Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek mindenkitől, mert azt mondtam, hogy e szakaszban nem szólok, viszont Balsay István képviselőtársam megkért arra, hogy két nagyon fontos módosító indítványa mellett érveljek, és mindjárt meglátják önök is, hogy miért fontos ez a módosító indítvány.

A 36. pont alatt képviselőtársam egy nagyon jó dolgot vett észre; kár, hogy mi ezt nem vettük észre. Ugyan a 37. pontban Tóth István és Parragh Dénes is az egyik részét, a faiskolát kiveszi, viszont ő a vetőmagtermesztést és a szaporítóanyag előállítását is kiveszi. Igen tisztelt képviselőtársaim, amikor arról beszéltünk, hogy sok szigorítás és sok korlátozás van, akkor tessék mondani, vajon a vetőmagtermesztést miért nem lehet folytatni? Mondjuk, ha gyepünk van, fűmag-előállítást miért nem lehet ott folytatni? Vagy szaporítóanyag-előállítást miért nem lehet? Lehet olyan időszak, az előbb beszéltünk róla, amikor nagy szerencsénk volt - ugyan néhányan nem értették a múltkor, amit mondtam -, hála a Jóistennek, három éve nincs árvíz. Ebben az időszakban lehet szépen termeszteni. A rizikó benne van, ezért van a bizonyos korlátozás vagy az egyszeri fizetés. Ez benne van - de ezeket a tevékenységeket miért ne lehetne folytatni?

Több képviselőtársunk is úgy látta, Borkó Károly is a 38. pontban, hogy ezeket teljesen fölösleges tiltani, és azt gondolom, hogy Balsay képviselő úr részéről a c) pont teljes eltörlése teljesen indokolt. Ez legyen már a gazda dolga, ezzel nem sérti az árvízi biztonságot, semmi olyan problémát nem csinál, ami a víz levezetését akadályozná vagy zavarná. Tehát ezért, államtitkár úr, arra kérem önöket, hogy ezt a módosító indítványt meg kellene fontolni, és szerintem ez támogatható, vagy esetleg a többivel együtt, ugyan azok csak részeket emelnek be. (Jelzésre:) Időnként már félelemben vagyok, tudniillik látom, a honvédelmi csapat készül a törvényre, és olyan tüzes nyilakat lőnek ki, hogy már lassan félek megszólalni, de talán ennyire nem veszélyes a helyzet, de ha jól láttam, akkor várnák már, hogy abbahagyjuk, úgyhogy egy kicsit kapkodom is magam.

A 45. pont viszont nagyon fontos pont, államtitkár úr. Tessék szíves lenni megnézni ezt a pontot: ez az a pont, amit a környezetvédelmi bizottság támogatott. Tetszik tudni, hogy miért? Mert elsőre úgy tűnik, mintha az állam az egyik zsebéből betenné a másikba a pénzt. De hozzáteszem gyorsan, ez csak látszatra tűnik úgy, tudniillik azt mondja, hogy a magyar állam tulajdonát képező földrészlet esetén a vagyonkezelő nem jogosult az egyszeri térítésre. Csak, igen tisztelt képviselőtársaim, egy dolgot elfelejtünk, amikor ökológiai folyosóról és zöld hálózatról beszélünk, akkor elfeledkezünk arról, hogy ezek zömében, praktikus okokból a vízfolyások mellett találhatók. Márpedig ezek a területek nagyrészt a nemzetipark-igazgatóságok kezelésében vannak. Miért is nem kellene a nemzetipark-igazgatóságok esetében a természetvédelmi területekre, a védett területekre, ami egyébként állami tulajdon, és a nemzeti park kezelésében van, miért is ne kellene őneki egyszeri térítést fizetni? Bizonyos körülmények között, amit szeretnénk legalábbis az agrár-környezetvédelmi programban, a nemzeti parkok is valamilyen gazdálkodó tevékenységet folytatnak. Azért ne felejtsük el, hogy a kultúrtáj kialakulásához az ember legalább úgy hozzátartozott, mint minden más. Tehát az a tevékenység, amit extenzív körülmények között folytatnak, hozzátartozik.

Igen tisztelt képviselőtársaim, és államtitkár úr, elsősorban önt kérem erre, jól gondolja meg ezt, mert ha valóban úgy van, ahogy ez a javaslat a “nemö szócska kivételével mondja, hogy az állam az egyik zsebéből beteszi a másikba, akkor nagy probléma nincs, tudniillik jobb zsebemből áttettem a balba - mondjuk, jobb szeretem pont fordítva, tehát a bal zsebemből áttettem a jobba -, ettől semmilyen probléma nem lesz még, de ha úgy nézzük, hogy ez a nemzeti parkhoz tartozik, akkor bizony ez a dolog már teljesen más fényben kerül megvilágításra. Ha picit följebb nézek - ugye az ember hajlamos a sajátjait nézni -, és a 44. pontban az Orosz Sándor indítványára ránézek, a környezetvédelmi bizottság hasonlóan támogatja; majdnem ugyanaz, mert nem teljesen ugyanezt mondja, de azzal, hogy elhagyjuk, tulajdonképpen azt is lehetne mondani, a “nemö szócska kiemelésével tulajdonképpen ugyanezt mondja. Ilyen szempontból egy picit bizakodhatna az ember, hogy lám-lám, a két oldal ugyanazt mondja, legalábbis képviselő szinten, vita sincs itt köztük - az előterjesztő mégsem támogatja.

Most sajnálom igazán, mert még van néhány másodpercem, hogy a Jónyer-Klampár pároshoz már-már hasonlítható Jauernik István és Farkas Imre párosból az Imre kiment, mert neki szerettem volna most azt mondani, hogy jól látszik, mennyire másképp jár szakmai kérdésben az agyunk. A 34. pontnál, amikor az öntözést és a meliorációs célú beruházásokat akarja elhagyni, nem az öntözés és a melioráció megtiltásáról van szó, hanem ilyen célú beruházásokról, mert ez viszont nem térül meg, sőt az árvízi biztonságot rontja. Ezt szerettem volna neki elmondani, a Jónyer-Klampárhoz való hasonlítást szerettem volna elmondani, mert azt gondolom, rájuk illik a módosító indítványt illetően.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)