A felszólalás szövege:

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom lényege a kistérségi együttműködés és az a lehetőség, amit Sándor Klára képviselőtársam, illetve Kuzma László képviselőtársam is említett, hogy az a 300 ezres szám, amennyivel csökkent a gyermekek létszáma - illetve várhatóan 2010-ig még 80-90 ezer fővel fog csökkenni -, nem azt fogja indokolni, hogy automatikus vagy törvényi úton kell lépnünk kistérségi szinten iskolák tekintetében, hanem sajnos a kényszer fog rávinni bennünket. Én a mi közvetlen környezetünkről tudok mint kistérségi elnök és mint gyakorló polgármester is arról számot adni, hogy igenis van jövője a kistérségi regionális gondolkodásnak, igenis van jövője az iskolabuszos rendszernek - ami nagyon jól működik, különösképpen Ausztriában, Németországban, de most már nálunk is, a területen két helyen is -, és azoknak a tagintézményeknek, amelyek rendszerére alapozva, nem nagy távolságot tekintve bizony ez lesz a jövő.

Ki kell mondjuk, ahol a gyermeklétszám kevés, ott, bár tudom, hogy ugyanúgy, ahogy fájó ez bármelyik polgármestertársamnak is, úgy magamnak is, ha intézménybezárásról kell majd esetlegesen dönteni, de a kényszer nem azt fogja hozni, hogy automatizmus formájában, esetleg törvényi úton kell megoldanunk, hanem a gyakorlat ezt fogja adni. Persze nem ez a cél, és a tagintézmények még mindig megoldást fognak jelenteni. Köszönöm szépen, röviden ennyit szerettem volna mondani.

MOHÁCSI JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Vendégek! Azt hiszem, a téma egy rettentően érzékeny területet érint, és nagyon fontos, hogy minél részletesebben és tüzetesebben foglalkozzunk vele. Nem akarom megismételni azokat a statisztikai számokat, amelyeket a miniszter úr is elmondott, hogy milyen az arány az iskolai végzettségben; van feladat bőven.

Nagyon komolyan végiggondolt programot dolgoztak ki az Oktatási Minisztériumban, amely ugyan nem minden elemében valósult meg, és néhány eleme módosításra is szorul - elég, ha az integrációs normatíva körüli bonyodalmakra utalok -, van egy kidolgozott koncepció arra vonatkozóan, hogy mit is jelentene a cigány gyerekek iskolai végzettségének növelése. A stratégiai terv a nagy roma civil szervezetek egyetértésével készült, az elmúlt hónapokban a legnagyobb történelmi múlttal rendelkező roma civil szervezetekkel volt egyeztetés, akik áprilisban egy nyilatkozatban azt kérték, hogy a stratégiai terv a parlament elé kerüljön, és a parlament országgyűlési határozat formájában tárgyalja meg.

A megvalósítás egyik eszköze az, hogy konkrét, rövid távú cselekvési tervet kell létrehozni, amelyekben meg vannak jelölve a felelősök, és a felelősöket számon lehet kérni. Az országgyűlési határozattervezet szerint legalább kétévente - mint azt képviselőtársam is említette - kerüljön az Országgyűlés részére előterjesztésre, hogy hogyan valósulnak meg a feladatok, ilyenformán önök látni fogják, hogy a kormány mit valósított meg a megfogalmazottakból. A kétéves cselekvési tervek nagyon fontos része a költségvetés, már a 2008. évi költségvetést is úgy kell tervezni, hogy abba az itt megfogalmazottak beépüljenek.

Nagyon fontos a roma nyelv, a romológia, a roma népismeret kérdése. A roma népismeret, a roma kultúra oktatása elsődlegesen a nem roma gyerekeknek szóljon! Félreértés az, hogy a cigány gyerekeket oktatják a roma népismeretre és a roma kultúrára, mert a cél nem ez. A cél a másság elfogadása, a kulturális különbségek kiegyenlítése, és ennek egyik eszköze az, hogy olyan ismereteket viszünk be a tananyagba, amely olyan társadalmi csoportokról szól, amelyet nem ismerünk. A diszkrimináció és az előítéletek egyik eredője az, hogy nem tudjuk, mi ez, félünk tőle, és inkább elkülönítjük. A roma népismeret ebben segíthet, és az alaptanterv foglalkozik ezzel a kérdéssel, de az iskolák döntésére van bízva, hogy beveszik-e ezt a tantervükbe vagy sem. Nagyon fontos feladat lenne, hogy a roma pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, óvónők minél nagyobb számban történő képzésének és alkalmazásának elősegítésén dolgozzunk.

Néhány szót nagyon röviden a finanszírozásról. Nemcsak uniós forrásokat, hanem hazai költségvetési forrásokat is fel lehet - és fel kell - használnunk e stratégiai program megvalósításakor. De ennek nincs is akadálya, például az "Útravaló" ösztöndíjprogram hazai forrásból valósul meg, és ez a jövőben sem lesz másképp.

Az oktatási bizottság a roma integráció évtizede program stratégiai tervéről szóló határozati javaslatot 19 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én két törvényjavaslattal kapcsolatosan szeretnék megszólalni, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, mégpedig a szakképzési törvényt módosító jogszabállyal kapcsolatosan a 12. §-ról, amelynek új 31. pontja a modulzáró vizsgát definiálja megtévesztő módon. Mivel a szakképző vizsgaközpontok kimondják, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben az utolsó szakképzési évfolyamon kapott záróbizonyítvány egyenértékű a modulzáró vizsgával, világos, hogy a jogszabály olyan jellegű megfogalmazása, mintha az iskolarendszerben is lenne modulzáró vizsga, egy kicsit megtévesztő. Minden ilyen utalás az említett rendeletszintű szvk-k miatt kihúzandó a javaslatból.

Az utolsó mondat a szakképző vizsgaközpontokban foglaltakban értelmetlen, ezért elhagyható: a modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja. Ugyanis amennyiben az iskolai rendszerben az abszolutórium egyenlő a modulzáró vizsgával, akkor az év végi jegyek is beszámíthatók lennének a szakmunkásvizsgába. A másik, talán nagyobb probléma az, hogy a felnőttképzésben nem számítható be a modulzáró vizsga, mivel az nem állami, hanem helyileg szervezett vizsga, így az állami vizsga, szakmunkásvizsga egyes részei alól sem adhat felmentést.

Tehát konkrétan a módosító javaslatom: a modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja, amelynek indoka, még egyszer szeretném hangsúlyozni, minden olyan jellegű megfogalmazás, mintha az iskolai rendszerben is lenne modulzáró vizsga, ez megtévesztő. Minden ilyen utalás az említett rendeletelvű szvt miatt kihúzandó, például a "tanuló" kifejezés. Az utolsó mondat az szvk-ban foglaltak miatt értelmetlen, ezért elhagyandó.

A modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja. Ugyanis amennyiben az iskolai rendszerben az abszolutórium egyenlő a modulzáró vizsgával, akkor az év végi jegyek is beszámíthatóak lennének a szakmunkásvizsgába. A másik, talán nagyobb probléma, amit szintén említettem a bevezetőmben, hogy a felnőttképzésben sem számítható be a modulzáró vizsga, mivel az nem állami, hanem helyileg szervezett vizsga, így az állami vizsga egyes részei alól nem adhat felmentést.

A másik konkrét javaslat a szakképzési hozzájárulásról és képzési fejlesztések támogatásáról szóló módosító, amely a 27. § alatt található. Itt az (5), (7) bekezdésben lévő rendelkezések nem számolnak olyan szakképzést folytató intézményekkel, amelyek nem tartoznak sem a tiszkekbe, sem szakképzés-szervezési társulásba. Ezzel szemben a felsőoktatási intézmények, amennyiben fsz-képzést folytatnak, közvetlenül fogadhatják a támogatásokat. Igazságtalan megkülönböztetésnek érzem ezt, hiszen a szakképző intézmények bizonyítottan inkább képeznek a munkaerőpiacon hiányzó szakmákra, mint a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakképesítéseikben.

Érthetetlen az is, hogy miért kell a felajánlásokat a fenntartón keresztül eljuttatni az intézményekbe - különösen érdekes lesz ez az eszközfelajánlásnál.

(21.50)

A pénzbeli támogatásnál eddig is kellett a fenntartó engedélye annak fogadásához, tehát nem a tudta nélkül jutottak a támogatások az intézményekbe. A tervezett változtatás nagymértékben növeli az adminisztrációt, hiszen a fenntartó és a támogató között létrejött megállapodásban a támogató egyértelműen szabályozza, hogy melyik iskola milyen képzését támogatja. Vagy arra számít a fenntartó, hogy presszionálja a támogatókat, és az általa kijelölt intézményeket támogassa majd a hozzájárulásra kötelezett? Valószínűbb azonban az a megoldás, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek a sok adminisztrációs bonyodalom láttán eltántorodnak ettől a lehetőségtől, és azt a 70 százalékot is befizetik a központi alapba, amely állami pénzalap. Ezzel azonban pár éven belül több száz milliárd forintot vonunk ki az iskolai rendszerből, a szakképzésből.

Tehát a lényeg a törvényjavaslatnál, hogy a törvényjavaslat nem számol olyan szakképzést folytató intézményekkel, amelyek nem tartoznak sem tiszkekbe, sem szakképzés-szervezési társulásba, ezzel szemben a felsőoktatási intézmények - amennyiben fsz-képzést folytatnak - közvetlenül fogadhatják a támogatásokat. Az igazságtalan megkülönböztetést a módosító javaslat elfogadásával lehetne rendezni, és kérem is önöket, hogy segítsenek ebben.

Lévén, hogy van még egy kis időm, és én sem akarom sokáig szaporítani a szót, habár Révész Máriusz képviselőtársam ugyan kiment - bocsánat, itt van bent -, minden további nélkül képesnek tartom Kiss Péter miniszter urat arra, hogyha egy fontos telefonja van - nyilván nem a mai vacsorát beszélték meg, hanem ennél sokkal fontosabb dolgokat, ilyenkor fél tíz után már nem is nagyon érdemes vacsorázni -, tud ő több helyre is figyelni, mint azt a mellékelt ábra mutatta. Azért azt is el szeretném mondani, hogy pontosan az ő minisztériuma az, amely a "Tegyünk a gyermekekért" programban rengeteg hozzászólást és javaslatot elfogadott. Azt hiszem, sokkal jobb, ha gyógyító elképzelésekkel segítjük egymás munkáját.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tulajdonképpen kiegészítve képviselőtársaimat, illetve a téma fontosságáról szeretnék szólni, tisztelt Ház, tisztelt államtitkár urak, tisztelt képviselőtársaim. Az óvodai és általános, illetve főiskolai adatokkal kapcsolatosan, amelyet Korózs Lajos képviselőtársam említett, a statisztikák sajnos önmagukért beszélnek, nagyon fontos és nagyon sürgető a tennivaló.

Azt hiszem, a statisztikai adatokon felül, hogy az ország lakosságának 8 százaléka roma, a közvetlen lakókörnyezetemben, választókörzetemben is meghaladja a majdnem a 10 százalékot, de azt, hogy az oktatás, majd ezt követően a foglalkoztatás fontossága már kormányunk előző ciklusában is mennyire meghatározó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint a közmunkaprogram, amely nagyon sikeres volt. Ezt minden további nélkül elmondhatjuk, hiszen a Balaton akkori fejlesztési tanácsának elnökhelyettese voltam, és az egész Balaton környékén - de azt hiszem, országosan is - kiemelkedő program volt. Nem sajnos, hanem hála istennek, a roma lakosság nagyon nagy részét sikerült ebben foglalkoztatni, nem kis ráfordítással. Azt hiszem, ez a program ugyanúgy követhető, és szerves része az oktatás utáni foglalkoztatásnak.

Nagyon örülök - és gondolom, örülünk mindannyian - annak, hogy a szakminisztériumok a roma és nem roma szervezetekkel egyeztetve dolgozták ki ezt a programot, amely nyilván az integrációs program. Teljesen mindegy , hogy 10, 15 vagy 2 éve, egy a lényeg, hogy foglalkozunk vele. Nagyon szívesen megkérdeztem volna Pettkó képviselőtársamtól, akit tisztelek és becsülök, hogy az MDF-kormányzás ideje alatt milyen programokkal próbálták ezt a nehéz társadalmi problémát segíteni, de majd meg fogom kérdezni tőle legközelebb a folyosón.

A finanszírozással kapcsolatosan még annyit el szeretnék mondani, hogy nyilván a 2008-as költségvetésben ezzel már nagyon jelentősen számolnunk kell, de ugyanúgy élnek továbbra is a pályázati lehetőségek. Azt kell mondanom, hogy képviselőtársam...(Az elnök a csengő kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, lejárt az időm.

Végezetül, az oktatási bizottság természetesen támogatja és javasolja, hogy ezt a törvényt fogadjuk el. Köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008-as költségvetéssel kapcsolatosan én a turizmusról szeretnék egy-két gondolatot megosztani önökkel. Amellett, hogy a turizmusra 2008-ban közel 155 milliárd forint hívható le uniós forrásokból, a Balatonról, közvetlen pátriámról szeretnék önökkel gondolatokat megosztani.

A Balaton és környéke 2007-ben az elmúlt évek egyik legjobb nyári szezonját zárta. A Magyar Turizmus Zrt. jövő évi kampányterve szerint 2008 a vizek éve lesz, amelyben természetesen kiemelt szerepet kapott a Balaton is. A balatoni szálláshelyeken mind a szállodák, mind pedig az összes kereskedelmi egység vonatkozásában kiemelkedő eredmény született a belföldi vendégforgalmat illetően. A három nyári hónap alatt idén emelkedett először 430 ezer fölé a vendégek létszáma, a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 1,5 milliót.

2007 első nyolc hónapjában 668 ezer belföldi vendég összesen 2 millió vendégéjszakát töltött a magyar tengernél, amely a vendégek számát tekintve 9,3 százalékos, a vendégéjszakák számát tekintve pedig 7 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A kedvező nyári időjárásnak, a Balaton javuló imázsának is köszönhetően júliusban majdnem 4 százalékkal, augusztusban pedig 4,8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek hazai vendégek a Balatonnál.

A belföldi turizmus népszerűségét és térnyerését a Balaton turisztikai régióban jól mutatja, hogy a belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt. 1998-ban a június-augusztusi szakaszban 30,5 százalék származott a hazai vendégekből, ez az arány 2007-ben 55,9-re emelkedett. Bízunk benne, hogy a következő évek is ezt a tendenciát fogják mutatni.

Az elmúlt években számos, magasabb minőségű szolgáltatást eredményező fejlesztés történt a Balatonon és ennek turisztikai régiójában. Míg 1998-ban mindösszesen 9 négycsillagos szálloda várta a vendégeket, 2007-től 26 négycsillagos szálloda mellett egy ötcsillagos szálloda Hévízen is gazdagítja a régió turisztikai kínálatát.

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozóan 2007. május elején készített felmérés eredményei szerint a legnépszerűbb belföldi úti cél továbbra is a Balaton. A magyar tengerhez összességében több mint háromszor annyi utazást terveznek honfitársaink, mint a második helyen álló legnépszerűbb külföldi célterületre, Horvátországba. A Magyar Turizmus Zrt. mind a belföldi, mind a külföldi marketingkommunikációban kiemelt termékként kezeli a Balatont.

Lévén, hogy az időm fogy, megpróbálom rövidíteni a mondókámat. A balatoni vendégforgalom kedvező alakulásában jelentős szerepe van a média által közvetített üzeneteknek is. A Magyar Turizmus Zrt. ezért arra törekszik, hogy a médiát és a médián keresztül a nagyközönséget is folyamatosan ellássa a Balaton turizmusával, turisztikai kínálatával kapcsolatos információkkal. A Magyar Turizmus Zrt. a Balaton Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal együttműködésben májusban tartott, balatoni szakmai szezonnyitó és sajtótájékoztató rendezvényének célja az volt, hogy a Balaton-régió megújult kínálatát bemutatva ösztönözze a hazai lakosságot a balatoni utazásra. A belföldre irányuló aktív marketingtevékenység mellett a zrt. külföldön 20 országban 22 külképviseletén keresztül népszerűsíti a Balatont az adott piacokra szabott akciókkal, valamennyi kommunikációs csatornáján keresztül.

A 2008-as költségvetés tekintetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a dél-dunántúli régió, a közép-dunántúli régió, illetve a nyugat-dunántúli régió terhére elkülönített keretösszeg a 2007-2008-as időszakra vonatkozóan közel 5,1 milliárd forint, a 2007-2013-as tervezett időszakra vonatkozóan mintegy 25 milliárd forint. Az eddigi projektek, amelyek az NFT-támogatások alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megtörténtek többek között Balatonfüreden, Keszthelyen, Balatonszemesen - ez közel 1,2 milliárd, pontosabban 1 milliárd 274 millió forint -, valamint a turisztikai fogadóképesség javítására a dunántúli, dél-dunántúli, pályázaton nyertes projektek is azt mutatják, hogy igenis ez az az iparág, amivel 2008-ban a költségvetésben kiemelten foglalkoznunk kell.

A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnök ura, Rosta Sándor úr kifejtette, hogy a Balaton-régió olyan pozíciót vívott ki magának az elmúlt időszakban, amely nyilván jogosan tart igényt magasabb marketingtervek tervezésére és költségére.

A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése tekintetében csak slágvortokban szeretném elmondani, hogy mennyire fontos a vízi turizmus fejlesztése, a vitorlás kikötők fejlesztése, a termál- és gyógyvizekhez kötődő turizmusfejlesztés, a kerékpáros turizmus, az ökoturizmus, a kulturális turizmus, rendezvények megvalósítása, rendezvények helyszínének fejlesztése, létrehozása, innovatív termékek, tematikus parkok fejlesztése, kisvasutak fejlesztése.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósítandó, kiemelt turisztikai projektek közül "A Balaton-part ékköve: a reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüreden II." projektet a július 20-ai kormányülés támogatandó projektként nevesítette, a "Festetics-örökségek fejlesztése és bemutathatóvá tétele" II. ütemét - lóváltóállomás, Amazon szálló, Iszlám Művészeti Múzeum -, valamint a "Hévízi gyógyfürdő - új gyógyfürdő és terápiás centrum építése" projekteket a kormány továbbfejlesztésre javasolja. Ezek a következő évek feladatai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy a turizmus a béke iparága Budapesten és vidéken ugyanúgy. Én azt gondolom, a legfontosabb az, hogy valóban a béke iparága legyen Budapesten minden napján az évnek, de vidéken ugyanúgy. Kérem, szíveskedjenek támogatni a költségvetés ezen irányú törekvéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen azokhoz a fejlesztésekhez szeretnék én is kapcsolódni és kérni az önök segítségét, ami a turizmust illeti, hisz a Széchenyi-terven túlmenően az európai pénzek támogatása, azt hiszem, olyan lehetőséget biztosít majd szűkebb pátriánknak, a Balatonnak és a Balaton környékének is, amihez a segítséget kérem önöktől a 2008-as költségvetési terv támogatásával. Rengeteg lehetőség van, és élő példák is vannak. Bebes képviselőtársam említette a termálfejlesztéseket, amelyek a Balaton környékén is láthatók. Azok a pályázati lehetőségek, amelyek ezt fogják biztosítani a Balaton mellett és annak szűkebb környezetében, azt hiszem, hogy jelentős fejlesztést fognak indukálni.

(13.00)

Ezt szeretném kiemelni, és szintén kérni a segítségüket a vidéki repterek tekintetében, hogy a turizmus költségvetésében szintén támogassák a Fly Balaton sármelléki reptér lehetőségeit, hiszen azt hiszem, az egész Dunántúl meghatározó bevételi forrása lesz, és ehhez nyilván az infrastruktúrát is nagyon komolyan kell vegyük. Itt elsősorban nyilván a Sármellék-Balatonszentgyörgy vasútvonal felújítására gondolok, de kapcsolódni szeretnék ahhoz is, ami a kastélyprogramokat illeti, hiszen szűkebb pátriámban, Keszthelyen a Festetics-kastélyban jelentős támogatásokat nyertünk el, annak ellenére, hogy Keszthely városának egyelőre adminisztratív köze nincs a kastélyhoz, de azért megpróbálunk majd ezen is dolgozni, hogy hasonlóan Körmendhez, tulajdonhoz jusson a város, hiszen az sokkal szélesebb lehetőséget fog biztosítani.

A költségvetés tekintetében természetesen a turizmus mint húzóágazat érdekében kérem az előterjesztések, módosító javaslatok kapcsán az önök segítségét és támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Én azt hiszem, Halmai Zsuzsa képviselőasszony-társammal maximálisan egyet kell értsünk, különösképpen a művészeti oktatás tekintetében, ahol folyamatosan olyan problémák voltak, amelyeket figyelembe kell vennünk, és az a minősítési vizsgálat, ami aztán majd rendezi ezeket a dolgokat, hisz jó néhány intézmény volt, akik több forrásból és több normatív támogatáshoz jutottak, ezeket rendbe kell tegyük, és rendbe is fogjuk tudni tenni. Azt hiszem, hogy az ez irányú költségvetési irányzat, azok az irányszámok, azok a normatív támogatások ezt egyértelműen szolgálni is fogják.

Természetesen a művészeti oktatásban most már, úgy tudom, legalábbis úgy látjuk, hogy majdnem minden alapfokú intézmény részesült, az óvodák is dolgoznak ezen nagyon keményen, és ahhoz, hogy ezeken részt vegyenek, akár a zene, akár a tánc, akár a kultúra területén, ez nyilván sokkal értékesebb embereket fog majd a társadalomnak szolgálni. Én kérem önöket arra a továbbiakban is, hogy a művészeti oktatáson keresztül az oktatási célirányzatokra a tervezett összegeket fogadjuk el. Természetesen lehetne ebből jóval többért is harcolni, de az, hogy ebben igazából rend legyen, ahhoz szükség van egy nagyon fokozott és előrelátó gondolkodásra.

Köszönöm szépen, elnök úr.

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága február 12-én tárgyalta a napirendi pontot, és a J/4724. számú javaslattal foglalkoztunk. A bizottsági álláspont szerint 11 igen és 7 nem szavazattal, a bizottság többségi döntésével általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.

A Dióssy Gábor államtitkár úr által közölt adatok - azért akárhogy is nézzük - pozitívumokat mutatnak. Természetesen a társadalomnak ez a rétege, a kis- és középvállalkozók talán a legmeghatározóbbak. Nyilván az a 900 ezer regisztrált vállalkozás, ami Magyarországon működik, ami ebből igazi - nem árt többször ismételni -, 2006-ban körülbelül 677 ezerre csökkent.

Nagyon fontosnak tartottuk és a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy az adminisztratív terhelés túlságosan nagy a kis- és középvállalkozások esetében. Ezen belül nyilván a közbeszerzések területe is kiemelkedik, ahol szeretnénk, ha egyszerűsítések történnének, így a kis- és középvállalkozások aránya jelentősen javulna azokban a pályázati lehetőségekben és azoknak a nyerési esélyében, amelyek ki lettek írva; nem kevés az a pályázat, amelyet a tárca kiírt. Természetesen vannak ennek olyan hátulütői is, amelyek esetlegesen arra az eredményre vezetnek, hogy nem sikerült a pályázat.

Különösképpen a kisvállalkozóknál meghatározó azoknak a különböző nemzetiségű nagy piacoknak a tevékenysége, amelyek szűkebb pátriánkban is érezhetően befolyásolják a forgalmat, befolyásolják a vállalkozó kedvet, de nyilván azok a programok, éppen az "Üzletre hangolva" vagy a fejlesztési programok erre fogják ösztönözni és kell hogy ösztönözzék mindazokat, akik tulajdonképpen kisvállalkozásokkal és középvállalkozásokkal foglalkoznak, hogy ezt a tevékenységet folytassák, és azon hiányszakmák, azon hiánytevékenységek, vállalkozások szintjén, amire szükség van, nyilván az oktatáson keresztül minél hamarabb intenzívebben be tudjanak kapcsolódni ebbe a körbe.

A bizottsági ülésen, megköszönve a Leskó Tamás főosztályvezető-helyettes által előterjesztett anyagot, természetesen van bőven még mit tennünk. Bízva abban és látva azt a pályázati dömpinget, ami már egyrészt megjelent, másrészt rövidesen meg fog jelenni, ez lehetőséget fog biztosítani nagyon sok kis- és középvállalkozónak és mikrovállalkozóknak is, és nyilván az a program, amelyet éppen tegnap a kormány bejelentett, miszerint vállalkozás szintjén, tulajdon szintjén is be lehet kapcsolódni a gazdaság életébe, nyilván a mikro-, kis- és középvállalkozókra jelentős inspirációt fog majd nyújtani abban, hogy érdemes küzdeni, érdemes tenni, és nyilván egy hatékony pályázattal és a közbeszerzés útvesztőinek egy kicsit talán világosabbá tételével segíteni ezen.

A cél mindenféleképpen az kell hogy legyen, hogy az az úgymond tisztasági program, amely megfogalmazódott nem is oly rég, egyértelműen azt tükrözze - és nem akarok arányokat, százalékos arányokat mondani -, hogy a gazdaság kifehérítése ugyanúgy vonatkozik természetesen a mikro-, kis- és középvállalkozókra, mint az egészen nagy vállalkozásokra. Az az arány, ami most sajnos többségében nem éppen a legtisztább, természetesen azok kárára megy, akik becsületesen minden tevékenységről beszámolnak, precízen elvégzik. Ha itt ez a trend, ez az arány megfordul, és a kiskapus rendszer megszűnik, sokkal gazdaságosabban fogunk tudni működni, és nem fog nyilván a kisvállalkozók rovására se menni. Nagyon fontos társadalmi rétegről van szó, rengeteg lesz a pályázat, rengeteget kell dolgoznunk érte.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága április 1-jén tárgyalta a törvényjavaslatot. A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek nagy távlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

A területrendezési tervek összhangja és hierarchikus egymásra épülése érdekében az egységesség szempontjait figyelembe véve meg kell határozni a térségi területfelhasználási kategóriákat és a térségi övezeteket, valamint a hozzájuk tartozó előírásokat. A 2003. évi törvény célja nem konkrét megvalósítandó fejlesztési célok meghatározása, hanem egy távlati optimális nagytérségi szerkezeti és területfelhasználási rendet jelöl ki. A felülvizsgálat során a törvény eredeti célrendszere, felépítése, szerkezete alapvetően nem változott, a hangsúly elsősorban a tartalmának és a szabályozásának a pontosításán és kibővítésén volt.

A felülvizsgálat három kiemelt cél elérését tűzte ki: erősödjön és legyen átjárhatóbb a terület- és településrendezési tervek közötti hierarchikus kapcsolat, legyen hatékonyabb a területi és ágazati tervezés közötti integráció, valamint a közös kapcsolódási pontokon keresztül kerüljön közelebb a területrendezési és területfejlesztési tervezés.

Godó képviselőtársam említést tett a kiemelt változásokról, ezeket még egyszer nem fogom elmondani, csupán arra fogok kitérni, hogy a "kiemelten fontos érzékeny terület" ugyan elhagyásra került, de változik a törvény területi hatálya, mivel ezentúl kiterjed a Balaton kiemelt üdülőövezetére is. Én mint balatoni képviselő, de természetesen zalai képviselőként is nagyon-nagyon fontos szerepet látok ebben. Nem vitatkozva Bebes képviselőtársam egyeztetési problémáival, szeretném azért elmondani, hogy a VÁTI 2003 óta a Balaton összes települését érintően olyan részletes és mindenre kiterjedő vizsgálatot és egyeztetést végzett, amelyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már nincsenek gondjaink és feladataink, hiszen még napjainkban is merültek fel változtatási igények.

Változnak a térségi területfelhasználási kategóriák és a térségi övezetek is, ettől függetlenül a sport- és turisztikai bizottság 10 igen szavazattal, 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Szomorú, de vitathatatlan tény, hogy a magyar közoktatás rendszere jelenleg nem mérsékli, sőt konzerválja, felerősíti a társadalmi induló helyzetből adódó esélykülönbségeket.

Nézzünk szembe a tényekkel! A társdalom tartós mélyszegénységben élő rétege területileg és szociálisan is erős elszigeteltségben él. A közoktatás rendszerében ezek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nem kapják meg a kitörés lehetőségét, mert a rendszer már a legalsó szinttől kezdve elkülöníti vagy kirekeszti őket, megfosztva ezzel őket a normális fejlődés lehetőségétől. Az egyes évfolyamokon felfelé haladva szignifikánsan csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az évismétlések, a lemorzsolódások miatt. A lemaradók tekintélyes része el sem végzi az általános iskolát, a többiek pedig csak 16-17 éves korukra, ami a sikeres középfokú továbbtanulás esélyeit már önmagában is jelentősen csökkenti.

A kormányzat eddigi integrációs és esélyegyenlőségi intézkedései szükséges és sikeres lépések voltak, de korántsem elégséges lépések. Mindannyian örömmel olvastuk az országos oktatási integrációs hálózat első eredményeiről szóló felméréseket. Ugyancsak biztató, hogy a középiskolai esélyegyenlőségi programok és a felvételi kedvezmények eredményeképpen nemcsak a sikeresen érettségiző halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nőtt, hanem továbbtanulási hajlandóságuk, szándékuk is. Választókerületünkben szerencsére mindannyian találkozhatunk olyan helyi sikerekkel, ahol áldozatos munkával, az elérhető többletlehetőséget kihasználva sikeres integrációs programokat valósítottak meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem állhatunk meg itt, ezekre a sikerekre építve a megkezdett munkát folytatni kell, esélyteremtő programjainkat elérhetővé kell tenni minden rászoruló gyermek részére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mi, szocialisták egy olyan iskolarendszerért dolgozunk, amiben nincs szegények és gazdagok iskolája, nincsenek jó tanuló és rossz tanuló osztályok, nincsenek utolsó padba ültetett diákok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hitünk szerint a jövő magyar közoktatása sem konzerválhatja a társadalmi különbségeket, hanem csökkenti és áthidalja.

ELNÖK: Képviselő úr!

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): A kérdésem a következő - köszönöm szépen, elnök úr -, mit tesz a kormány az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program keretében a közoktatásban ma tapasztalható szegregációs mechanizmusok visszaszorítására, tesz-e lépéseket a kormányzat azért...

ELNÖK: Képviselő úr!

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Azonnal befejezem. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Számíthatunk-e kormányzati segítségre az általánosnál nagyobb lemorzsolódási arányt produkáló oktatási intézményeknél?

Köszönöm szépen, és elnézést kérek, hogy túlléptem az időt.

ELNÖK: Képviselő úr, kettő perc az azonnali kérdés.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Elnézést, elnök úr, köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, hogy most rövidebb leszek, és bepótolom az előbbi hiányosságokat.

A lényeg, hogy tulajdonképpen a pedagógusjelöltek a szakmai gyakorlatuk keretében megismerhessék azokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésével kapcsolatos pedagógiai módszereket, amelyek nyilván elősegítik elsősorban azt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek oktatása megfelelő legyen.

Köszönöm szépen, elnök úr, a választ, és köszönöm államtitkár úrnak is a válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen az inspirálta, hogy hozzászóljak, hogy nyilván élesen látható az a különbség, ahogy Pánczél képviselőtársam és Pósán képviselőtársam szólt az oktatással kapcsolatban, nyilván az a különbség, ami a felsőoktatás és az általános iskolai oktatás tekintetében.

De ami miatt szóltam: az iskola-összevonások, a diákok utaztatása, minőségi oktatást helyben megoldani és nem utaztatni.

Képviselőtársam! Ön is tökéletesen tisztában van azzal, hogy a polgári kormány idején is erről folyt a dilemma, hogy mit lehet csinálni azokkal az iskolákkal, azokkal a falusi, kisebb települési iskolákkal, ahol egyszerűen finanszírozhatatlan az oktatás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem képzett pedagógusokról van szó, de nyilván minőségben 8 fős, 10 fős osztályokkal foglalkozni sokkal könnyebb lenne, de ehhez a technikai feltételek nem adottak egy kistelepülés önkormányzatának finanszírozás tekintetében.

Azok az összevonások, amelyek megtörténnek, és nyilván meg is fognak történni, és az utaztatás jól bevált módszer több környékbeli országban már évtizedek óta, és azt hiszem, hogy más követnivaló nem lesz ez ügyből kifolyólag, hisz egyre több iskola nem tudja a feladatát ellátni kistelepüléseken. Lényeg az, hogy ezeknek a gyerekeknek, akiket a háznál vesznek fel, és majd a háznál raknak le, nyilván kicsit korábban kell kelni, meg később érnek haza, de a kistérségi oktatási programban ez már jó néhány helyen elég jól működik, és minőségi munkát végeznek mindazok, azok a pedagógusok, akik ezzel foglalkoznak.

Köszönöm szépen, elnök úr, ennyit szerettem volna. (Taps az MSZP padsoraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Keszthely város önkormányzata évek óta kezdeményezi, hogy a városban lévő helyőrségi klub kerüljön a város tulajdonába. A honvédség a városban a tevékenységét több mint egy évtizede már megszüntette. Az önkormányzat korábban - élve a törvény adta lehetőséggel - több ingatlan megszerzésére nyújtott be igényt, sajnos ezek nem jártak eredménnyel, többek között a helyőrségi klub, több mint 35 hektáros területtel.

A város kulturális életében ma is szerepet játszik a helyőrségi klub. Otthont ad a nyugdíjas katonák rendezvényeinek, és ebben az intézményben működik egy családi iskola művészeti oktatása is, valamint jó néhány klub. Meggyőződésem, hogy a tárcának a szerény bérleti díj mellett csak kiadást jelent az épület fenntartása. Az önkormányzat ismét kezdeményezte és kezdeményezi, hogy mérlegelje a hivatal a törvény adta keretek között, hogy adja a tárca ingyenesen a város tulajdonába a helyőrségi klubot. A város természetesen kell hogy vállalja az eddigi bérlet alapján igénybe vévők ellátási biztonságát, és a nyugdíjas katonák számára a klub működtetését és más klubokét is, akik eddig is működtek.

Tisztelettel kérem az államtitkár asszonyt, hogy az önkormányzat kérését képviselve, jómagam is képviselve természetesen ezt a kérést, ha egy mód van rá, szíveskedjenek teljesíteni. Keszthely város önkormányzata és az itt élő emberek a jó gazda gondosságával óvják és működtetik, a keszthelyiek és az idelátogató turisták megelégedésére. Az átadással megvalósulhat, hogy ez az intézmény is szerves része legyen a város kulturális életének, Keszthelynek, a Balaton fővárosának és egyben a kultúra városának.

Köszönöm és várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság további tagjai álláspontjának ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanabban a helyzetben voltunk, mint Balogh József képviselőtársam, hogy 9 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem támogatta a sport- és turisztikai bizottság a törvényjavaslatot.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy azt a konvergenciaprogramot is teljesíteni kell, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság versenyképességét kell hogy segítse, és nyilván az egyszerűsítés irányába is haladnunk kell. Összességében ennek az adócsomagnak az elfogadása - ismétlek, de nem árt, ha ismétlünk - a nettó adóterheket 167 milliárd forinttal csökkentené, ebből a lakosság 45-öt, a vállalkozások pedig 122 milliárd forintot élveznének. Kiemelkedő a személyi jövedelemadóban a csökkenés a sávhatár szélesítésével. Az alsó sávhatár 2 millió forintra emelkedne 1,7 millióról, a mai adómértékek, illetőleg az adójóváírás intézményének megtartása mellett. Megszűnne a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások esetében az úgynevezett különadó.

A társasági adónál pedig az adó alapja szélesedik, közelít a mai különadó alapjához, illetőleg a mértéke 16-ról 18 százalékra emelkedne, a jövedéki adóban 10 százalékkal nő a mérték, de ez nem érinti az üzemanyagokat. Adminisztrációt csökkentő lépések is történnek, és ezek közül a falusi vendéglátásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések is módosulnak részben technikailag, részben pedig tartalmilag, a szabályozás egyszerűsítése, könnyebb értelmezhetősége érdekében.

A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelethez, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelethez igazodóan módosulnak a szabályok. A bérbeadás szabályai nem alkalmazhatók a fizetővendéglátás, falusi szállásadás és falusi vendéglátás bevételeire. A falusi vendéglátásból származó évi 400, illetve 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész módosult, egyben az adómentes rész meghatározásának szabályai is egyszerűsödnének. Az adómentes részt már a 2008. év vonatkozásában is a következők szerint lehet megállapítani: évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; évi 800 ezer forint bevételarányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendéglátásból származik; és évi 1,2 millió forintos bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származik.

(9.20)

Ki szeretném emelni még, hogy megszűnik a cégautó, tisztábbá, átláthatóbbá teszik az adózást, tisztábbá, átláthatóvá és könnyebbé teszik a felhasználást is. A jövedéki termékeknél pedig az a tény, hogy a bortermelők az eddigi 2 litert meghaladó kiszerelésű borokból származó bevételekkel szemben már fél liter, eltérő kiszerelésű borokból származó bevételekre is alkalmazhatják az őstermelői szabályokat, azt gondolom, közvetetten nyilvánvalóan segíti a turizmus, a vendéglátás tevékenységét.

Az utazásszervezők tevékenységére vonatkozó áfaszabályok változnak. Az utazásszervező vállalkozások számára kedvező változás lesz az önálló pozíciószámonkénti árrésszintszámítás lehetőségének biztosítása. Természetesen rengeteg olyan módosító javaslat van és lesz, és bízom benne, lesz is, amely segíti ennek a törvénynek az elfogadását, és tisztelettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ebben a nehéz világgazdasági helyzetben is, amikor napról napra kapjuk a rosszabbnál rosszabb híreket, figyeljünk oda, és tegyünk meg mindent annak érdekében a konstruktív javaslatokkal, tisztelt képviselőtársaim, hogy legyen országunknak egy elfogadható költségvetése, nyilván számításba véve azt a sok és várható módosító javaslatot, ami ezt fogja segíteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A sport- és turisztikai bizottság október 14-én tárgyalta a törvényjavaslatot, és mint Avarkeszi Dezső államtitkár úr említette, ez a törvényjavaslat egy közepes terjedelmű módosítása a szerzői jogi törvénynek, ami alapvetően három pillérre épül. Az első a közös jogkezelés egyes kérdéseinek átalakítása, így különös figyelmet lehet szentelni a díjszabás jóváhagyásának, illetve az állami felügyeleti rend átalakulásának.

A másik rész a nyilvános haszonkölcsönzési jog EU-s jogharmonizációja, amelynek eredményeként az irodalmi zeneművek nyilvános haszonkölcsönzése vagy egyszerűbben szólva, könyvtári kölcsönzése után a szerzők számára jogdíj fog járni a jövőben. Tekintettel arra, hogy ma a könyvtárlátogató közönség jó része egyetemistákból és nyugdíjasokból áll, ezért a kormányzat nem vállalja azt, hogy az olvasókra hárítsa ennek a jogdíjnak a megfizetési kötelezettségét, így a kulturális kormányzat költségvetéséből kerül majd ez kifizetésre a jogosultak számára. Egyébként pedig egy újonnan felállítandó közös jogkezelő szervezeten keresztül fogják folyósítani ezt a díjat.

(10.30)

A harmadik rész az úgynevezett árva művekre vonatkozik. Árva műnek azokat a műveket tekintjük, amelyek szerzői jogi oltalom alatt állnak, de nem ismerjük, vagy nem találjuk szerzőjüket, ebből fakadóan pedig jogszerűen nem lehet őket felhasználni, hiszen a szerzői művek felhasználásához engedély szükséges. Hogy ezt az engedélyezést legalábbis a jóhiszemű felhasználók esetében pótolni lehessen, új engedélyezési rendszer kerül bevezetésre. Az engedélyeket ezeknek a műveknek a tekintetében a Szabadalmi Hivatal fogja adni egy speciális eljárás keretében. Abban az esetben pedig, ha akár az engedély időtartama alatt, akár azt követően egy meghatározott ideig ismertté válna a szerző, illetve más jogosult, az érdekek kiegyensúlyozott figyelembevételére alkalmas rendet állapít meg a tervezet. Ezen három pilléren kívül a szerzői jogi törvény módosítása kisebb terjedelmű módosításokat is tartalmaz.

A sport- és turisztikai bizottság, mint az előttem szóló képviselőtársam is említette, 9 igen szavazat és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák szavazataikkal. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már a költségvetés elemzése helyett folyamatosan a kormány gazdaságpolitikájának a kritikáját hallhatjuk, szeretnék egy friss MTI-hírt megosztani önökkel, amely arról szól, hogy a január-augusztusi külkereskedelmi mérlegünk pozitív, 25 millió euró, szemben az elmúlt időszak változásával, amely 457 millió mínuszt mutatott - természetesen a válság előtti időszakról van szó -, ez a változás közel félmilliárd eurós javulást jelent. Ez nyilván a kormány gazdaságpolitikáját igazoló adat. Sokkal jobb lenne ezért, ha nem a "tönkretették", "mondjon le" és hasonló szlogenek mennének tovább, hanem a költségvetéssel foglalkoznánk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Ezt a költségvetést a kényszerek következtében háromszor kellett átdolgozni, nem kis munkával, ami március óta folyik. Mindenkinek látnia kell, hogy a globális pénzügyi krízis teremtette ezt a kockázatot. A világon végigsöprő pénzügyi és gazdasági válság természetesen bennünket se került el.

Jó néhányan mondták, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez az ország védelmének a költségvetése. Minden eszközt mozgósít, hogy erősítse a munkahelyek, a hazai vállalkozások, a forint, az emberek megtakarított pénzének a védelmét, valamint az elmúlt két évben megszenvedett és elért költségvetési egyensúly védelmét, a fenntartható nyugdíjrendszert. A ma reggeli hírekben lehetett hallani, hogy Amerikában, ahol elnökválasztás volt, összedőltek a nyugdíjpénztárak.

(14.20)

A lakosság 70 százaléka úgymond hitelproblémákkal küzd, de ez kevés vigasz számunkra; ők is meg fogják oldani, és bízom benne, hogy mi is.

A világválság hatásai nem álltak meg a határoknál, mint ahogy azt Pánczél képviselőtársam mondta, nem is ígérhetjük, hogy elkerül minket, mint ezt a mellékelt ábra mutatja, de azt igen, hogy a lehető legnagyobb védelmet adjuk majd, és hogy tudjuk enyhíteni a problémákat. Persze, ennek ára van, ezt az árat csak közösen - ezt aláhúzva mondjuk, és még nagyon sokan el fogjuk mondani - fizethetjük meg, de sokkal nagyobb árat fizetnénk, ha most semmit nem tennénk.

Az Önkormányzati Minisztériumon belül a turisztikai előirányzat kiadása a 2009. évi benyújtott törvényjavaslatban 6210 millió forint, ami szinte teljes egészében támogatást finanszíroz. Ez az előző évihez képest ugyan csökkenést mutat, azonban még 1245 millió forint megtalálható a minisztérium zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékában, ami a nagyrendezvények támogatásának finanszírozását szolgálja. A zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék a kormány döntésének megfelelően használható fel év közben, így összességében a kettőben együtt 7440 millió forint áll rendelkezésre a turisztika támogatására, és ez már önmagában növekedést jelent az előző évhez képest körülbelül 350 millió forinttal.

A turisztikai célelőirányzatot sem kerülte el a makrogazdasági hatások változása miatti csökkenés. Sajnos, ezért is tapasztalható néminemű változás, negatív irányú változás, azonban a programok továbbra is folytatódnak, a nemzetközi turisztikai marketing és a promóciós tevékenység szinten tartása és fejlesztése, a regionális rendezvények és nagyrendezvények támogatása. Ezen belül, mint minden évben, a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezésre kerül, emellett szakmaspecifikus célok is előtérbe kerülnek, mint például az egészségturisztikai programok, az ökoturizmus. Természetesen ezek az állami, hazai források, de nem szabad megfeledkeznünk a XIX. fejezetben található uniós támogatásokról sem. Az uniós támogatások azonban nem csökkentek, hanem növekedtek, illetve szinten tartást mutattak, részleteiben az operatív programoknak a számai, támogatásai pedig az általános indokolásban, a mellékletben találhatók meg.

A turisztikai célelőirányzatra az eredetileg benyújtásra került költségvetési törvénytervezetben szereplő 7045,7 millió forint támogatási előirányzattal szemben több mint 12 százalékkal csökkentett nagyságú, azaz 6195 millió forint támogatási forrás kerül beállításra a költségvetési tervezetben. Ezáltal a 2009. évi turisztikai célelőirányzata a 2008. évi 7864,5 millió forint költségvetési keretnek csak mintegy 78 százalékos mértékét éri el.

A regionális turisztikai pályázatokra 2008-ban 1500 millió forintot, 2009-ben az eredeti költségvetési tervben 700 millió forintot terveztünk. Ezen pályázatok mellett a következő szakmai érvek szólnak: az európai uniós forrásokból az elmúlt években olyan turisztikai nagyberuházások valósultak meg, amelyek ugyan önálló vonzerővel bírtak, de egyidejűleg szükség van olyan kisebb kísérő projektekre, túlnyomóan rendezvényekre, amelyek szinergikus hatásuk révén tovább erősítették a fogadó terület vonzerejét.

Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében meghirdetett turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázatok nem adtak lehetőséget a kisebb költségvetésből megvalósítható, ugyanakkor a helyi sajátosságokhoz igazodó projektek támogatására.

A komplex fejlesztést szolgálnák a kilenc turisztikai régióban megvalósuló régiós pályázatok. A végleges turisztikai cél-előirányzati tervben forráshiány miatt nincs lehetőség régiós pályázatokra, így megszűnik annak a lehetősége, hogy a turisztikai célelőirányzatból támogatott regionális turisztikai projektek kiegészítsék a nagyobb attrakciófejlesztéseket, speciális jellegüknél fogva erősítsék a régióarculat kialakítását, növeljék a helyi turisztikai kínálatot, és hozzájáruljanak a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához. Prioritást élvez ugyanakkor az önálló turisztikai attrakciót jelentő nagyrendezvények támogatása, valamint a hosszú távú kötelezettségként tekintendő Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása. Ez azt támasztja alá, hogy a visszatérően megrendezésre kerülő, turisztikai hatással bíró, országos és nemzetközi vonzerővel bíró nagyrendezvények, például a Savaria Történelmi Karnevál, a Zempléni Fesztivál, a Mesterségek Ünnepe, a Szegedi Szabadtéri Játékok - és folytathatnám - szélesítik a programkínálatot, és ezáltal elérhető a devizabevételek és a tartózkodási idő növelése.

A nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenységre fordítandó 5 milliárd forint forrásokban a bázishoz viszonyítva nem terveztünk, terveztek csökkenést, különös tekintettel arra, hogy ez a pénzügyi keret a tevékenység végrehajtásához szükséges forrás legalsó határát jelenti, figyelemmel a piaci tendenciákra, a konkurens országok offenzív marketingtevékenységére. Ezzel a forrással - az inflációt is számításba véve - várhatóan így is nehezen tartható a korábban elért pozíciónk az éleződő nemzetközi versenyben. A forrás reálértékét tovább ronthatja a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása.

Megállapítható, hogy a turisztikai célelőirányzat 2009. évi költségvetési forrásainak már az eredeti tervezés szerinti, a 2008. bázisévhez képest 11 százalékos csökkenése következtében a turizmusstratégiából adódó feladatok egy része forráshiány miatt nem lett volna megvalósítható. A további 12 százalékos forráscsökkenés következtében pedig már számolni kell olyan negatív tendenciákkal, mint a vendégforgalom visszaesése vagy a devizabevételek csökkenése.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a MotoGP és a Közép-európai Rally 2009. évi magyarországi megrendezésére költségeket tudjunk biztosítani. Fentiek figyelembevételével erre egyelőre nem látunk lehetőséget, de ezt nyilván át kell gondolni, és módosító indítványokkal kezelni kell.

Azt szeretném még kiemelni, hogy a tegnapi költségvetési vitában, amikor pró és kontra elhangzottak vélemények, és nagyon bízom benne, hogy a későbbiekben nem igazán ez lesz a tendencia, hisz folyamatosan csak a hazudozás, a tönkre tették, a mondjon le szerepelt; tegnap Kósa Lajos, Debrecen polgármestere... Ő tulajdonképpen, gondolom, úgy jön be a parlamentbe, hogy van egy állása mint polgármesternek, és van egy állása mint képviselő. Polgármesterként, azt kell mondjuk és azt kell mondjam, kiváló ember, hisz amit Debrecenben megvalósított, természetesen a munkatársaival és nyilván mindig az országot irányító kormánnyal, az nem semmi. A Főnix Sportcsarnok, a Kölcsey Művelődési Központ, a modern kiállítás helyszíne, a termálfürdő, és sorolhatnám, ez kiváló, ez ragyogó. De érdekes, hogy mint a kaméleon, amikor egy ilyen képviselőtársunk beül a parlamentbe, mintha nem is ő lenne, megváltozik, és minden eszközzel próbálja meggátolni, hogy ennek az országnak 2009-es költségvetése legyen.

Nagyon fájó egyébként, hogy Kiss Ferenc képviselőtársam, aki elmondta, hogy hogy is működik az, hogy egy városban, és nem is akármilyen városban, egy megyei jogú városban - és sajnálom, hogy elment Babák Mihály, Szarvas város polgármestere - igenis lehet együttműködni a fejlődésért, a jövőért, akkor ő azt kiabálja be, hogy kit érdekel. Engem érdekel Szarvas sorsa is, érdekel az ország összes városának, településének és falvának sorsa, és érdekel Magyarország sorsa, fejlődése is.

Az EU-parlamenttel kapcsolatosan sajnos, elnézést kérek, hogy ezt egypár szóval megemlítem: nem oly régen voltam kinn Brüsszelben, és egy nem baloldali, hanem jobboldali munkatárssal beszélgettem, meg akartam hívni egy teára, és azt mondta, hogy nem jöhet el teát inni velem, mert neki az úgymond meg van tiltva. (Ékes József közbeszól.) Szomorú, ez az összefogás jele. (Ékes József: Ilyen nincs, főleg Brüsszelben nincs!) A másik, amit el szeretnék mondani, hogy a ma reggeli lapokban olvastam, hogy Demján Sándor nyilatkozta: nincs más kiút, mint reformokra van szükség, azokra a reformokra, amelyeket szeretnénk megvalósítani, de ez csak együtt és közösen megy, mert akár a közigazgatási reform, akár az egészségügyi reform csak közösen megy.

Visszatérve egy pillanatra még a turizmusra, szeretnék önökkel megosztani egy rövid cikket, amely azt írja, például már azon háborgott a Fidesz, hogy az International Herald Tribune-ben úgymond fizetett kormányhirdetés jelent meg Magyarországról, amely valótlan, merthogy pozitív képet fest, a Fidesz pedig nem költené erre válság idején az adófizetők pénzét.

(14.30)

Mellékes, hogy kiderült, a kifogásolt hirdetés a Magyar Turizmus Zrt. külföldi imázskampányának része. Jellemző azonban a fideszes reakció. Miért akarjuk magunkról odakint egy sikeres ország képét sugallni? Miféle tisztességtelen kormányzati manipuláció ez megint? A végén még elhiszik rólunk Európában, hogy érdemes idelátogatni, márpedig egy felelős ellenzéki párt ezt nem tűrheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer elmondanám - és a felelősség rajtunk van -: most a részérdeknél fontosabb a nemzeti érdek, a pártérdeknél a közösség felelőssége, a közös felelősség. A védelem érdekében nemzetközi együttműködés már létrejött az EU és az IMF részéről, habár ez is fájó. Nagyon köszönjük egyébként, és még Gyurcsány Ferenc meg is köszönte Orbán Viktornak, hogy közbenjárt a francia és a német elnöknél, hogy segítse ezt a helyzetet megoldani. Most a nemzeti összefogásnak kell létrejönnie, együtt képesek vagyunk túljutni a nehézségeken, és természetesen ezáltal ismét növekvő pályára állni.

A német, a lengyel parlament, ha az ország ügyéről van szó: Németországban nagykoalíció lett, itt ez természetesen csak álom, Lengyelországban pedig megoldják, és ha vitatkoznak is megoldják. Mi szeretnénk, hogyha tényleg átgondolná a tisztelt jobboldal és az ellenzéki párt azt, hogy Magyarországnak szüksége van költségvetésre, és tisztelettel kérem önöket, hogy ezt támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Egy kicsit rosszul érzem magam, egyrészt azért, mert Horn Gábor felszólalása jó néhányunkat arra késztetett, hogy reagáljunk. Jelen pillanatban a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését tárgyaljuk. Nem véletlenül szóltam, és természetesen elnézést kérek azért, ha egy átszólást címeztem meg Horn Gábor úrnak. Kedves Horn Gábor képviselőtársam, hat évig dolgoztunk együtt azért, hogy jobb legyen Magyarország, a magyar emberek sorsa. Látom, hogy ez önt rettentően idegesíti a mai napig is. De ne az indulatok vezéreljék, hanem az, hogy együtt, közösen kell dolgozni.

És azt mondja, hogy harmadik módosítása van a 2009. évi költségvetési tervezetnek - igen, a harmadik, mert van egy világgazdasági-pénzügyi válság, majd azt követően egy gazdasági válság, amiben már benne is vagyunk, és ez napról napra, percről percre módosításokat követel. Az lenne a kérésem - mivel egy nagyon komoly, azt gondolom, a legkomolyabb dologról van szó, az ország éves költségvetéséről -, hogy sokkal konszolidáltabb magatartással, célratörően, tényleg közös gondolkodással keressük meg a forrásokat arra, hogy legyen egy normális költségvetésünk.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan másfél órája vitatkozunk a kistérségekről, a kisiskolák sorsáról. Megkapta egyébként mindenki, Pettkó András képviselőtársamnak mondom, elektronikus úton az "Élőlánc a kisiskolákért" című programot. Elolvastuk, nagyon sok igazság is van ebben. Ettől függetlenül szeretném önöknek elmondani, hogy 2009 költségvetéséről vitázunk. Akkor, amikor egy irtózatosan nehéz pénzügyi-gazdasági csődön megyünk keresztül a világban és sajnos Magyarországon is. Hál' istennek, nem jutottunk Izland sorsára, de ettől függetlenül nyilván a kisiskolák tekintetében, azt ismerjük be mindnyájan, ahol kevés a gyermek, ott sajnos nem lehet iskolát működtetni.

Nyilván egy gyermek az első minden tekintetben, az oktatás tekintetében is, ebben sincs vita köztünk. Most volt nem olyan régen a mi körzetünkben, a nyugati határ szélén egy közös kistérségi találkozó, osztrák és magyar kistérségekkel többek között az iskoláztatásról is. Rettentően jól működik egyébként Ausztriában, Németországban, de Amerikában is az a buszos rendszer, amiből semmi hátránya nincs a gyermeknek, az ajtótól ajtóig viszik, leteszik, megkapja a maximális segítséget ahhoz, hogy méltó állampolgára legyen az országának. Igazat adok újfent, még egyszer Pettkó András képviselőtársamnak, hogy arra a fránya digitális táblára valószínűleg nagyon nagy szükség van. Nem tudom, hogy láttak-e már ilyet, aki látta, az tudja, aki nem, annak el szeretném mondani, hogy ez nagyon jól működik, rettentő jó szemléltető eszköz, és sokkal jobban tudnak tanulni vele a gyerekek. De ez is egy kérdés, mivel a költségvetés része.

Arra kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy persze arra minden időt meg kell adni, hogy itt tudjunk vitázni magukról a kistérségekről és a támogatásokról, de ebben a helyzetben az egyensúly érdekében nyilván áldozatot is kell vállalni. Nagy tisztelettel megkérem Babák Mihály képviselőtársamat, akit egyébként tisztelek, hogy a színészi képességeit próbálja meg otthon kamatoztatni, mert itt most a költségvetésről tárgyalunk, ezt szeretnénk valamilyen úton-módon rendbe tenni. (Babák Mihály: Miket mond nekem?)

Köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! A közoktatás szereplőinek adminisztrációs terhei évek óta a szakmai diskurzusok egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó témáit jelentik, mivel az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt mind az intézményvezető, mind pedig a beosztott pedagógusok adminisztratív kötelezettségeinek száma. (Folyamatos, nagy zaj. - Az elnök csenget.)

A kormány a ciklus elején többször ígéretet tett az adminisztrációs kötelezettségek körének felülvizsgálatára és csökkentésére, majd örömmel értesültünk róla, hogy a minisztériumban elkészült a közoktatást érintő nyilvántartások és adatszolgáltatások katasztere. Hamarosan a terhek enyhítése is megkezdődött; gondolok itt például a könyvtári feladatok ellátását segítő integrált könyvtári szoftver bevezetésére vagy a tanítással le nem kötött munkaidő nyilvántartási kötelezettségének megszűnésére. Ezeket a kezdő lépéseket azonban újabb összehangolt intézkedéseknek kell követniük.

Mindannyian tudjuk ugyanakkor, hogy az adminisztráció, az adatgyűjtés soha nem öncélú. Senki nem gondolhatja, hogy a harmadik évezredben vélemények, ötletek alapján kell meghozni gyermekeink jövőjét érintő döntéseinket. A stratégiai döntések meghozatalát, a fejlesztési irányok kijelölését gondos adatgyűjtésnek, feldolgozásnak és elemzésnek kell megelőznie. Olyan adatgyűjtési rendszert kell tehát működtetni, ami a párhuzamosságok kiküszöbölése mellett a pedagógusok lehető legkisebb terhelésével biztosítja a hatékony oktatásirányításhoz és döntéshozatalhoz szükséges információkat.

Mindezek alapján tisztelt miniszter urat kérdezem: milyen további lépésekre készül a szaktárca a pedagógusok és intézményvezetők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében? Valamint mikorra várható, hogy ezen intézkedések hatásait a mindennapokban is érezhetik a kollégák?

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét, és várom miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! Számomra az, hogy az oktatás korszerűsítése tekintetében, amit ön öt pontban összefoglalt, nyilván emellett még rengeteg teendőnk van, de garancia arra, hogy ez a program jól fog tovább menni. Nagyon fontos, hogy az adminisztráció csökkenjen, van éppen elég gondunk. Azt hiszem, hogy a mostani oktatási program egyértelműen ezt szolgálja.

A válaszát köszönettel elfogadom. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Parlament! A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézeten belül létrehozott Utánpótlás-nevelési Igazgatóság stratégiai célja az egységes és átfogó utánpótlás-nevelés rendszerének kidolgozása, működtetése és a folyamatos fejlesztése. Az utánpótlás-nevelésnek szerves részét képezi az iskolai rendszer is. Még 2004-ben egy, a Nemzeti Sportszövetség által megszervezett sportkerekasztal elnevezésű konferencia során vetődött fel egy új típusú iskolai, sportiskolai rendszer kialakításának a gondolata. Többéves előkészítő és egyeztető munkát követően sikerült az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság akkori jogelődje, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet koordinálásában megalkotni a sportiskolai kerettantervi szabályozást annak érdekében, hogy az élsportolókkal foglalkozó közoktatási intézmények jogilag és tartalmilag szabályozott keretek között - a magyar közoktatás történetében először - legitim módon végezhessék sportiskolai munkájukat. A kerettanterv akkreditációs eljárása is közel egy évet vett igénybe. Óriási eredményként könyvelhetjük el tehát, hogy 2007 februárjában megjelent a vonatkozó OKM-rendelet, és megindulhatott a tényleges munka.

Tudomásom szerint 2007 szeptemberében közel 50 közoktatási intézményben kezdődött meg a sportiskolai kerettanterv szerinti oktatás. Az Utánpótlás-nevelési Igazgatóság jogelődje által pályázati úton kiválasztott és mintegy módszertani központként működő intézmények finanszírozását az úgynevezett létszámalapú céltámogatási formában, tehát a módszertani központok által leadott és a hivatalos oktatási statisztikai adatokkal megegyező létszámadatokat figyelembe véve az Önkormányzati Minisztérium háttérintézménye biztosítja, ami 30 ezer forint/tanuló/év.

A beindított program népszerűségét is jelzi, hogy már az első tanévben újabb oktatási intézmények jelezték a programhoz való csatlakozási igényüket.

Meg kell említenem egy másik, az utánpótlás-nevelésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kiemelkedő szerepet betöltő intézménytípus, az egyesületi sportiskolák helyzetét is. Nagy gond, hogy ezeket nem tudjuk finanszírozni.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem ezért, hogy milyen tapasztalatokat szűrt le az állami sportvezetés a közoktatási típusú sportiskolai rendszer beindítása óta, remélve, hogy az eltelt tanév már alkalmas az értékelő munkára. Valamint, hogy kívánja-e segíteni a minisztérium az egyesületi típusú sportiskolák működését?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága március 23-án tárgyalta az adótörvényt. Ezen adócsomag bevezetésének az egyik oka az, hogy egyrészt rövid távon óvni kell az országot a válság hatásaitól, más vonatkozásban, hosszabb kitekintésben pedig fel kell készíteni az országot egy erősebb pozícióra.

A kormány nem egyszerűen abból a célból vezérelve nyújtotta be az adójavaslatát, mert nincs más dolga, hanem az ország sorsa és az országért viselt felelőssége okán is úgy gondolja, hogy szükséges egy alapvető szerkezeti változást elérni. Ha valakik úgy gondolják, hogy nekünk van más lehetőségünk is, mondjuk, jelentősen lehet növelni az ország államadósságát, vagy lényegesen lehet növelni a hiány mértékét, azok nagyot tévednek.

(10.50)

Számukra egy meglehetősen feszes irány mutatkozik, azt a hiánymértéket, amit a kormány célkitűzésként megfogalmazott, minden körülmények között tartani kell. Ezzel a csomaggal egyébként elérhető az, hogy a foglalkoztatás bővül, a gazdasági növekedési potenciálja erősödik az országnak, és nyilvánvaló, hogy közös érdekünk az, hogy az euró bevezetésre kerüljön belátható időn belül. Az ehhez szükséges lépéseket is szükséges mielőbb megtenni.

Az adózási rendszerünk megbízhatóságáról tudjuk, hogy a mi adórendszerünk nagyon sok problémával néz szembe, például azzal, hogy nagyon szűk az adóbázis, kevés adófizetőre hárul adó- és járulékkifizetés. A költségvetés megtartása kiemelt cél. Fontos a foglalkoztatás növelése, ha valamikor, akkor most igazán rá vagyunk kényszerítve a gazdaság növekedésére. Fontos, hogy az alacsonyabb keresetűeknél, alacsonyabb képzettségűeknél is csökkenteni lehessen az adóterheket.

Én is szeretnék kitérni rá, hisz a bizottsági ülésen említésre kerültek az üdülési csekkel kapcsolatos kérdések, hogy az üdülési csekk sikere a belföldi turizmusban egyértelmű fellendülését hozta a turizmusnak. Fontos ennek megtartása, esetlegesen a szolgáltatási körök szűkítése a szállásra, étkezésre és a falusi turizmusra. Nyilván a szállodaipar számára komoly nehézséget okoz a tervezett áfaemelés, de jelen gazdasági helyzet miatt most nem lehet szó áfacsökkentésről.

Összességében a döntés az általános vitára való alkalmasságról: 9 igen szavazattal és 7 nem szavazattal a bizottság többségi szavazattal támogatja az adótörvényt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy olyan súlyos problémáról tárgyalunk, mint az adótörvények módosítása, ami a jelen gazdasági helyzetben, azt hiszem, elengedhetetlen.

(13.20)

Ezek mellett azt halljuk az ellenzék részéről, hogy előrehozott választás, talán majd királyság. Egyszerűen nem is értem az elmúlt másfél óra történését, hogy egymással foglalkozunk ilyen szinten, amikor egy ilyen komoly dologról kell hogy tárgyaljunk.

Arra kérem minden kedves képviselőtársamat, hogy ha valamikor, akkor tényleg próbáljunk egy kicsit közösen gondolkodni és megtalálni a kiutat, mert nem ez a kiút, hogy uszítunk mindenfelé, hogy mi lesz, hogy lesz, merre lesz, hanem próbáljunk a gazdasági válsággal kapcsolatosan ésszerű érveket felhozni az adótörvények elfogadására.

Köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága április 29-én tárgyalta a törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatokat T/9354. számmal. A törvényjavaslat-csomagnak van természetesen a turizmusra és a sportra vonatkozó része is. A parlament december 15-én fogadta el a Ket. módosítását, ezt vezette végig a jogrendszeren időrendi sorrendben az egyes törvényeken, ideértve a belső piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelvet is. Lényege, hogy a Ket.-módosítás október 1-jei, illetve az irányelv december 28-i harmonizációjához szükséges módosításokat szerkesztették ide.

Az irányelveknek megfelelően számos olyan területen, ahol ma engedélyezés van, bejelentéssé alakul át a rendszer, így megtalálható ez a lovasszolgáltatóknál, az idegenvezetőknél, a bevásárlóközpontokban, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatói tevékenységnél, illetve a hivatásos sportolók igazolásához kapcsolódó kereskedelmi-ügynöki tevékenységnél is. Különbséget kell tenni a letelepedett szolgáltatók vagy a határon átnyúló szolgáltatók szempontjából, hogy engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség kapcsolódjon egy tevékenységhez.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv a turisztikai szolgáltatások kereskedelmi törvényben való szabályozottságával kapcsolatosan is vethet fel kérdést természetesen. Itt lehetőség nyílna arra vonatkozóan, hogy a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás egy önálló törvényben, a kereskedelmi törvény helyett a turisztikai törvényben is megjelenjen. Korábban a kereskedelmi törvényben voltak szabályozva a turizmus azon tevékenységei, amelyek a piaci viszonyokhoz, a nyereséghez kötődő tevékenységek voltak. A turizmus törvénytervezetével kapcsolatosan felvetett hiányosságok is alapvetően arra irányultak, hogy nem a turizmustörvényben, hanem a kereskedelmi törvényben kerültek szabályozásra ezek a törvények.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a sport- és turisztikai bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hozzászólásomat egyértelműen azzal kezdem, amit Velkey Gábor képviselőtársam a végén fejtett ki, hogy a választást nyilván segíteni kell, nem korlátozni. És azok a bizonyos hiányszakmák, amelyeket most nagyon jól látunk, hiszen az utóbbi időszakban a felsőoktatásban is egyértelműen a kereskedelem, az idegenforgalom felé ment el a nagyobb százalék jelentkezése, ez nyilván a középiskolákban, illetve a szakképző iskolákban is visszahat. Elsőrendű feladat a munkaerőpiac kielégítése, márpedig ez azzal jár, hogy milyen szakmák a hiányszakmák. Tehát nehogy abba a hibába essünk, mint ami akár most van - és nem minősítve egyetlenegy főiskolai végzettséget sem -, hogy túlképzés van pedagógusokból vagy éppen jogászokból vagy közgazdászokból, vagy ne adj' isten majd az lesz idegenforgalmi szakemberekből is.

(13.30)

Tehát nyilván messzemenőkig figyelembe kell vennünk azokat az igényeket, amelyeket a munkaerőpiac támaszt. Talán az nem jó kifejezés, Velkey képviselőtársam, hogy korlátozva van konkrétan, hiszen szabad választás van az iskolákban. Némi ráutalás persze azért van ebben, úgy gondolom, tehát nem akarok ellentmondani saját mondanivalómnak, de azért ennek a választási szabadsága egyértelműen megvan. És ha ez működik, és a szakképzés mellett nyilván el fog jönni az az időszak is, amit államtitkár úr kifejtett, bízunk benne, hogy egyszer be fog következni, és mindenkinek érettségire lesz szüksége, de nyilván lesz egy réteg, amely meg fog elégedni a szakmunkájával, azzal a szakmunkával, ami, ha az iskolai elméleti képzés mellett a gyakorlati oktatással párosul, mint az működött egy időben egészen jól, akkor biztos vagyok benne, hogy akár a humán oldalról, akár a gyakorlati oldalról is kiváló szakembereket fogunk képezni.

Köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondoltam, hogy a többségi vélemény kerül először előadásra, de akkor mondom a kisebbségit.

ELNÖK: Képviselő úr, miután a többségi vélemény ismertetője nincs itt, ezért kerül sor a kisebbségi vélemény ismertetésére.

MOHÁCSI JÓZSEF, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: A sport- és turisztikai bizottság tegnap, 8-án tárgyalta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslatokról szóló T/9817. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban tulajdonképpen a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképességének növelése, a munkáltatói kedvezmények, járulékok mellett nyilván, mint sport- és turisztikai bizottság, a turizmussal kiemelten foglalkoztunk, mint ahogy megállapítottam örömmel, hogy szinte minden bizottság véleményében szó esett az üdülési csekkről, az étkezési utalványokról és a falusi turizmusról.

(11.40)

Az üdülési csekkek, az étkezési utalványok, valamint a falusi turizmus adómentességének meghagyása mellett lobbiztunk, azt hiszem, mindnyájan. Természetesen tiszteletben tartva azt, hogy a kormány döntése a rövidesen sorra kerülő Érdekegyeztető Tanács, valamint a szakmai szervezetek és a kormány együttes tanácskozásától fog függni. Bízzunk benne, hogy lesz is eredménye, és azt a húzóágazatot, ami a turizmust illeti, elsősorban most a belföldi turizmusra gondolva, hisz az üdülési csekk egyértelműen egy sikertörtént, és nyilván a legkisebb panziótól a legnagyobb szállodáig, azokig az elfogadó helyekig, ahol erre szükség van és jól működik, ezt meg kell tartani a jelen működés mellett.

Azt hiszem, hogy a felhasználói, igénybevevői kör vagy a felhasználási lehetőségek szűkítése is egy megoldás lesz arra, hogy ez a rendszer megmaradjon.

Egyébként a bizottság 9 kormánypárti igennel, 7 ellenzéki nemmel és 2 független tartózkodásával nem javasolta, nem tartotta alkalmasnak a törvényt vitára. Természetesen majd a részletes vitánál ezt az egységet szeretnénk mi is képviselni, különösképpen az üdülési csekk, az étkezési utalványok és a falusi turizmus jegyében, hogy a turizmus mint húzóágazat ne szenvedjen csorbát, és lehetőleg továbbra is maradjon húzóágazat.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság vita nélkül döntött arról 12 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, hogy javasolja a törvényjavaslatot elfogadásra. Köszönöm szépen.

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt európai parlamenti Képviselők! Földesi Zoltán képviselőtársam gondolatait szeretném folytatni, és képbe hozni önöket, hogy habár Zala megye erősen jobboldali megye, ennek ellenére az elmúlt rövid időszakban közel 100 milliárd forint fejlesztési pénz került ebbe a megyébe. A közvetlen választókörzetembe pedig, ami Keszthely, Hévíz és környékét illeti, megközelítőleg 50 milliárd forint EU-s pénz, utak, szállodák, nemzeti park, Kis-Balaton, és még sorolhatnám. Azt hiszem, erre büszkének kell lennünk.

Én köszönöm mindenkinek a segítségét, a volt EU-s parlamenti képviselőknek is, és kérem a mostaniak segítségét is, hogy a települések, ez a terület, ez a megye és ez az ország ugyanígy fejlődjön tovább. Azt hiszem, inkább ebbe az irányba gondolkodjunk, mint itt szétszedjük egymást.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én konkrétan a költségvetéssel kapcsolatosan szeretnék (Babák Mihály: Nem mondasz igazat, Tatai! Megfizetnek érte?) a sport és turizmus részről pár szót megemlíteni, de muszáj két szót mondanom Bernáth Ildikónak, hogy azért tudjuk mi is, hogy baj van, mert gazdasági világválság van, és ezt kezelni kell.

Most mondta az EU-s képviselő asszony, hogy 3 millió munkanélküli van az európai országokban, Németországban most küldenek el négyezer embert a Deutsche Bahntól, ötezret a Philipstől és sok minden, úgyhogy ez sajnos kigyűrűzik, de reméljük, előbb-utóbb kimászunk belőle; nyilván ahhoz, hogy a konvergenciaprogrammal rendben legyünk, és az EU-zónához tudjunk tartozni, muszáj meghozni ezeket az intézkedéseket.

(17.20)

A turisztikával kapcsolatosan szeretném önöknek elmondani, hogy a turisztikai célelőirányzat 5604,4 millió forint, ebből a nemzeti turisztikai marketingtevékenységre 4600 millió forint tervezett összeg van. A turizmus intézményrendszerébe tartozik a nemzeti turisztikai marketingtevékenységet folytató, százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Turizmus Zrt., amelynek működéséhez a költségvetési keret a turisztikai célelőirányzatból kerül biztosításra.

Az ország turisztikai versenyképességét elősegítő promóciós tevékenység az alábbi célokat segíti elő: új turistarétegek megnyerése, az idegenforgalmi idény széthúzása, a korábban megvalósult fejlesztések integrálása a turizmus vérkeringésébe, a vendégek fajlagos napi költségének emelése, a belföldi turizmus erősítése, az arányok további növelése.

A turisztikai marketing és promóciós költségvetésnek a 2009. évihez képest minimálisan megemelt szintjét indokolja az egyes fogadó országok közötti egyre erősebb verseny, valamint az a tény, hogy a marketingkeret növelése közvetlenül forgalomnövekedést, így az adóbevételek emelkedését is eredményezheti. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a vendégéjszakák alakulásának tendenciája és a marketingtevékenységre fordított anyagi források között igen szoros összefüggés tapasztalható.

A kormány válságkezelő programja a turizmust a foglalkoztatásban betöltendő kiemelkedő szerepe miatt stratégiai ágazatként nevesítette. Ahhoz, hogy a magyar turisztikai ágazat a benne rejlő lehetőségeket megfelelően ki tudja használni, elengedhetetlen a hatékony marketingtevékenység, amely a világszerte mutatkozó válság következtében a korábbiaknál is fontosabb. Fontos, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál - amelyre a tervezett keret 175 millió forint - 2010-ben 29. alkalommal kerül megrendezésre. Az előszezon idegenforgalmat nagyban fokozó, a kulturális értékeket és hagyományokat őrző és közkinccsé tévő rendezvénysorozat jövő évi támogatása az e tárgykörben kötött többéves együttműködési megállapodás alapján történik.

Szakmaspecifikus célokra 414,4 millió forint tervezet van a költségvetés 2010. évi számai között, amely keret lehetőséget ad a stratégiai intézkedési tervében megfogalmazott feladatok, továbbá egyéb sajátos célok, mint a turistafogadás feltételeinek javítása, kutatás, egyedi projektek megvalósítására. Nagyon fontosak a nemzeti turizmusfejlesztés, a stratégiai célok és a kapcsolódó intézkedési tervek is, a turizmus fejlesztésének cél- és eszközrendszerét 2013-ig a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia határozza meg.

A 2010-re időarányosan esedékes feladatok között meg kell említeni az életminőség-index desztinációszintű mérése pályázat keretében a közúti és vasúti közlekedés fejlesztésével kapcsolatos turisztikai szempontokat, a munkaerő-piaci keresleti és kínálati trendek felmérését, a vendégbarát szemléletformálási kampány, az esélyegyenlőség, fogyasztóvédelem, turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetek, a nemzeti turisztikai adatbázissal országos szinten kompatibilis informatikai rendszer kialakítását.

Fontos az egyéb sajátos szakmaspecifikus célok elérése, amelyben a pályázati felhívásokon belül nem kezelendő egyedi projektek megvalósítása fontos; a vendégek biztonságérzetének, közérzetének javítása érdekében a turisztikai háttérfeladatok ellátásának szerény mértékű támogatása, a turistafogadás feltételeinek javítása, így kiemelten a szúnyogirtás, valamint a turisztikai együttműködési kutatások megvalósítása.

A nagyrendezvények tekintetében, ami 200 millió forint tervezett összeggel szerepel a 2010. évi költségvetésben, továbbra is prioritást élvez az önálló turisztikai attrakciót jelentő nagyrendezvények támogatása. A visszatérően megrendezésre kerülő turisztikai hatással, országos és nemzetközi vonzerővel bíró nagyrendezvények, például a Szegedi Szabadtéri Játékok vagy akár a "Mesterek ünnepe", a "Savaria történelmi fesztivál" és sorolhatnám, ezek nyilván szélesítik a programkínálatot. Ennek eredményeként elérhető a devizabevételek növelése, a tartózkodási idő meghosszabbítása. A turisztikai célelőirányzat működésére pályázatok keretében 215 millió forint tervezett 2010. évi összeg szerepel.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági válság hatásai rendkívül kedvezőtlenül érintik a turizmust, és az e területen dolgozó több mint 300 ezer munkavállalót és családtagjaikat ezért tehát minden szigorú költségvetési takarékossági intézkedés ellenére kérjük, hogy a turizmus területén foglalkoztatottakra, az ágazat bevételnövelő és a multiplikátorhatására, valamint a munkahelyteremtésben és a -megtartásban játszott kiemelkedő szerepére tekintettel a javaslatainkat a költségvetés összeállításánál figyelembe venni szíveskedjenek.

Nehezen tudunk egyetérteni, nyilván a gazdasági megszorítások miatt szükséges, de ennek ellenére feltétlenül meg kell említenünk: a turisztikai célelőirányzatra tervezett 1,1 milliárdos csökkentés, mivel ez a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeinek csökkenését vonja maga után, rendkívül káros a jelenlegi körülmények között, hiszen a környező országok versenytársai a válság hatásának ellensúlyozására a lehetőségeknek megfelelően vagy megtartották, vagy jó néhány ország, a közvetlen környezetünkben lévő országok növelték a turizmus marketingjére szánt keretet.

A tervezet szerint az önkormányzatok minden beszedett idegenforgalmi adó 1 forintjához az eddig nyújtott 2 forint támogatás helyett a jövőben 1 forint támogatást kapnának. 2009-ben várhatóan amúgy is kevesebb idegenforgalmi adóbevételük lesz az önkormányzatoknak, ami jelentős támogatáskiesést jelent majd, ez a Pénzügyminisztérium számításai szerint megközelítően közel 5 milliárd forint, ezért tehát nem nagyon szeretnénk támogatni ezt a javaslatot, mivel olyan lehetőségtől fosztaná meg az önkormányzatokat, mint például a helyi Tourinform-irodák, információs és tájékoztatási rendszer működtetése, helyi marketing azokon a településeken, ahol jelentős a turistaforgalom. Ez a csökkenés amúgy is csak 2011-ben realizálódhatna, amikorra remélhetőleg már elmúlik a világválság. A szakma nyilván tudomásul veszi, hogy az áfacsökkentéssel már segített a turizmus szakmának, különösen a szállásadók tekintetében, de az önkormányzatokat nyilván érzékenyen fogja érinteni ez az 1 forint elvonás. Tudjuk, nagyon fontos cél, hogy az egyensúly meglegyen, de mindenesetre szeretnénk, ha ebben azért még átgondolást tudnánk eszközölni.

Áttérve és röviden ismertetve a sportágazatot: a 2010. évi költségvetési tervezet összesen, az intézményi szektort és a sport szakterületet is beleértve, 15 939,6 millió forint forrás felhasználására tesz javaslatot, amely minden eddiginél szigorúbb, átgondoltabb és fegyelmezettebb tervezésre utal. Ezen belül a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet - a továbbiakban a rövidített formája a NUSI - 2010. évi költségvetési támogatása 3267,9 millió forint. A sportcélú fejezeti kezelési előirányzatok 2010. évi költségvetési támogatása 12 670,7 millió forint tervezett összeg.

Mindez azt jelenti, hogy a sportágazat 2010. évi támogatása a 2009. évi támogatás után felhasználható előirányzathoz képest körülbelül 835,2 millió forint növekedést mutat, amelyen belül a NUSI, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet támogatása a felhasználható előirányzathoz képest 190,1 millió forint csökkenést tartalmaz. Ez elsősorban a járulék- és az ehocsökkenéssel magyarázható, míg a sportcélú fejlesztési kezelésű előirányzatok esetében 1026,1 milliárd forint növekedés tapasztalható. A tervezett támogatás elegendő a jogszabályban rögzített feladatok és a szakmai célok folyamatos, zökkenőmentes ellátására.

A sport szakterületen belül jelentős hányadot képvisel az élsport támogatása. A 2010. évben a versenysport előirányzata 1872,5 millió forint támogatás felhasználására tesz javaslatot. A sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása - a Forma 1, amely terv szerint 4178,5 millió forint, valamint a sportlétesítmények PPP-konstrukcióban történő fejlesztése, ami 1529 millió forint fejezeti kezelésű előirányzat -, 2010. évi támogatása növekedést mutat az előző évhez képest. 1238,5 millió forint összegű többletforrást biztosított a Forma 1 magyar nagydíj 2010. évi futamárnak megrendezésére, valamint 599,5-600 millió forintos többlettámogatással a "Sport XXI." létesítményfejlesztési program keretében a PPP-konstrukcióban.

Az utánpótlás-nevelés támogatására terv szerint 1335 millió áll rendelkezésre. A rendkívül sikeres Héraklész-program - a továbbiakban HP - támogatása változatlan marad, így zökkenőmentesen folytatódhat. Jó lett volna emelni rajta, hiszen nagyon sikeres. A "Sport XXI." programra épülő Héraklész-program jelenleg 21 sportágat foglalkoztat.

(17.30)

A 2009. évi támogatásszinten azonos összeggel tervezzük finanszírozni az egészségügyi és doppingellenes feladatokat, az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztését és fenntartását, valamint a sportteljesítmények elismerését. A sportegészségügyi és doppingellenes feladatokra 275 millió forintos támogatás van betervezve, amely a válogatott keretek, azaz mintegy 2 ezer kerettag, köztük a Magyar Paralimpiai Bizottság által kijelölt fogyatékos, valamint a téli és ifjúsági olimpiára készülő sportolók megfelelő színvonalú sportegészségügyi ellátására és kötelező doppingellenőrzésére szolgál. Az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása 190 millió forinttal kerül a terv szerint finanszírozásra, a sportteljesítmények elismerése, megbecsülés előirányzatot 1900,2 millió forintban, a 2009. évi zárolás után felhasználható előirányzat bázisszintjén tervezzük azzal, hogy az olimpiaijáradék-jogszabály módosításával 2009. évi szinten kerül befagyasztásra.

A korábbi években nagy sikert elért országos szintű, a diákoktól a senior korosztályig tömegeket megmozdító szabadidősporton belül továbbra is prioritást élvez a "Mozdulj, Magyarország" és most már sok más terület is, mint a "Mozdulj, Balaton" "Mozdulj, Tisza", "Mozdulj, Alföld", valamint az egészségjavítást célzó sporttevékenység-programsorozat finanszírozása. Technikai jellegű, de kiemelendő változás, hogy 2010-ben a fogyatékkal élők sportjának támogatása nem összevontan, hanem kibontva, külön előirányzatokon jelenik meg, amivel átláthatóbbá válik a Magyar Paralimpiai Bizottság, illetve a Fogyatékosok Nemzeti Szövetsége működésének szakmai támogatása.

Tisztelettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a megszorítások ellenére és mindazok ellenére, hogy a sport és a turizmus húzóágazat, az egészségünk múlik a sporton, a turizmus pedig egy olyan bevételi forrás, amely nyilván kiágazik sok területre, akár az 1 forint támogatást, amelyet említettem, vesszük figyelembe, olyan járulékos pluszbevételeket jelent akár a közlekedés, akár a kultúra vagy bármelyik szabadidősport tekintetében, ami nem elhanyagolandó, jelentős mennyiségű. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg nagyon röviden szeretnék a költségvetéshez hozzászólni. Tegnap sikerült az egész napot végigülnöm, most majdnemhogy félidőben vagyunk. Elfogadhatatlan, felháborító, példátlan, összeomlik, vonják vissza, visszavonjuk, gyalázat, hazugság, fűnyíróelv, s a többi - ez a jellemző az ellenzéki oldalra.

Kérem szépen, ebben a gazdasági helyzetben, amiben vagyunk, a világválság majdnem kellős közepén, talán egy kicsit kifelé ballagva belőle, én azt hiszem, hogy ilyen szigorú költségvetés; ráadásul nem is választási költségvetést számolunk el, hisz ezt aztán tényleg senki nem mondhatja a kormánypártra.

Orbán Viktor annak idején azt mondta, hogy legyen az ország optimista és összetartó. Ezt szeretném kérni, hogy legyen az ország optimista és összetartó. Ahhoz, hogy ezt véghez tudjuk vinni, nyilván javasolom és kérem a költségvetés támogatását. De ebben a helyzetben, azt hiszem, az embereket nem az érdekli, hogy folyamatosan semmi más nem működik, mint a forgatókönyv szerinti program: Babák úr bejön, kijön, színészkedik - egyébként nem rossz teljesítmény, amit művel -, de lehetne sok mindenkiről ezt elmondani. Én arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy vegyük ezt most már egy kicsit komolyabban, sőt sokkal komolyabban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én rendhagyó módon, ahogy Hadházy Sándor képviselőtársam elmondta, az idegenforgalomról szeretnék mondani egypár gondolatot a költségvetés kapcsán, legfőképpen az idegenforgalom húzóereje tekintetében.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági válság hatásai rendkívül kedvezőtlenül érintik a turizmust és az ezen a területen dolgozó több mint 300 ezer munkavállalót és családtagjaikat. Nehéz helyzetet teremt az, hogy a turisztikai célelőirányzat tervezett csökkentése mit is jelent, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeinek csökkentését vonja maga után, ami rendkívül káros a jelenlegi körülmények között, hiszen a környező országokban - bármelyik országot is nézzük - a nehéz gazdasági helyzet ellenére is a válság hatásainak ellensúlyozására a lehetőségeknek megfelelően természetesen plusztámogatásokat nyújtanak a turizmusnak, növelik a turizmus marketingjére szánt keretet.

A tervezet szerint - hisz ezt már az első költségvetési vitanapon is felvetettem, és most is el kell hogy mondjam, hogy a tervezet szerint - az önkormányzatoknak minden beszedett idegenforgalmi adó 1 forintjához eddig 2 forintos támogatást nyújtott az állam, a jövőben 1 forint támogatás a javaslat.

2009-ben egyébként is várhatóan kevesebb az idegenforgalmiadó-bevétel, ami az önkormányzatokat érinti, amely jelentős támogatási kiesést fog jelenteni majd, egyébként a Pénzügyminisztérium számítása szerint közel 5 milliárd forintot jelent ez a támogatás, olyan lehetőségektől fosztaná meg az önkormányzatokat, mint például a helyi Tourinform-irodák információs és tájékoztatási rendszereinek működtetése.

(13.50)

De a helyi marketingre azon településeken, ahol jelentős a turistaforgalom, jelentősen ki fog hatni. Ez a csökkenés amúgy is csak 2011-ben realizálódna, amikorra már - bízzunk benne - remélhetőleg elmúlik a gazdasági világválság.

Tulajdonképpen az 1 forinttal érintett települések között - a 3200 önkormányzat közül körülbelül 250-260 önkormányzat érintett - ilyen városok és települések vannak, mint Gyula, Budapest, Velence, Hévíz, Zalakaros, Keszthely, Siófok, Füred, Hortobágy, Bük, Sárvár, és folytathatnám a sor. Jelentős hátrányba fognak kerülni, hisz mindezek a bevételek, amelyek ezt indukálták, infrastrukturálisan, kulturálisan és mindenféle fogyasztási témában pluszbevételt indukálnak.

Én azt hiszem, hogy amellett, hogy az adózási morálon is javítani kell - ez különösképpen a következő, nehéz gazdasági évben lesz kiemelkedő, hisz nyilván itt is lehet majd pluszforrásokat előteremteni -, ezek a megszorítások, amelyek sajnos elérik az idegenforgalmat is, jelentősen befolyásolják majd az önkormányzatok terjeszkedését, továbbfejlődését, esetleges pályázati pénzeit. Ennek ellenére továbbgondolásra javasolom én is az elképzelést a turizmus 1 forintjával kapcsolatban, habár tudom és látom, hogy ebben a gazdasági helyzetben, akár húzóágazat, akár nem, minden területnek egy kicsit át kell gondolnia a gazdálkodását.

Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a közös előrelátás tekintetében próbáljuk megtalálni azokat a forrásokat és lehetőségeket, amelyek majd pótolják azt, ami esetleg ezzel kiesik.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves László Tamás! Önről a wurlitzer nevű zeneszerszám jutott eszembe, amit úgy szépen tekernek, ön meg mondja parancsra, amit fölsoroltak. Azért ne haragudjon már, két időszakot sorol fel, ha Budapestet nézzük, az utakat, az egészségügyi beruházásokat, a hidakat, ha országosan nézzük az autósztrádákat, az iskolafelújításokat, egészségügyi felújításokat; hol én ön? Csukott szemmel volt itt egész végig ebben a 8 évben? Ne haragudjon, amit itt összehordott, az egyszerűen arcátlanság!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van! - Babák Mihály: Lejjebb az agarakkal, nem kell egymást sértegetni!)