Felszólalás adatai

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Az önkormányzatoknak legalább kétszer volt eddig lehetőségük arra, hogy a rájuk vonatkozó információknak szinte teljes birtokába juthassanak. Az első alkalom akkor volt, amikor a konzorcium egyenként lefolytatta az önkormányzatokkal a tárgyalást, és volt lehetőség egy csomó információ megismerésére. A második akkor volt, amikor az előlegkifizetéssel kapcsolatban történtek az egyeztetések a Belügyminisztérium és az önkormányzatok között; minden önkormányzat alaposan végigszámolta a neki jutó járandóságot, tehát az önkormányzatok valójában az információk birtokában vannak.

Ahogy említettem, a kormány döntött 2001. február 6-án. Két kérdés merült fel a kettejük, a képviselő asszony és az ön felszólalásában: a bírósághoz fordulás lehetősége és a járandóság kifizetésének módosítása. A februári kormányülés akként döntött, hogy a bírósághoz fordulás lehetősége csak a törvény mellékletéből kimaradt, valamint a közös önkormányzati beruházásoknál, továbbá a közigazgatási változásnál a járandóság megosztását vitató önkormányzatok számára legyen adott.

A kapcsolódó módosító javaslat későbbi támogatására, ami ennek kapcsán már megfogalmazódhat, a bírósághoz fordulásnál milyen elvek voltak azok, amelyek számunkra meghatározták, hogy egy viszonylag szűk körben nyissuk meg a bírósághoz fordulás lehetőségét?

Választás volt az, hogy mehetnek az önkormányzatok a peres útra, vagy pedig alkotunk egy törvényt. Azt választottuk, hogy törvényt alkotunk, ne a 616 önkormányzat különféle pereskedési eljárása határozza meg minden megyében másként az önkormányzatoknak jutó pénzt. Ezért a törvény célja, hogy egységes elvek alapján és számítások alapján az önkormányzati igényeket véglegesen tudjuk rendezni.

A szakértői cég és az önkormányzatok a törvény előkészítése során többször egyeztettek, a törvényjavaslat részletes vitájának felfüggesztése után a szakértői cég még egyszer lehetőséget adott a járandóság összegét vitató önkormányzatok számára a vonatkozó dokumentumok becsatolására és az egyeztetésre. Ezt csak azért szerettem volna a képviselő úrnak kiemelni, mert ez volt a harmadik lehetőség arra, hogy az önkormányzatok a számukra szükséges információk teljes birtokába juthassanak.

A járandóságok kifizetésével kapcsolatban nyilván a legjobb az lenne, ha az önkormányzatok a követelésük 100 százalékában megkapnák készpénzben a nekik járó juttatást. A képviselő asszony és a képviselő úr is tudja, hogy fizikai lehetetlenség a költségvetésből ezt megoldani. Ezért javasoltuk a jogszabályban megfogalmazott készpénzhányad, illetőleg a kötvényhányad változatát. A juttatások egy részének a fedezetét egy korábbi költségvetési törvény 2006 és 2010 között lejáró államkötvényben bocsátotta az ÁPV Rt. rendelkezésére. A készpénzhányad növelésére vonatkozó módosító javaslatokban foglaltak akkor lennének teljesíthetők, ha az említett állampapírok nagy hányadát az állam visszavásárolná, ez azonban kedvezőtlenül befolyásolná az államkötvény piaci árfolyamát. Az időközbeni előlegfizetésekre, illetve az azokkal kapcsolatos megállapodások megkötésére a törvényjavaslat szerinti készpénzhányadnak megfelelően került sor. Legnagyobb örömünkre három-négy önkormányzat kivételével ezt az önkormányzatok elfogadták és tudomásul vették.

Ha már nálam van a szó, elnök úr, akkor engedje meg, hogy egy harmadik körről is beszéljek. Ez pedig a valorizálás, amely több önkormányzatnál fölvetődött. Úgy tűnik, ez most nem vitatott kérdés; a 2000. augusztus 12-ei időponthoz képest a kiszámított értéknek emlékezetem szerint 10,75 százalékos szorzószámával mintegy kamatot fizet az állam az augusztus 12. utáni értékek után. Ez egyébként egy olyan átlagkamat, amely megegyezik az államkötvényeknek a 2000. augusztus 12. és 2001. augusztus 12. közötti átlagkamatával.

Köszönöm a figyelmüket.