Felszólalás adatai

Felszólalások:   57-65   65-71   71-77      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Varju képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Milyen mértékben befolyásolja a 2021-es költségvetés tervezését a történelmi mélyponton lévő forint?” címmel. Csárdi Antal képviselő urat illeti a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Varga Mihály pénzügyminiszter úr nemrégiben sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szerinte stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség. Hozzátette azt is, hogy bár az államadósságnak már csak a 20 százaléka van devizában, ennek ellenére az ilyen mértékű gyengülés, amit tapasztalhattunk az év elején, igenis fájdalmas; ezzel el is ismerte, hogy az nagyon is érezhető, és további problémákat okozhat. Ez nagymértékben befolyásolja a közeljövőben benyújtásra kerülő költségvetési törvényt is, amelyben egyáltalán nem mindegy, hogy milyen euróárfolyam mellett történik az államadósság számítása. A költségvetési törvény és annak tervezése, benyújtása minden évben az országot érintő legfontosabb törvényjavaslat, és ez generálja a leghosszabb és legnagyobb vitát, rengeteg módosító javaslat születik, és minden évben kiemelt fontossággal bír, és kiemelt fontossággal bír az is, hogy milyen euróárfolyam mellett számolja ki a pénzügyminiszter az államadósság mértékét. A gazdaság stabilitásának szempontjából sem mindegy, hogy milyen szinteken mozog az euró/forint árfolyam.

A 2019-ben benyújtott 2020. évi költségvetési tervben az államadósság 320,9 eurós árfolyammal lett számítva, a 2020-as költségvetésben, és gyakorlatilag az év elején tartunk, de már a 335 és 340 közötti sávban mozog az euró. Előzetes elemzések szerint a folytatás sem lesz szebb: arra lehet számítani gazdasági szakértők szerint, hogy a gyengülés folytatódik. Matolcsy György erre azt nyilatkozta és úgy nyilatkozik rendszeresen, hogy a Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ezzel szemben az önök Pénzügyminisztériuma stabil és kiszámítható forintban gondolkodik.

Nagy tisztelettel kérdem, ha ez így van, akkor a Pénzügyminisztérium szerint milyen intézkedésekkel lehet megállítani a forint további gyengülését. A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ezzel szemben a Pénzügyminisztérium vajon milyen árfolyamsávban gondolja elfogadhatónak az euró/forint árfolyamot? Milyen mértékben befolyásolja a 2021. évi költségvetési tervezést a történelmi mélyponton lévő forint? És milyen hatásai lehetnek arra a forint esetleges további gyengülésének?

Megtisztelő válaszát szeretettel várom. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nem a Fidesz-KDNP-kormánytól kell félteni a költségvetést, egyáltalán a magyar gazdaságot.Az elmúlt tíz év bizonyította azt, hogy a magyar kormány igenis felelősen gazdálkodik, és nehéz krízishelyzetben is képes az országot a megfelelő útra terelni mind a gazdaságpolitika terén, mind pedig a költségvetési politika terén. De emlékeztetem önt, hogy az önök politikai szövetségesei, a szocialista-liberális kormányok máshogy gondolkodtak és máshogy cselekedtek, hiszen 2002 és 2010 között bizony tönkretették az országot.

Csak mondom önnek emlékeztetőül, hogy a 2002. év végére 9,7 százalékos hiány volt, 2006-ban is meghaladta a 9 százalékot, a felelőtlen gazdaságpolitika következtében az államadósság 80 százalék fölé ugrott, a devizaadósság meghaladta az 50 százalékot, és bizony 2010-ben ezt kellett kezelni a Fidesz-KDNP-kormánynak, és azt gondolom, sikerrel, hiszen 2012 óta a hiány minden évben az uniós kritérium alatt maradt, hosszú távon pedig az egyensúlyi költségvetési kormányzati célt is teljesíteni tudtuk.

A polgári kormány válságkezelést, növekedést elősegítő gazdaságpolitikájának eredményeként 2013 óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog, hazánk teljesítményéhez a legtöbb ágazat pozitívan járul hozzá, és a bővülést nem az eladósodás táplálja.

(15.10)

Igen, a gazdasági növekedés 2018-ban már meghaladta az 5 százalékot, 2019-ben pedig 4,9 százalék volt. A költségvetési hiány 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt teljesült, az államadósság pedig 2019-ben 66,4 százalékra mérséklődött. Ezek a számok bizonyítják azt, hogy a kormány tudja kezelni és jó irányba viszi a költségvetési egyensúlyt és a költségvetési politikát.

Ami pedig az árfolyammal kapcsolatos kérdését illeti, a Pénzügyminisztériumnak nem áll módjában, sem szándékában a forintárfolyamra hatást gyakorolni. Ezt egyébként az MNB-törvény nem is teszi lehetővé. Az 1. § egyértelműen kimondja, hogy nem lehet a kormány részéről a Magyar Nemzeti Banknak utasításokat adni, és ezt a pénzügyminiszter tiszteletben tartja, és így is végzi tevékenységét.

Egyébként a minisztériumnak sincs árfolyamcélja, hiszen Magyarországon szabadon lebegő árfolyamrendszer van, ami azt jelenti, hogy a forint árfolyamára a nemzetközi piacok is hatással vannak. És a kormánytól független jegybank figyeli ezeket a folyamatokat, és az árstabilitás megőrzése érdekében szükséges lépéseket ő felelős megtenni.

Ami a költségvetés-tervezést illeti, nem fog változni, az a gyakorlat fog érvényesülni, hogy a három hónap átlagának megfelelő árfolyamot fogja a Pénzügyminisztérium figyelembe venni, semmilyen előrejelzést nem készít, hiszen ez a gyakorlat, és ez a tapasztalat jól bevált.

Egyébként, ami az összköltségvetési folyamatokat illeti, ön is láthatja, hogy Magyarország megítélése akár a költségvetés terén, akár a gazdasági folyamatok terén igen pozitív, hiszen a hitelminősítők fölminősítik az országot. Azt gondolom, hogy ez igazolja az ország költségvetési politikáját is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem Csárdi képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszából számomra nem derült ki, hogy ki kormányozza ezt az országot, mondjuk, 2019-ben, és ki kormányozza ezt az országot 2020-ban. (Nacsa Lőrinc: És 2024-ben?) Mert azt gondolom, hogy az országgyűlési törvény felrúgása az, amit itt hallhattunk, hiszen nehezen fogadható el érdemi válasznak egy 2009-es költségvetési hozzászólásnak szánt szöveg. Szeretném megjegyezni, hogy a szövegértés, mondjuk úgy, hogy rendkívüli előnyt tud jelenteni a képviselői munka elvégzésében. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyakorolj!) A kérdést megismétlem, mert nem kaptam rá választ. Tehát a kérdés az, hogy milyen intézkedéssel állítaná meg a forint további gyengülését a Pénzügyminisztérium, tehát egy javaslatot például a Magyar Nemzeti Banknak, vagy összességében a véleményére lennék kíváncsi a Pénzügyminisztériumnak, és igenis a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, hogy ez az árfolyam milyen módon fogja befolyásolni a 2021. évi költségvetést.

Úgyhogy sajnos nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm szépen. (Folyamatos zaj.  Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ, miután vélhetően Csárdi képviselő úr (Csárdi Antal: Kimondtam!) utolsó mondatában ott volt, hogy nem fogadja el. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kocsis-Cake Olivio és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselői, interpellációt nyújtottak be az innovációért és technológiáért felelős miniszter úrhoz: „Miért hiányzik a lakossági energiahatékonysági program a kormány klímavédelmi akciótervéből?” címmel. Kocsis-Cake Olivio képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   57-65   65-71   71-77      Ülésnap adatai