Készült: 2024.09.23.10:37:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

199. ülésnap (2009.03.24.), 185. felszólalás
Felszólaló Márfai Péter (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági és informatikai bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  185  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁRFAI PÉTER, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény korszakos jelentőségű, ugyanis ez a lépés biztosítja az elektronikus kommunikáció teljes egyenrangúsítását az ügyfél, az állam és az államigazgatás szervei egymás közötti kapcsolatában. A szabályozás ugyanakkor önmagában nem tesz szükségessé gyökeres változást a már bevezetett eljárásrendben, hiszen a szabályozás első lépcsőjét már a 2004-es közigazgatási eljárásról szóló törvény megtette, amikor lehetővé tette az elektronikus üzeneteken alapuló kommunikációt a közigazgatási hatósági eljárásban.

Az ennek nyomán kialakult központi elektronikus szolgáltató rendszer és annak biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatása képezi a most tárgyalásra benyújtott javaslat infrastrukturális alapját. Ez a fejlődés folytatódott a 2008 végén elfogadott módosításával, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslattal, a cégeljárásról és más bírósági eljárásokról szóló törvények korszerűsítésével, és most lehetővé válik lényegében minden hivatalos irat elektronikus megküldése úgy, hogy ne legyen szükség a hagyományos postai kézbesítésre. Természetesen a szabályozás kialakításával a forgalom nem fog azonnal átalakulni, nem fog mindenki azonnal elektronikus kapcsolattartásra áttérni, bár a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóságok közötti kommunikációra már előírásra került egy 2011. januári határidő, és a vállalkozások polgári peres eljárásaiban e törvény is ütemezett határidőket állapít meg az áttérésre.

Bizakodásra ad ugyanakkor alapot, hogy hazánk nem áll rosszul az elektronikus ügyintézés elterjesztésében, európai uniós összehasonlításban sem. Bár az internetpenetráció az elmúlt évek jelentős fejlődése ellenére is elmarad az európai átlagtól, az elektronikus ügyintézés elterjedtségében nem kell szégyenkeznünk. Az Eurostat adatai szerint az érintettek 25 százaléka már legalább egy elektronikus űrlapot elküldött a kormányzatnak, ami az Unió átlaga felett van. Az elektronikus kapcsolattartás mind az ügyfelek, mind az ügyintézők számára jelentős eljárási tehercsökkenést jelent, és nem elhanyagolható az anyagi megtakarítás lehetősége sem.

A dokumentumok túlnyomó többsége már ma is elektronikusan jön létre, ezek után nem kell sem a feladónak, sem a fogadónak kinyomtatnia, ami környezetvédelmi szempontból is előnyt jelenthet. A feldolgozás, a tárolás hatékonysága is jelentősen nőhet ezzel a megoldással, hiszen így legalább az ügyek egy részében valósággá válhat a papír nélküli ügyintézés. Itt rögtön jelezni kell ugyanakkor azt is, hogy vegyes eljárásokban, ahol elektronikus és papír alapú közlések, dokumentumok egyaránt előfordulnak, a középen lévő hatóság terhe meg is nőhet, ha neki kell biztosítani a folyamatos konverziót, ameddig vegyes eljárások is működhetnek.

(15.40)

E nehézségek ellenére sem látnánk ugyanakkor célszerűnek, hogy olyan területeken, ahol ennek feltételei nem teremthetők meg, pusztán adminisztratív ráhatással teremtsünk még magasabb elektronizálási arányt. A támogatás, segítés, felvilágosítás természetesen nélkülözhetetlen, hiszen a változásokat megszokni mind az ügyfelek, mind a közigazgatás egésze számára jelentős kihívás.

A postáról szóló törvény alapján a tértivevény-szolgáltatás olyan, könyvelt küldeményeket igénybe vehető postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel, illetve az egyéb jogosult átvevővel az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi, illetve a felek megállapodása esetén annak digitalizált képét vagy alaptartalmát elektronikus úton, illetőleg adathordozón átadja.

A tervezet alapján az elektronikus tértivevény az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez melyik időpontban történik meg.

Az elektronikus tértivevény közokiratnak minősül. Az elektronikus tértivevény tehát közokirat, a papír alapú tértivevény pedig sima okirat. Az elektronikus tértivevény annyiban tud többet a hagyományos papírnál - párjánál -, hogy igazolhatóvá teszi azt is, hogy mit is tartalmazott az adott küldemény, anélkül, hogy annak tartalma megismerhető vagy akár csak visszafejthető lenne a tértivevényből.

Igen fontos szabály, hogy ilyen feltételek mellett az állami elektronikus kézbesítési szolgálatok útján - ami a központi elektronikus szolgáltató rendszer ilyen funkcionalitásának megnevezése, talán felesleges külön intézmény képzetét keltve - kézbesített dokumentumok külön elektronikus aláírás nélkül is hitelesnek, illetve erre jogosult kibocsátók esetében közokiratnak, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Mindezek figyelembevételével a tervezetet fontos előrelépési lehetőségnek értékeljük, és javasoljuk annak támogatását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  185  Következő    Ülésnap adatai