Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Általános társadalmi elvárás a bírósági, közigazgatási, illetve más hatósági eljárások felgyorsítása, az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása. Jelen törvényjavaslat elsődleges célja az elektronikus kommunikáció, azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés feltételeinek megteremtése. A kormányzat több évre visszamenő törekvése az, hogy az igazságszolgáltatás valóban gyors és hatékony segítséget nyújtson a jogkereső állampolgároknak, a vállalkozásoknak.

A vállalkozások esetében sikeres működésükhöz elengedhetetlen, hogy az anyagi jog által a gazdasági élet szereplői számára biztosított anyagi jogosultságok érvényre jutását az állam hatékonyan biztosítsa. Ez hozzájárul a gazdasági életben meglévő visszásságok felszámolásához, a jogviták könnyebb és gyorsabb rendezése nagymértékben elősegítheti például a körbetartozások számának csökkenését. A különböző, már elfogadott vagy tervezett szabályozási elemek, például a polgári perrendtartásról szóló törvény 2008. évi módosítása és annak ez évi továbbfejlesztése között kiemelt szerepe van a jelen törvényjavaslatnak. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének lehetősége és ezáltal általában az elektronikus kommunikáció bevezetése mind az igazságszolgáltatásban, mind a hatósági eljárásokban még inkább meggyorsítja a pereskedést és az egyéb hivatalos eljárásokban való részvételt is.

A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek feladata a kézbesítés lebonyolítása. A kézbesítési feladatok ellátására a már jelenleg is létező központi elektronikus szolgáltató rendszer kijelölése tűnik ésszerűnek, amely állami elektronikus kézbesítési szolgáltató elnevezéssel jelenik meg a törvényjavaslat szövegében. Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az állami elektronikus kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről az elektronikus tértivevény alapján, másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát.

Jóllehet a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése elsősorban a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság és a felek között zajlik majd, de a rendszer a jövőben alkalmas lehet arra, a jogszabály lehetőséget ad rá, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat. Az elektronikus kézbesítés egyszerűségét és széles körben történő elterjeszthetőségét hivatott biztosítani az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól. Így megengedhető az, ha hivatalos szerv kívánja hivatalos iratát elektronikusan kézbesíteni, akkor az állami elektronikus kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. Ha pedig természetes személy által benyújtandó okirat vonatkozásában jogszabály teljes bizonyító erejű okirati formát ír elő, akkor az e rendszeren keresztül kézbesített okirat tekintetében ezt a formai előírást teljesítettnek kell tekinteni anélkül, hogy a feladó saját minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezne. Mindez biztosítja a rendszer egyszerű, költséghatékony és biztonságos működését.

Aki az elektronikus kézbesítési rendszerbe be kíván kapcsolódni, az állami elektronikus kézbesítési szolgáltatóra vonatkozó külön jogszabály szerinti regisztrációs folyamattal juthat hozzá az elektronikus kézbesítési tárhelyéhez. A javaslat lényegét összefoglalva kiemelem, hogy annak elfogadásával a hivatalos ügyek elektronikus intézésére széles körben nyílik lehetőség. A javaslat első része keretjellegű szabályozásként biztosítja, hogy egy működő elektronikus kézbesítési rendre lehessen építeni a jövőben elektronizálni kívánt eljárásokat. A javaslat második, a polgári perrendtartásba épülő része pedig a polgári peres eljárásra vonatkozó elektronikus eljárási rendet határozza meg.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)