Készült: 2024.09.23.11:54:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2020.06.04.), 131. felszólalás
Felszólaló Dr. Maruzsa Zoltán Viktor
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 11:42


Felszólalások:  Előző  131  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Köszönöm a támogató gondolatokat, Pósán László, Nacsa Lőrinc, Kissné Köles Erika szószóló asszony gondolatait elsősorban, de azt gondolom, valamennyien fogalmaztak meg olyanokat, hogy rögzíthetjük szerintem, és ebből a szempontból megerősíteném, hogy egy jó vitaként tekintek erre a mai vitára, számos ügyben egyébként eszközvitánk van, és nem célvitánk. Szerintem ez fontos. Ez igaz az iskolai erőszak ügyére, a pedagógusbántalmazás valamennyiünk számára elfogadhatatlan, és az iskolai erőszak is az.Ahogy elmondtam, és szeretném ezt megerősíteni, komplex intézkedési programot fog a kormányzat végrehajtani. Ennek van olyan eleme, amihez kell törvénymódosítás, ezt tartalmazza majd, egyébként nem is a mai, hanem a jövő héten tárgyalandó törvényjavaslat, számos eleméhez pedig nem kell, ezért ezzel az Országgyűlés, mondjuk így, hogy az intellektuális vita keretében foglalkozik, de nem kell hozzá jogot alkotnia az Országgyűlésnek.

Többen kitértek egyébként az új, tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalataira. Mivel nem kapcsolódott a tárgyhoz, én erre az elején nem reflektáltam, de én is szeretnék csatlakozni azokhoz a képviselőkhöz, akik külön megemlítették, köszönetüket fejezték ki a pedagógusok, a szülők, illetve a diákok felé. Valóban rendkívüli hónapokon vagyunk túl, és azt gondolom, nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy az oktatási rendszer ezen a téren egyébként nehéz kihívással szembesülve, de alapvetően és döntő többségében jól vizsgázott. Köszönet ezért pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak egyaránt.

Reagálva az egyes felvetésekre, Ander Balázs felvetésére: a korai gyermekkori integráció ügyét vetette fel, és több ügyet kiemelt. Egyetértünk abban, hogy ennek fontos szerepe van a későbbi évfolyamok iskolai erőszakosságának kezelése terén is, és tett is a kormány, szeretném ezt hangsúlyozni, ezen a téren lépést, hiszen 2015-től kötelezővé tettük az óvodáztatást. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a polgári középosztály számára egy elegáns dolog az óvodába járatása a gyermekeknek, hanem mindenki számára. Kell, elvárjuk, és korábban, sokkal korábban kell hogy megkezdődjön az a fajta szocializáció, az a fajta együtt nevelése a gyerekeknek már három éves kortól, ami előkészíti egyébként az iskolában a majdani együtt tanulást, együtt dolgozást, és ezt nagyon jó dolognak tartjuk.

(19.50)

A tanodák ügyét is említette Ander képviselő úr. Ugyan nem az EMMI, hanem jelenleg a BM illetékességi területe a társadalmi felzárkózás területe, de ezen a téren is szeretném hangsúlyozni, hogy miközben akárcsak néhány évvel ezelőtt is egy uniós projektből finanszírozott rendszerről beszélhettünk, azért ez is megváltozott, és egy stabil állami finanszírozás, kormányrendelet született erről a szisztémáról. Ez egy komoly támogató rendszer az oktatási rendszer mellett, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy ne történt volna ezen a téren lépés. Vagy mondjuk, említette a hejőkeresztúri modellt, amelynek kapcsán meg szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a KOALA-, KAP-, KIP-programok tekintetében, változott többször is a neve, az oktatási kormányzat nemhogy negligálta volna, hanem egy majdnem tízmilliárdos EFOP-ot indított egyébként ennek a projektnek a terjesztésére, 32 ezer pedagógus továbbképzésére. Tehát nemcsak említés szintjén merült fel, hanem nagyon komoly erőforrást fordítottunk erre is.

Az iskolapszichológusok szükségességében is egyetértünk. Ez a kormányzat tette egyébként az iskolapszichológusokat a finanszírozott létszámba 2010 után, és éppen a közelmúltban volt olyan képviselői kérdés, amelynek kapcsán bemutattuk, az Országgyűlés honlapján is olvasható, hogyan bővült egyébként az elmúlt években az iskolapszichológusok köre. Tehát szerintem azt mondani, hogy nem történt semmi az elmúlt tíz évben ezen a téren, ez mindenképpen egy olyan csúsztatás, amit most csak négy elem kiemelésével, azt gondolom, tudok cáfolni.

Gurmai Zita képviselő asszony, valóban több eleme a hozzászólásának a jövő keddi vitát vetíti majd elő, én itt leszek, rendelkezésre állok, és részletesen kitérünk ezekre az ügyekre is.

A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek bevezetése kapcsán volt külön kérdés. Azt el szeretném mondani, hogy itt feszes határidőt nem szabtunk. Megtörtént a kerettantervek közzététele, a helyi tanterveken dolgoznak az intézmények, így gyakorlatilag még a nyár is rendelkezésükre áll, tehát nincsen jogszabályi határidő, amivel le kéne ezt zárják. Azt kértük azért általában körlevélben az intézményektől, hogy ahol ez lehetséges, még a tanév végéig igyekezzenek ezt lezárni, hogy úgy tudjanak jól megérdemelt szabadságukra menni a kollégák, hogy ennek keretében már képben legyenek, hogy szeptember 1-jével hogyan tud az új helyi tanterv szerint elindulni az oktatás. Ezen a téren, azt gondolom, jól megalapozott szakmai munka zajlik.

Arató Gergely képviselő úr észrevételei kapcsán mondanám, hogy az iskolaőrséggel kapcsolatosan ugyan másként látjuk ezt az ügyet, de ahogy mondtam, és ismét megerősíteném, számos más intézkedésre is sor fog kerülni. Hozzáteszem, kiemelt itt olyan intézkedéseket, konferenciát, továbbképzést, stratégiakészítést vagy akár biztos úrnak a kutatásait, ezekben valóban nem volt hiány, az eredményességükről azért megoszlanak a vélemények. (Arató Gergely: Végre kellett volna hajtani 2010 után!)

Én nagyon sokszor viszonylag tudatosan mondom azt a saját kollégáimnak is, hogy ne dokumentumokat gyártsunk, szép stratégiákat, konferenciákat meg beszélgetéseket, hanem intézkedések történjenek, és megoldani próbáljuk az ügyeket. Nem vitatom emögött a jó szándékot, ami megvolt az akkori oktatási kormányzatban, félreértés ne essék, de ennek nem minden elemét tekintjük azért sikeresnek.

A tankönyvellátás minőségi kérdéseit feszegette képviselő úr. Ennek kapcsán engedje meg nekem azt a megjegyzést, hogy önök annak idején baráti kezekbe privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, és azóta is a piaci alapú tankönyvellátást dicsérik. Azt gondolom, lehet jó tankönyvellátási rendszert építeni egyébként állami rendszerben is, ezen nagyon sok kollégánk dolgozik. Az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan egyébként szeptemberben megújított tankönyvekkel jelentkezünk, amelyeknek még jobb minősége, testtartása és megközelítése lesz és várható. Szerintem ezeket várjuk meg, vizsgáljuk meg, vitassuk meg, azt gondolom, ezért az oktatási kormányzat felelősen dolgozik és tevékenykedik.

A tanárképzés módosításai kapcsán úgy fogalmazott, hogy itt folyamatosan matatunk, ezt a szót használta. Én nagyon szeretném azt aláhúzni, hogy a tanárképzés, a pedagógusképzés rendszere 2012-ben változott utoljára szisztematikusan, az új törvény és az új rendeletek hatálybalépésével párhuzamosan. Azóta technikai módosítások történtek kizárólag, a struktúrája ennek nem változott. Kiemelném például a konduktortanárnak az óriási, rendszerszintűnek nem nevezhető jelentőségű beiktatását például, vagy mondjuk, a műszaki szakoktatók környékén voltak változások. Tehát ilyen jellegű, nem strukturális, nem matatási ügyekben, hanem egyes új, néhány hallgatót érintő, nagyon speciális kiegészítései történtek rendeleti szinten a tanárképzés rendszerének, és ezt mindig a törvényben is le kellett követni.

Még egyszer mondom: bízzanak ezen a téren bennünk. Soha senki nem szólt hozzá, direkt kinyomoztattam, hogy volte hozzászólás az elmúlt hét olyan törvénymódosítási elemhez, ahol különböző kiegészítéseket tettünk ebben a törvénymellékletben. Soha senki nem tette ezt meg.

Ungár Péter képviselő úr számára szeretném azt jelezni, hogy valóban az alapfokú művészeti oktatást érintő változtatás több pontjában megjelenik a szövegnek, hiszen dereguláció, szövegcsere és új megállapítása is van ennek a körnek. Tehát szeretném megnyugtatni, hogy nem szövegértési problémáról van szó, viszont egy kodifikációs művelet az, hogy hogyan változik több helyen úgy koherensre a jogszabály, ami, ha valaki csak egyes elemeit olvassa, akkor okozhat értelmezési problémákat. Szeretném megerősíteni, hogy a művészeti oktatás ingyenessége a HH-s kör számára is ingyenes lesz. Senki nem veszíti el az ingyenességét, akire eddig vonatkozott, és bővül a kör egyébként a szabályozás eredményeképpen.

Az adatkezelés kapcsán, megmondom őszintén, azt fontos szerintem látni, hogy világosan megmondja a jogszabály, hogy milyen adatnak ki az adatkezelője, és néha mi is vakargatjuk a fejünket, amikor olyan kérdés érkezik, amelyből az következik, hogy a kérdező nem mindig követi ezt le a jogszabályból, hogy ki az adat kezelője, és ha az közérdekű adatként érkezik, akkor nem tudunk rá mást válaszolni, mint azt, hogy ezt az adatot nem mi kezeljük. (Arató Gergely: Semmire nem válaszolnak!) Ha nem közérdekű adatként érkezne, hanem mondjuk, a minisztérium általános tájékoztatását kéri valaki, akkor adott esetben nyilván be tudjuk kérni. Tehát néha, azt gondolom, a kérdezőnek is van abban lehetősége, hogy a kérdését olyan módon tegye fel, hogy az adatkezelőt kérdezze egyébként az egyes különböző adatok ügyében.

A sajátos nevelési igény kapcsán azt gondolom, hogy az odafigyelési szándékunk megvan, és a képviselő úréval azonos módon tekintünk arra, hogy ez egy nagyon fontos és értékes eleme a magyar oktatási rendszernek, külön odafigyelést igényel a részünkről is. Szeretném azt kiemelni, hogy egy olyan szakszolgálati rendszert állítottunk fel, ami egyébként sokkal hatékonyabban működik, több tanulót ér el, mint a korábbi szisztéma. A protokollok nagyon sokat fejlődtek ebben az évtizedben, és olyan ügyekről tudok még beszámolni, mint például a gyógypedagógusok száma. Erre vonatkozóan is több képviselői kérdés érkezett, ezért nagyon pontosan tudjuk, mert nagyon sokszor megkérdezték, hogy ez hogyan változik: 2010-ben 5700, a tavalyi évben pedig már 10 ezer főt megközelítő gyógypedagógus tevékenykedett a magyar köznevelés rendszerében; nagyon helyesen egyébként, a bővítés indokolt is volt az akkori állapotokhoz képest.

Tordai képviselő úr felszólalása kapcsán: a törvényjavaslattal kapcsolatos oktatásszakmai kérdést én nem tudtam felírni, de a kormányzati kommunikációra vonatkozó javaslatait természetesen meg fogjuk majd fogadni. Tudomásom szerint kedden folytatjuk a vitát, én magam is állok rendelkezésre, és akkor valóban az iskolai erőszak ügyével fogunk foglalkozni elsősorban. Ez a törvényjavaslat nem erről szól, ezt ismét szeretném aláhúzni. Egyetlen, az alapelvi felhatalmazó körében szereplő, még csak az „iskolaőrség” fogalmát sem tartalmazó kiegészítést tartalmaz. Kérem, hogy támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  131  Következő    Ülésnap adatai