Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Örülök, hogy voltak olyan vezérszónokok, illetve vannak olyan frakciók, amelyek már kifejtették, hogy támogatni fogják ezt a 13. havi nyugdíjat. Én mindenkinek köszönöm, aki támogatni tudja és mellé tud állni, és a szavazatával lehetővé teszi azt, hogy a 13. havi nyugdíjat visszaadjuk fokozatosan a magyar nyugdíjasoknak. Minden kulturált hozzászólást és javaslatot is köszönök, mert azok segítik a közös gondolkodást, a kevéssé kulturáltakat pedig majd minősítik a választók ismételten, amikor lehetőségük lesz erre, majd ez nyilván befolyásolja a döntésüket. Szerintem nincs szükség erre a felfokozott, személyeskedő hangvételre, aminek itt néha tanúi voltunk. Főleg, amikor valaki számonkéri rajtunk, hogy mi ezt nagy jelentőségű lépésnek tartjuk, és megítélése szerint patetikusan tálaljuk ezt, és miért tesszük ezt, akkor én is azt mondom, hogy szerintem lehetne mellőzni azt a kirohanást, ami szerintem szükségtelenül társult most ahhoz, hogy a tényekről tudjunk beszélni, de mindenkinek megvan nyilván a maga stílusa, úgyhogy szerintem erről ennyit.

A konkrét felvetések néhány csoportba oszthatók, ezeket igyekeztem összeszedni és nem egyenként reagálni, hiszen több visszatérő pont is volt, de igyekszem minden érdemi felvetésre reflektálni a válaszomban.

Az egyik felvetés az volt, hogy miért négy részletben vezetjük vissza a 13. havi nyugdíjat, miért nem egy lépésben. Érdekes módon a vitában egyáltalán nem hangzott el, hogy annak idején, amikor a 13. havi nyugdíjat első ízben bevezették, akkor az ugyanígy történt. Tehát annak idején ugyanígy négy lépésben, négy év alatt egyheti, kétheti, háromheti, négyheti nyugdíjként vezették vissza, tehát mondhatjuk azt, hogy mi ugyanezt tesszük most is. Furcsa módon akkor ez senkinek nem szúrta a szemét, illetve önök közül is vannak olyanok, akiknek lehetősége volt ezt akkor előterjeszteni és képviselni, most pedig ugyanezt a döntést kritikával illetik  ez számomra kicsit nehezen érthető.

Volt nagyon sok tárgyi tévedés, nagyon sok hibás adat, ami itt elhangzott, szerintem ezt mindenki le tudja ellenőrizni, aki hallgat bennünket, tehát nem szeretnék ezeken itt végigmenni. De például az is elhangzott  egyetlenegyet itt kiemelek, amiről még azután nem volt szó , hogy 6-7 évig fizettek teljes összegű 13. havi nyugdíjat. Ebben is valahogy rossz az emlékezete azoknak, akik így emlékeznek, hiszen összesen három olyan év volt, amikor a teljes összeget fizették (Nacsa Lőrinc: Így van!), akkor is két részletre bontották ezt szét, és úgy adták oda a nyugdíjasoknak. Tehát ez sem stimmel.

Aztán elhangzott az a kritika, hogy hogy van az, hogy pont most döntünk erről, de nem most vezetjük be, hanem majd csak januártól. Az az érdekes, ahogy hallgattam önöket, és hallgattam az érvelésüket, hogy egy jelentős ellentmondást véltem felfedezni aközött, hogy egyszer azzal védik meg azt a korábbi döntést, hogy megszüntették a 13. havi nyugdíjat, hogy hiszen akkor válsághelyzet volt, hiszen akkor nehéz volt a gazdasági helyzet, hát milyen érthető az, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, ezzel legitimálják a saját akkori döntésüket, ehhez képest pedig most, amikor egy nem könnyű gazdasági helyzet van éppen a koronavírus-járvány miatt, és mi éppen ellenkezőleg javaslunk dönteni (Arató Gergely közbeszól.), és azt mondjuk, hogy adjunk vissza egy 13. havi nyugdíjat, tesszük ezt, akkor pedig ugyanezt a másik oldalon fordított logikával közelítik meg. Tehát elég érdekes, hogy az egyik oldalon ez a nehezebb gazdasági helyzet azt a döntést eredményezte, hogy elvegyék a 13. havi nyugdíjat, most meg, amikor mi egy nehezebb gazdasági helyzetben éppen adni szeretnénk a nyugdíjasoknak, akkor azt mondják, hogy de miért nem adjuk még fél évvel korábban. Tehát furcsa mindenesetre ez a logika.

Ami a kampányjellegéről szól a dolognak  ez is felmerült -: pont az a lényeg, hogy hosszú távú, megbízható segítséget nyújtsunk, hogy ha visszaadjuk a 13. havi nyugdíjat, arra hosszú távon számíthassanak a magyar nyugdíjasok. Én bízom benne, hogy ez így lesz, és még egyszer senkinek nem jut majd eszébe ezt elvenni, megszüntetni.

Egy visszatérő elem  ezt többen is felvetették, és szerintem ez rendkívül izgalmas, érdekes, mondhatom azt is, hogy filozófiai jellegű vita is , hogy mi a jobb: az, ha mindenki mindig ugyanannyit kap, vagy ha annak, amennyi összeget kap valaki akár fizetésként, akár nyugdíjként, van valamilyen összefüggése azzal, hogy mennyit dolgozott korábban, tehát a teljesítmény és a juttatások között van összefüggés.

(17.10)

Én megértem azt, hogy van egy kommunista logika, ami azt követi, hogy mindenkinek mindig ugyanannyit kell adni, teljesen függetlenül a teljesítménytől, de talán önök is megértik azt, hogy ezt mi nem tudjuk osztani. Tehát ez nem azonos a mi logikánkkal, a mi megközelítésünkkel. A teljesítmény és az adott juttatások között jó, hogyha van összefüggés. Tehát én azt hiszem, az nem lenne jó, ha mindenki ugyanannyit kapna, attól függetlenül, hogy mennyit dolgozott, attól függetlenül, hogy milyen teljesítmény van mögötte, attól függetlenül, hogy milyen járulékot fizetett be.

És itt meg is érkeztünk a járulékplafon eltörlésének a kérdéséhez, ez is felmerült, hogy jóe vagy nem jó, hogy van járulékplafon, és ez összefügg a magasabb összegű nyugdíjakkal. Csak az is érdekes, hogy az egyik részéről beszélünk, a másik részéről nem, hiszen ez a kép úgy áll össze, hogy miután lényegesen több járulékot fizetnek a járulékplafon eltörlése óta azok, akik aztán több nyugdíjat is kapnak, azoknak a több befizetéséről nincs szó, csak arról, hogy miért kapnak magasabb nyugdíjat. Itt is van egy arányosság, tehát szerintem ennek az éremnek is a két oldalát kell látni.

(Arató Gergely felé:) Én nagyon örülök, hogy képviselő úr most már megérkezett, és be kíván szállni a vitába itt a zárszónál, de szerintem megint egy kulturáltabb dolog, ha részt is vesz a vitában, és akkor próbál hozzászólni, tehát én ezt javaslom a jövőre nézve. (Arató Gergely: Köszönöm. Nem emlékszem, hogy a családtagom lenne…) Nagyon szívesen meghallgatjuk önt is, ha részt kíván venni a vitában, szerintem nagyon szívesen meghallgatjuk. Énszerintem ez nem az a… (Arató Gergely: Nem az ön dolga, hogy nekem életvezetési tanácsokat adjon!  Az elnök csenget.) Ez nem életvezetés, én a vitában szólok hozzá…

ELNÖK: Bármilyen furcsa, az államtitkár asszony beszél… (Novák Katalin: Tessék?) Mondom, bármilyen furcsa, önnél van a szó, tehát csak ön beszél.

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, ezt én is így gondoltam, és köszönöm, hogy megerősít ebben. Tehát egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy milyen jó lenne az, ha nem lennének olyanok, akiknek egy bizonyos szint alatti a nyugdíja. Szerintem is ez egy fontos megállapítás és egy fontos pont, és igyekszünk is segíteni. Éppen erről szól például az, hogy amikor a gazdasági teljesítmény lehetővé teszi, akkor nyugdíjprémiumot adunk. Éppen erről szólt az, hogy Erzsébet-utalványt adtunk most már több évben is a nyugdíjasoknak, igyekezve ezzel is segíteni az ő helyzetükön. Nyilvánvalóan a legjobb az lenne, ha minél többet tudnánk adni segítségként a nyugdíjasoknak. Tehát az a módosító indítvány, amely arra vonatkozik, hogy egyforma összeget kapjon mindenki, számunkra azért nem támogatható, amit az imént elmondtam, tehát ezt a logikát mi nem tudjuk követni. És azt a felvetést sem, amit itt megfogalmaztak, hogy miért nem azt csináljuk, hogy az első évben adunk azoknak, akiknek, mondjuk, alacsonyabb a nyugdíja, a következő évben adunk teljeskörűen azoknak, akik a következő sávban vannak. Én itt azt mondanám, hogy ebben az esetben, mondjuk, 2 millió ember nem kapna az első évben. Azért nem tudom, hogy az a 2 millió ember mit szólna hozzá…

Tehát én azzal zárnám a gondolataimat, hogy bízzuk ezt majd a választókra, hogy ők hogyan ítélik meg azt a döntést, hogy a 13. havi nyugdíjat visszaadjuk, visszavezetjük. Szerintem mindannyiunknak ez az érdeke, politikusként, kormányzatként is. Én azt hiszem, hogy ezt a választókra bízhatjuk, és én abban bízom, hogy ahogy eddig, most is bölcs döntést fognak hozni. És én még egyszer arra kérem önöket, hogy támogassák a 13. havi nyugdíj visszavezetését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)