Felszólalás adatai

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, elnök úr, hogy én a turisztikai és sportbizottságtól kaptam mandátumot, hogy a bizottság véleményét ismertessem, úgyhogy felszólalásom első felében azt fogom megtenni, utána pedig el fogom mondani a saját véleményemet. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai és sportbizottság is megtárgyalta ezt a javaslatot a 2009. február 23-án megtartott ülésén, ahol dr. Világosi Gábor, a bizottság tagja és az előterjesztők egyike szóbeli tájékoztatást adott a javaslatról. Ebben a szóbeli tájékoztatóban elmondta azt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már elég régóta elkészítette a "Kerékpáros Magyarország" programot, amely a 2007-2013-as időszakot öleli fel.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben 42 milliárd forint került rögzítésre erre a feladatra, erre a programra, és ebben az évben egyébként 2 milliárd forint szerepelne a tervezetben. Az Eurovelo nemzetközi kerékpárút-hálózat tervezése is folyamatban van, és amint ez ismert, két területet ölel fel: az egyik a Duna menti kerékpárút-hálózat, a másik pedig a Tisza menti, s van persze egy harmadik eleme is, amelyik a kettőt összekapcsolja, összeköti. A 42 milliárd forint finanszírozás egyébiránt két tételből áll: az egyik egy 28 milliárdos ROP-keret - regionális operatív programból származó keret -, illetve egy KÖZOP-ból származó 14 milliárdos keret.

A bizottsági ülésen Szűcs Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője adott még tájékoztatást arról, hogy mi a kormányzat álláspontja ezekben a kérdésekben. Aki ismeri az előterjesztést, az tudja, hogy a munkába járás kérdésével is foglalkozik a határozati javaslat, és a minisztérium képviselőjének állásfoglalása szerint a kormányzat nem tudja ezt igazából elképzelni, hogy a munkába járást hogyan lehetne támogatni és finanszírozni. Azt mondja: megoldhatatlannak tartja azt, hogyan lehet ezt beépíteni egy támogatási rendszerbe, hiszen hiányzik ennek a kérdésnek a bizonylati háttere. Arról is tájékoztatást kapott a bizottság, hogy várható, hogy a KÖZOP-keret 14 milliárdos keretéből várhatóan 10 milliárd elvonásra kerül a válságra való tekintettel, és az engedélyezési eljárással kapcsolatban is a kormányzat egyelőre csak problémákat lát.

A bizottsági ülésen többek között elhangzott az is, hogy a 42 milliárd forint felhasználása nagyrészt az önkormányzatok közvetítésével történne, mégpedig pályázati úton. Ezzel kapcsolatban azt a problémát vetették fel a bizottsági ülésen, hogy a tapasztalatok szerint ez a pályázati lehetőség nem minden önkormányzatnál váltott ki osztatlan elismerést és nagy lelkesedést. Ennek tükrében vannak olyan pályázatok, amelyek pályáznak kerékpárút-építésre, és vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudják hozzátenni a 10-20 százalékos önrészt, illetve nincs is megfelelő szakmai hátterük ahhoz, hogy pályázzanak, ezért nem pályáznak ezekre a feladatokra. Márpedig egy Duna menti vagy Tisza menti kerékpárút-hálózatnak akkor van értelme, ha az végigmegy az egész úton. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan részek, ahol épül 3 kilométer, de kimarad 10 kilométer, akkor megint épül 6 kilométer, megint kimarad egy darab, és így igazából a folytonosság, a folyamatosság nem biztosítható.

Éppen ezért azt a gondolatot szeretném tolmácsolni a tisztelt Ház, illetve az államtitkár úr felé, hogy esetleg ne önkormányzati pályázati rendszerben próbálkozzon a kormányzat ezen feladatok ellátásával, hanem vegye ezt kézbe, és próbáljon meg egy olyan kerékpárúthálózat-fejlesztési programot elindítani, amelyet saját maga finanszíroz, saját maga engedélyeztet, és az önkormányzatokat partnerként hívja, szólítja meg, hogy az engedélyeztetésben vegyenek részt. Úgy gondolom, nyilvánvaló, hogy ha egy kerékpárút elkészül, akkor a fenntartásban már az önkormányzatok nagyobb kedvvel tudnak részt venni, és szerepet is tudnak vállalni.

Látható az is, hogy pontosan az ilyen típusú problémák miatt a kerékpárút-építés üteme nem megfelelő, hiszen 2000 nyaráig mintegy 100 kilométernyi út épült a tervezett 2000 kilométerből. Tehát 2013-ig a kormányzat szándéka szerint 2000 kilométer kerékpárút épülne meg, de ebből csak 100 kilométer, tehát 5 százaléka valósult meg ez ideig. Úgy gondolom, ez az ütem nem megfelelő.

Szeretnék még egy dologra rámutatni, mégpedig arra, hogy az engedélyeztetési eljárás során vannak olyan típusú problémák, kérdések, amelyek vagy törvénymódosítást igényelnek, vagy pedig nagyobb állami beavatkozást igényelnek. Ilyen például az, hogy a vízügyi törvény tartalmazza a vízbázisok védelmét, egyébiránt nagyon helyesen. Az engedélyeztetési eljárás során azonban olyan akadályokba ütköznek az önkormányzatok, illetve a pályázni akarók, hogy a szakhatóságok, jelesül a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósága nem járulhat hozzá olyan nyomvonalhoz, amely a vízbázis védőterületén megy keresztül. Még akkor sem járulhatnak hozzá, hogyha egyébiránt mellette, mondjuk, egy főközlekedési út megy hat méterrel arrébb, de a kerékpárút egy új létesítménynek számít, ilyen értelemben ez problémás. Ugyanilyen értelemben gondot, akadályokat jelenthet a Natura 2000 területek igénybevétele, és úgy gondolom, ezek a kérdések mindenképpen kormányzati intézkedést igényelnek.

Mindamellett azt tudom mondani, hogy a bizottság is, és azt gondolom, valamennyi jó szándékú képviselő is messzemenően támogatja ezt a kerékpárút-építési programot, és nem csak az útépítési programot, hanem nagyon fontos kérdésnek tartjuk azt, hogy minél többen közlekedjenek kerékpárral, minél többen szálljanak át autóról, illetve tömegközlekedési eszközökről. Ezzel a zsúfoltságot, illetve a környezetszennyezést jelentős mértékben csökkenteni tudjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Velkey Gábor, Pettkó András és dr. Dragon Pál tapsol.)