Felszólalás adatai
| 254. ülésnap (2013.02.19.), 197. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Répássy Róbert (Fidesz) |
| Beosztás | közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | kétperces felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 2:09 |
Felszólalások: Előző 197 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Én ebben a vitában csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadott néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés egy új polgári törvénykönyvet, ahol kibontásra került ez a szabály. (Dr. Staudt Gábor: Alkotmányellenes.) Megítélésünk szerint az jelen pillanatban sem alkotmányellenes, ugyanis úgy került kibontásra, hogy világossá teszi, hogy a közösségekhez tartozó személyek milyen feltételek esetén, milyen, egyébként megszorító feltételek esetén élhetnek ezzel a bizonyos közösség megsértése miatti igényeikkel. Ilyen feltétel például az, hogy csak egy viszonylag rövid időn belül reagálhatnak, egészen pontosan 30 napot tartalmaz a polgári törvénykönyv, bizonyos időn belül indíthatnak keresetet ezek a személyek. Nyilván nem volt cél, hogy ötéves elévülési időn belül, mondjuk, bárki indíthasson ilyet, hiszen az egy teljesen kezelhetetlen állapot.
Ugyanígy például az, hogy csak olyan kifejezések ellen indítható kereset, amely indokolatlanul bántó, lealacsonyító, kifejezésmódjában nagyon durva, benne van az elfogadott polgári törvénykönyv szövegében, mint ahogy az is benne van, hogy például ennek a nagy nyilvánosság előtt kell elhangoznia. Nyilvánvalóan egy magánbeszélgetésben elhangzott, egyébként közösséget sértő megjegyzés miatt nem indíthatnak pert.
Tehát úgy gondoljuk, hogy a polgári törvénykönyv, nagyon helyesen, pontosan a véleménynyilvánítási szabadságra való tekintettel és a szólásszabadságot tiszteletben tartva, meglehetősen szűk körben határozta meg azokat az eseteket, amikor a közösséghez tartozó személyek indíthatnak keresetet.
Még egy fontos szempont, ami bizonyos szempontból akár bírálat tárgya is lehetne, hogy csak a magyar nemzethez, a nemzeti, etnikai, faji és vallási közösségekhez való tartozás alapozza meg ezt a jogot. Persze lehetne azt mondani, hogy hát miért ne, bármilyen közösség, de az egy olyan parttalan jogérvényesítést tenne lehetővé, amely alapján tényleg (Az elnök csenget.) mindenféle közösség sérelme megengedhetetlen lenne a szólásszabadságban.
Felszólalások: Előző 197 Következő Ülésnap adatai