Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon az utóbbi években bekövetkezett egy különösen nyugtalanító fejlemény, miszerint jelentősen fokozódott a közbeszédben tapasztalható rasszizmus. A sajtóban és az interneten rendszeresen jelennek meg antiszemita cikkek, a romaellenes közbeszéd pedig láthatóan egyre elterjedtebb és virulensebb.

Különösen az egyik radikális jobboldali csoport létrehozása és egyre erősebb jelenléte keltett komoly aggodalmakat a civil társadalom és a kormány tagjaiban, nemcsak a csoport nyíltan cigányellenes és antiszemita megnyilvánulásai miatt, de azért is, mert olyan félkatonai stílusú egyenruhákat és jelvényeket viselnek, amelyek erősen emlékeztetnek arra a jobboldali pártra, amely rövid időre megszerezte az uralmat, és több százezer zsidó és roma meggyilkolása is terhükre írható. Legalább egy olyan, faji indíttatású, erőszakos cselekmény történt, amelyet esetlegesen hozzá lehet kapcsolni ennek a csoportnak a rasszista megnyilvánulásaihoz.

Tisztelt Országgyűlés! Az imént elhangzottak nem az én kútfőmből származnak, hanem ezeket a megállapításokat az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának jelentéséből idéztem, amely idén februárban került nyilvánosságra.

(13.20)

A bizottság következtetése szerint ugyanakkor a véleményszabadság nagyon magas szintű alkotmányos védelme Magyarországon mostanáig lehetetlenné tette a hatóságok számára, hogy hatékony jogszabályokat léptessenek hatályba a rasszista megnyilvánulásokkal szemben. A magyar jogrendszerben kizárólag a rasszista megnyilvánulások legszélsőségesebb formái büntethetők, például a közvetlen erőszakra való uszítás, ezek a követelmények viszont annyira magas szintűek, hogy tulajdonképpen szinte sohasem alkalmazzák őket. Bár egyrészről igaz, hogy a jogszabályok önmagukban nem tudják megakadályozni a rasszista hozzáállást, a Magyarországon érvényes, szinte korlátlan szólásszabadság megnehezíti azt a munkát, amelynek célja egy saját tagjaival szemben nyitottabb és toleránsabb társadalom létrehozása. A rasszizmus és intolerancia elleni bizottság határozottan ajánlja, hogy a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják felül, a Magyarországon hatályos rasszista megnyilvánulások elleni jogszabályok mennyire teljesítik a nekik szánt feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai törvényalkotásnak ugyanakkor fel kell ismernie, hogy olyan büntetőjogi vagy polgári jogi tényállást nem tudott alkotni, amely a magyar Alkotmánybíróságnak az 1990-es évek elején kialakított szűrőjén átmegy. A 95/2008-as Ab-határozat leszögezi, hogy a szólásszabadság korlátozását nem alapozhatja meg a szélsőséges álláspont tartalma, kizárólag annak közvetlen belátható következménye. A korábbi, "Gyalázkodás" címet viselő büntető törvénykönyvi tényállás alkotmányellenességét megállapítva a testület kimondta, hogy a gyalázkodás tényállásába foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők. Az Alkotmánybíróság azonban korábban már nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a törvényalkotó a közösségek méltóságának védelméről büntetőjogi eszközökkel is gondoskodjék. Megállapította ugyanis, hogy a személyek nemcsak az állampolgárok közösségéhez, hanem e körnél szűkebb csoportokhoz, közösségekhez is tartoznak. Ha az egyént egy csoporthoz tartozására tekintettel olyan súlyú és olyan intenzitású jogsérelem éri, amelynek orvoslása indokolt, lehet akár a büntetőjog eszközeit is igénybe venni, tehát azokat is maga után vonhatja.

Kovács Péter alkotmánybíró ugyanakkor - tekintettel az Alkotmánybíróságnak a véleményszabadság korlátozhatóságával összefüggésben kialakított, az előbbiekben említett tesztjére - felhívja a figyelmet a következőkre: a véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak. Amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Kovács Péter alkotmánybíró úgy véli, hogy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátnak tekinthetők a Magyarország által elfogadott, a hazai jogrendbe beépített nemzetközi szerződések - amelyekre államtitkár úr is utalt -, illetve az európai jognak azok a normái, amelyek kötelezőek és e tekintetben tartalmilag relevánsak.

Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat meglátásunk szerint arra törekszik, hogy az előbb idézett gondolatoknak is megfelelően biztosítsa a belső jog és a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek összhangját, amelyre nézve maga az alkotmány is előírást tartalmaz. Több mint negyvenéves nemzetközi egyezmények szellemiségét emeli be a magyar alkotmány keretei közé.

Felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága többek között azt is hangsúlyozta, hogy a futballhuliganizmussal, a gyűlöletbeszéddel, az interneten terjesztett rasszista anyagokkal vagy a magánszférában rasszista szempontokra utaló megkülönböztetésekkel szemben az állam nem maradhat tétlen, az ellenük való fellépést fel kell építenie, és szükség esetén jogszabályi reformok révén is biztosítania kell.

A szocialista frakció megítélése szerint a törvényjavaslat erre törekszik, ezért azt képviselőcsoportunk támogatja, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)