Készült: 2024.05.10.23:19:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap (2013.02.19.), 217. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  217  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan kérdéskörre szeretném az önök figyelmét ráirányítani, amire sajnos mind a mai napig vagy mind e pillanatig még nem volt lehetőség, illetve erről még nem volt szó. Nevezetesen a 21. cikkely, pontosabban a 22. cikkely (1) bekezdés u) pontja mondja ki azt, hogy a fővárosi, illetve megyei kormányhivataloknak a jövőben az aktuspótlás keretében jogalkotási kötelezettség, önkormányzati jogalkotási kötelezettség helyett rendeletalkotási, illetve határozathozatali kötelezettséget kell érteni. Eddig kizárólag önkormányzati rendeletre volt vonatkoztatható az aktuspótlás lehetősége, nevezetesen, hogyha egy kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében egy bizonyos utat - mondjuk így, szolgálati utat - bejárva úgy találja, hogy az adott önkormányzat adott rendelete nem megfelelő, akkor helyette megalkothat egy önkormányzati rendeletet. Ezt azonban most, itt az indítvány szerint ki akarja terjeszteni a kormánypárt az önkormányzati határozatokra is.

Megnéztem, hogy milyen indokolás van ezzel kapcsolatban, és eléggé szűkös az indokolás e tekintetben. Gyakorlatilag megismétli azt a tényt, amit látok, mindannyian olvashatjuk, hogy beemeli az önkormányzati határozatokat is az aktuspótlás lehetőségébe, és ennyi. Nem tudhatunk meg semmit a konkrét okról, hogy ez vajon miért válik most a kormánypártok szerint szükségessé. Annál is inkább furcsa és érthetetlen a dolog, illetve csak eléggé rosszízű magyarázatokat lehet erre hozni, mivel pont a tegnapi napon például, illetve az ezt megelőző héten, múlt héten hétfőn beszélt a Ház az Mötv. módosításáról, tehát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról, mely szerint szintén a kormánypártok meg kívánják szigorítani a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eszközeit, oly módon, hogy lehetőséget kívánnak adni a kormányhivataloknak törvényességi felügyeleti bírság kiszabására, anélkül, hogy a kormányhivatal adott esetben más eszközzel élne. Magyarul, ahogy ezt a tegnapi nap folyamán is megfogalmaztam, egyszerűen csak anélkül, hogy bármifajta más utat-módot bejárna a kormányhivatal, tehát például bírói utat venne igénybe, egyszerűen egyetlen sárga csekkel - most idézőjelben mondom - "sárga csekkel" sújthatja az adott önkormányzatot, ami szerinte valamilyen törvényességi hibát vét. Önök ezt úgy magyarázták, hogy a csekély súlya miatt, a törvényességi hiba csekély súlya miatt elegendőnek látszik csak egy törvényességi bírság kiszabása, és más út, más eszköz igénybevétele felesleges. Elmondtuk a tegnapi nap folyamán is, hogy megítélésünk szerint ez az önkényes jogalkalmazás lehetőségét teremti meg, és durva beavatkozás az önkormányzatok életébe, hiszen ez az önkormányzatok jogalkotási lehetőségét szűkíti majd rendkívüli módon be, és rendkívül szűk mezsgyére fogja terelni, hogy mit szabad, mit nem, jaj, mikor kapok egy újabb sárga csekket a kormányhivataltól, mert esetleg nem úgy fogalmazom meg azt a bizonyos rendeletet, ahogyan az a kormánymegbízott úr szája íze szerint való vagy sem. Na, most ez egészen elképesztő méreteket tud alkotni, tehát az önkormányzatiságba való durva beavatkozás, a tekintetben, hogyha most már a kormányhivatal az önkormányzati határozatok tekintetében is be tud avatkozni a településeink életébe.

Nézzük csak meg, milyen határozatok lehetnek azok, amelyek tekintetében a törvényességi felügyeleti eszközökkel, azon belül kiemelten a törvényességi felügyeleti bírság eszközével élhet a kormányhivatal. Hát, határozatot lehet hozni, mondjuk, például személyi kérdésekben. Ugye? Személyi kérdésekben hozunk határozatokat az egyes önkormányzatokban, hogy egy intézmény vezetőjének kinevezzük-e ikszet vagy ipszilont, vagy éppen ne nevezzük ki ikszet vagy ipszilont. El tetszik tudni képzelni, ugye, azt a lehetőséget, amikor mondjuk, egy ellenzéki város, ellenzéki település képviselő-testülete valakit nem óhajt kinevezni egy intézmény vezetése élére, csak azért, mert mondjuk, az kormánypárti, de egyébként, mondjuk, szakmailag nem találja megfelelőnek. Akkor majd vajon a kormányhivatal ezt helyette meg fogja tenni? Mert ezek alapján igen, volna rá lehetőség, sőt még felügyeleti bírságot is kaphat az engedetlen képviselő-testület. Ugyanez a helyzet, ha már a személyi kérdéseknél tartunk, például a bizonyos fajta megrovások vagy személyi felelősségre vonások tekintetében. Ugyanez lehet a helyzet, hogyha valakit nem akarnak felelősségre vonni, vagy éppen felelősségre vonnak ugyanígy törvényességi felügyeleti eljárás keretében, a kormányhivatal az adott határozatot megsemmisítve egy új határozatot hozhat, ami majd jobban megfelel a mainstream politikai elvárásoknak.

De a szerződéskötés is egy ugyanilyen határozat, hogy akar-e az adott önkormányzat... (Dr. Répássy Róbert felé:) Államtitkár úr, ezt önnek is mondom! Akar-e az adott önkormányzat egy bizonyos beruházóval szerződést kötni vagy sem?

(19.20)

Ha esetleg nem akarna, pedig mondjuk, egy olyan baráti oligarcha, ami a kormánypártokhoz köthető, sebaj, majd a kormányhivatal megteszi helyette, meg fogja hozni azt a határozatot, amely alapján kötelezi az adott település polgármesterét, hogy kösse meg a szerződést egy konkrét beruházóval. És még fog kapni felügyeleti bírságot is, csak hogy megtanulja, hol lakik a Jóisten. Igen, ez van az önök által lefektetett, gránitszilárdságú alaptörvényben most javasolva.

De tételezzük fel jóindulatúan, hogy önök ezt csak azért találták ki, mert adott esetben döntési eredménytelenség van, ugyanannyi a nem szavazatok, mint az igen szavazatok száma egy adott kérdésben, és akkor döntőbíróként a kormányhivatal, illetve a kormánymegbízott majd megmondja, hogy mi a helyes határozat. Azt gondolom, hogy ez is minimum a demokrácia dupla zárójelbe tevése, és semmiképpen nem járható út. Ezért tehát módosító indítványunk szerint ezt törlésre szeretnénk javasolni, még akkor is, ha tudjuk, hogy egyébként törvénysértő határozatok esetén van jelenleg is lehetősége a kormányhivatalnak konkrét bírói út bejárásával kezdeményezni egy határozat megsemmisítését. De nem az, hogy aktuspótlás keretében helyette mindenféle más eszközt félretéve és zárójelbe téve majd szépen intézkedik az adott képviselő-testület helyett.

Egy másik pontra is szeretném még felhívni az önök figyelmét. Ez a..., mindjárt mondom, melyik oldalon található... (A jegyzeteiben lapoz.), a 7. oldalon a 12. cikkelyben a 2. pont f) bekezdése.

Mélyen tisztelt államtitkár úr, ezek szerint az Alkotmánybíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére vizsgálja felül az adott önkormányzati rendelet alaptörvénnyel való összhangját. (A dr. Gaudi-Nagy Tamással beszélő dr. Répássy Róbertnek.) Tisztelt Államtitkár Úr! Meg ne haragudjon, hogy megzavarom a beszélgetésében, de azért próbálom önnek elmondani, mert tegnap az államtitkár asszonynak is próbáltam volna elmondani, de egy másodpercre sem sikerült a figyelmét lekötnöm, úgyhogy most megpróbálom, hátha önnel jobban járok. Tehát ebben az alaptörvény-módosításban az van, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére vizsgálja felül az Alkotmánybíróság. Ámde a nemrégiben tárgyalt Mötv. módosítása teljesen más szóhasználatot használ. Nevezetesen: a kormányhivatal javaslatára a miniszter kezdeményezi és a kormány indítványozza az Alkotmánybíróságnál ugyanezen rendelet alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát. Ez nem azonos értelmű. (A továbbra is beszélgető dr. Répássy Róbertnek.) Hallom, hogy ki tetszenek venni módosítóval. (Dr. Répássy Róbert bólint.) Micsoda sikert arattam! (Derültség.) Már most itt, rögtön, csak mondanom kellett, és sikerült. Köszönöm szépen.

Akkor meg is köszönöm a szót, elnök úr, ennyit szerettem volna mondani. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  217  Következő    Ülésnap adatai