Felszólalás adatai

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy évtizeddel a rendszerváltást követően a magyar köztisztviselői kar számára az előttünk lévő törvényjavaslat kiszámítható életutat és elvárható megbecsülést biztosít, melyért magas szakmai és erkölcsi követelmények teljesítését várja el.

Már a szabályozási megközelítés is újszerű, hiszen összhangot teremt a különböző területeken dolgozó köztisztviselők között azzal az elvvel, mely szerint a köztisztviselői minőséget a munkaadói szervezet jellege és a közhatalmi funkció gyakorlása adja meg. E szabályozással az ügykezelői és a fizikai alkalmazotti réteg kikerül ugyan a köztisztviselői körből, ugyanakkor e munkavállalói rétegek kötöttségei is jelentősen csökkennek. Az átmenetet a javaslat európai módon oldja meg, amelyet az átmeneti rendelkezések vonatkozó szabályai is példáznak.

A javaslat új intézményként szabályozza a köztisztviselői vagyonnyilatkozat és a főtisztviselői kar kérdéskörét. Nem vitatott az, hogy a köztisztviselők egy részénél indokolt és szükséges a vagyonnyilatkozat bevezetése. Végeredményben a gyakorlat fogja megmutatni ezen intézmény élő jogforrásként való működésének minőségét. Azt azonban már most is látni, hogy a korrupció megakadályozásának és visszaszorításának nem elsődleges és meghatározó eszköze a vagyonnyilatkozat.

Sokkal erőteljesebb hatást várok attól a szabályozási módtól, mely értékké és megbecsülendővé teszi a köztisztviselői-közszolgálati jogviszonyt. Ezen szemléletmódra és értékrendre elsősorban a köztisztviselők juttatásaira és támogatásaira vonatkozó szabályozás lesz pozitív hatással. Az anyagilag is, erkölcsileg is megbecsült köztisztviselő értékeli munkaviszonyát, értékeli kiszámíthatóságát és tisztességes munka esetén kvázi örökkévalóságát.

Ugyancsak újszerű szabályozási mód a főtisztviselői kar intézményének bevezetése; újszerű nálunk, de Európa államainak többségében több évtizedes hagyománya van. A szándék egyértelmű: kell egy csapat, amely minden szempontból magas szakmai szinten képviseli az országot, a közigazgatást, ugyanakkor makrogazdasági rálátással, nemzetközi tapasztalatokkal és európai méretű összefüggések ismeretével képes segíteni a kormányzati célkitűzések megvalósítását. E kar kiválasztásának módja meghatározó jelentőségű, hiszen minősége tudja csak garantálni az elvárt célok megvalósítását.

A tervezet nagy jelentőségű vívmánya az is, hogy összhangot teremt az államigazgatási és önkormányzati területeken foglalkoztatott köztisztviselők anyagi elismerésében azzal, hogy korlátozza az önkormányzatok szabad illetményalap-megállapítási jogát. Egyértelmű a cél, mely szerint az önkormányzatok eltérő anyagi helyzete nem határozhatja meg a foglalkoztatott köztisztviselők anyagi helyzetét. Azonos teljesítmény azonos juttatást feltételez, mely szabályozási elvet az önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők döntő többsége is elfogadja.

A javaslat végre rendezi, és anyagi juttatás szempontjából megérdemelt viszonyokat teremt a jegyzők vonatkozásában. Azt látni kell, hogy az elmúlt évtizedben bármilyen szabályozás is vonatkozott a jegyzőkre, azt tapasztaltuk, hogy tömegével voltak és sajnos ma is vannak üres jegyzői álláshelyek. Ezek a szürke eminenciásként, abszolút háttéremberként értékelt önkormányzati vezetők a valóságban abszolút központi és meghatározó szerepet töltenek be az önkormányzati rendszerben és különösen a kistelepüléseken.

Azt nem értem, hogy miért hozza ismét hátrányos helyzetbe a szabályozás a körjegyzőket, amikor az önkormányzati szabályozás elmúlt évtizedes történetének kiemelt célja volt a körjegyzőség intézményének mind teljesebb meghonosítása. A javaslat a körjegyzők juttatását csupán a lakosságszám alapján preferálja. Aki viszont ismeri a helyi viszonyokat, jól tudja, hogy lényegesen több feladata és munkája van egy háromközséges, összesen 3000 fős körjegyzőnek, mint egy egyközséges, 3000 fős jegyzőnek.

Azt is látni kell, hogy körjegyzőség nincs körjegyző nélkül, tehát feltétlenül szükségesnek tartom a jegyző és a körjegyző juttatásainak elkülönítését, a körjegyző juttatásainak külön szabályozását és kiemelt támogatását, mert kizárólag így biztosítható a költségvetési törvény törekvéseinek elérése, már ami a körjegyzőségek preferálását illeti. E javaslattal ugyanis a jegyző nem lesz érdekelt abban, hogy körjegyző legyen, enélkül pedig nincs körjegyzőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Messzemenően támogatandó a javaslat azon szabályozási módja, amely a főosztályvezetők és a jegyzők pályáztatási kötelezettségére vonatkozik. A szabályozás ekképpen biztosítja azt, hogy teljes legyen az esélyegyenlőség és előtérbe helyeződjön a szakmaiság követelménye.

Külön szeretnék szólni a vezetői megbízatások megszűnésére vonatkozó szabályozás pontosító rendelkezéseiről. Rendkívül sok jogvita keletkezett abból, hogy a törvényhely többfajta értelmezésre adott lehetőséget, és nem volt egyértelmű. Ezt a javaslat most pótolja. Sőt, örvendetes az is, hogy amennyiben a közigazgatási szerv nem rendelkezik felajánlható üres álláshellyel, biztosítva van a vezetői megbízatású köztisztviselő tisztességes visszavonulása.

Az illetménytáblák módosítása és a pótlékrendszer reformja egyértelműen jelzi azon kormányzati szándékot, hogy a köztisztviselők anyagi megbecsülése 2004. január 1-jéig szakaszosan ugyan, de minden szakaszban rendkívül jelentős mértékben nő, melyet jelentős egyéb juttatások egészítenek ki. Tisztelettel kérném azonban azt, hogy az egyéb juttatások vonatkozásában a kormány fordítson gondot arra, hogy az adhatóság mércéje egyformán érvényesüljön a teljes közszolgálati szférában. A törvény ugyanis eddig is szabályozta a ruházati vagy üdülési költségtérítés vagy más juttatás adásának lehetőségét, e lehetőséggel egy szféra azonban szinte egyáltalán nem tudott élni: a kistelepülések önkormányzatainak több tízezres köztisztviselői kara az adható juttatásokból nem igazán részesült, hiszen az önkormányzat anyagi lehetőségei ezt nem tették lehetővé.

(11.40)

Ezért azt javaslom hogy a költségvetés tartaléka terhére a kormányzat tegye anyagi juttatással érdekeltté a 3 ezer fő alatti önkormányzatokat abban, hogy köztisztviselőik részére az egyéb juttatásokat biztosítani tudják.

Abban az esetben ugyanis, ha a kormányzat a ruházati költségtérítés meghatározott százalékát e köztisztviselői szféra részére átvállalja, a helyi önkormányzatnak lehetőséget biztosít a másik rész felvállalására. De mód nyílhat erre az adó-visszatérítés vagy egyéb jóváírás jogintézményeinél is.

Elismerésre méltó a kormányzat azon törekvése, amely az etikai eljárást szabályozza. Egyértelmű, hogy a kiemelt anyagi elismerés fokozott elvárást is jelent. Engedjék meg, hogy egy kistelepüléssel példálózzam. A kistelepülés jegyzője vagy körjegyzője nemcsak szakmai tudása alapján kerül mérlegre. A lakosság köztisztviselőként értékeli közéleti tevékenységét, emberi tulajdonságait, erkölcsét, modorát, sőt családja, gyermekei megnyilvánulásait, és én azt gondolom, hogy ez így van rendjén.

A javaslat végre összhangot teremt az eddig egységesen szabályozott államigazgatási, önkormányzati köztisztviselői kar és a rendészeti szerveknél dolgozó köztisztviselők között. A cél az, hogy az államunkat szolgáló köztisztviselők azonos zsinórmértékkel méressenek meg, és ennek a megmérettetésnek megfelelő munkavégzéssel, azonos társadalmi mértékkel mérve kiemelt anyagi juttatásban részesüljenek. Ez a cél társadalmilag elfogadott, követendő és európai. A modern jogállam csak így működhet, sőt csak így működőképes.

Arra azonban szeretném nagy tisztelettel ráirányítani a figyelmet, hogy a jelen javaslat elfogadása esetén fokozott gondot kell fordítani a képzésre, különösen vonatkozik ez a települési önkormányzatokra, hiszen ott nincsenek képzett szakemberek, a törvény hatályosulásának biztosítása érdekében ezért fontos ez a feladat, a képzés megteremtése.

Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy felvetéseimet, amelyeket a települési önkormányzatok köztisztviselői érdekében tettem, szíveskedjék megfontolni. A bizalom, ami a kormány irányából a köztisztviselők felé e törvény szellemében megfogalmazódik, viszontbizalmat teremt, mely az államszervezet hatékony működésében fog megnyilvánulni.

Összességében, az előttünk lévő T/3690. számú törvényjavaslatot a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében támogatom, a fent vázolt javaslatokkal együtt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)