szerint nincs összhangban a közszolgálati jogvitákat indítók személyi körével, és ezen okból pedig javaslom és egyben határozottan indokoltnak tartom az elnevezés megváltoztatását. A Közszolgálati Döntőbizottság mint új elnevezés viszont gyűjtőfogalomként koherens az állami tisztviselő és a kormánytisztviselő fogalmakkal, tagjai közszolgálati biztosok. Az új terminológiai megnevezés bevezetését továbbá indokolja az is, hogy a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a közszolgálati jognak a bírósági jogorvoslati utat megelőző fórumrendszere.

(13.10)

A törvényjavaslat célja tehát nem más, mint módosítani azon törvényeket, amelyek a Kormánytisztviselői Döntőbizottsággal kapcsolatos rendelkezéseket, szabályozásokat tartalmazzák. Az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálybalépését megelőzően a kormánytisztviselők, illetve a kormányzati ügykezelők feladatáról és jogállásáról a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény ren­del­kezett. Ezen személyek pedig, akik erre a szolgálatra vállalkoznak, továbbá elszántsággal, hűséggel és alázattal viseltetnek az államgépezet működése irányába, igénylik azt, hogy speciális jogviszonyukból adódó problémáik megoldására az állam hozzon létre számukra egy szintén ilyenfajta speciális ügyeket elbíráló fórumot. Ezen elvi elhatározásból eredően hozta létre a magyar kormány a Kor­mány­tisztviselői Döntőbizottságot. A most megoldandó probléma az, amelyet reményeink szerint a tisztelt Ház a törvényjavaslat elfogadásával meg is old, hogy mondjuk meg pontosan azt, hogy az állami tiszt­viselők és állami ügykezelők vitás ügyeikkel mely fórum elé járulhatnak.

Ajánlom a tisztelt Országgyűlés figyelmébe, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy Alap­tör­vény­ben foglalt állampolgári jogunk van a jogorvoslathoz. Szintén alkotmányos alapjogunk van a jogbiztonság állam általi megteremtéséhez, azaz ahhoz, hogy ki­számítható és előre látható módon hozza meg a jog­kereső honpolgár a döntését, amikor egy adott jog­szabály érthető és világos rendelkezését olvassa. Amennyiben viszont nem kerülne sor az átneve­zés­nek az azzal összefüggő törvényekben történő módo­sítására, úgy a korábban említett állami szolgálatot teljesítők ezen Alaptörvényben meghatározott jogo­sultságai sérülnének. A jogvitát elbíráló fórum előtti fair és tisztességes eljárás egyik alapkövetelménye tehát az, hogy tudja az ember, hogy mely szervtől kérhet segítséget státuszából eredően.

A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat, igaz, csak szövegcserés módosításokat tartalmaz, de elvi jelentősége is van, hogy ennek most érkezett el az ideje, hiszen megszülettek az általános közigazgatási rendtartásról rendelkező és a közigazgatási perrend­tartásról szóló törvények. Így a módosításokat véle­mé­nyem szerint a jogrendszerbeli harmónia is meg­kívánja.

Röviden szeretnék kitérni arra, hogy meg­e­m­lé­kezzek a magyar államigazgatás rendszerének 2010‑ben megkezdődött megreformálásának sike­réről. Az elmúlt évek eredményeinek következtében ma már egy átlátható, tiszta és jól kézben tartott állam­appa­rátus segíti Magyarország polgárainak min­dennapi ügyeik intézését. Most már azt is el­mond­hatom, hogy új eljárási kódex segíti az állam­pol­gárok és a közhatalom között meglévő, közigaz­gatási jog­vi­szonyokból származó vitás kérdések elbírálását. Ez az új kódex pedig világosabb és át­láthatóbb szer­ke­ze­tű, mint a már annyiszor mó­dosított elődje. Nyíl­ván­való, hogy a közigazgatás egy olyan kiemelt terület, ahol mindig és mindenkor várhatóak átszervezések, átalakítások, amelyek maguktól értetődően kihatnak más területekre is. Ezen más területek pedig így igényelni fogják a módosítások szükségességét az átláthatóság köve­telményének teljesítéseként. Most is egy ilyen hely­zettel találjuk szemben magunkat.

A közszolgálat egy élethivatás. Az állam szol­gá­lata tiszteletre méltó és becsülendő. Ilyen bölcs gon­dolatokat tartsunk szem előtt tehát, amikor arról ha­tá­rozunk, hogy ezek az emberek, akik ezt a fog­lal­ko­zást, hivatást választották, garantáltan átlátható mó­don tudják érvényesíteni speciális jogosultságaikat, és ne hagyjuk őket a jog útvesztőibe belemenni.

Összegezve tehát annyit kérnék a tisztelt Or­szág­gyűléstől, hogy teremtsünk koherenciát az álla­mi szolgálati jogviszonyokból fakadó jogosultságok érvényesítése területén. A jogbiztonság egész egy­szerűen csak azt kívánja meg, hogy ha már nincs kor­mánytisztviselő és kormányzati ügykezelő mint ha­tá­lyos fogalom, akkor minden ilyen név­hasz­ná­lat­ból eredő zavart hárítsunk el akként, hogy ezt a megjelölést kiiktatjuk normáink közül, és helyette pedig bevezetünk egy gyűjtőfogalmat, ami rend­szer­tanilag a legnagyobb mértékben megfelelő.

Meggyőződésem szerint nem nehéz belátni, hogy miért kell ez a módosítás, amellyel a Fidesz-KDNP-szövetség egyetért, és ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)