Felszólalás adatai

A 2011. december 23-án elfogadott új szabálysértési kódex ez év április 15-én lép hatályba. Mivel az új szabálysértési törvényből több olyan tényállás kikerült, amelynek a szankcionálása azonban továbbra is indokolt, ezért a megfelelő ágazati törvények módosításával sor kerül a közigazgatási bírság kiszabásának biztosítására.

Emellett a szabálysértési törvény egyéb, technikai jellegű, a jogalkalmazást elősegítő, pontosító módosítást is elvégez. A javaslat pontosítja a szabálysértési törvényi tényállást, amely mellett meghatározza a szabálysértési szankciók végrehajthatóságának elévülési szabályait is. Változtatásokat tartalmaz továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósításához szükséges rendelkezések bevezetéséhez.

Új tényállásként szerepel a javaslatban a gyógyszerrendészeti, készítményekkel kapcsolatos szabálysértés, a tiltott fürdés, a polgári védelmi kötelezettség megszegése, a honvédelmi kötelezettség megszegése. Pontosításra kerül továbbá a rossz minőségű termékek forgalomba hozatala, az élelmiszer engedély nélküli előállítása, illetve annak forgalomba hozatala.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy a törvény XXVII., XXVIII. fejezeteiben meghatározott közlekedési szabálysértésre nem lehet alkalmazni az ismételt elkövetésre vonatkozó azon szabályokat, amelyek szerint legalább két ízben történő felelősségre vonást követően szabálysértési eljárás büntetést kell alkalmazni. Ennek megfelelően a kötelező járművezetéstől eltiltást alkalmazni köre a törvény elfogadását követően kiterjed majd valamennyi engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértésre.

A közérdekű munkával kapcsolatos szabályozás is módosításra kerül. E változtatás célja az, hogy a közérdekű munka végrehajtása az állami foglalkoztatási szerv útján egységesen kerüljön végrehajtásra. Az elfogadott szabálysértési törvény a közérdekű munka végrehajtása vonatkozásában két különböző eljárásrendet határoz meg. A módosítás a két eljárást egyesíti, és a közérdekű munka végrehajtását az állami foglalkoztató szerv hatáskörébe utalja.

Részletezi továbbá a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó szabályokat, új alcímmel határozza meg a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását, emellett bővíti a közérdekű munkahelyként kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó szabályokat.

A szabálysértési értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra történő felemelése jelentősen érinti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat. A szabálysértési törvény a szabálysértés elkövetőjét a törvény által rendeli büntetni, amely mellett azt társadalomra veszélyes cselekményként definiálja.

Megítélésem szerint ez az áldozat és a társadalom szempontjából egyaránt pozitívan értékelhető, mivel az áldozat számára a szabálysértés és a bűncselekmény megélése között nincs jelentős különbség. Erre való tekintettel szükséges az áldozatok segítségével kapcsolatos joganyagot is ebbe az irányba elmozdítani, annak érdekében, hogy ne váljon ketté a szabálysértési és a bűncselekményi áldozatok helyzete, előbbieket indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva. A társadalmi szolidaritás és a méltányosság elvét követve indokolt tehát az áldozatok számára szükséges támogatásokhoz történő hozzáférés változatlan módon történő biztosítása. Ehhez szükséges a bűncselekmény áldozatainak segítéséről szóló törvény hatályának a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre történő kiterjesztése, így ennek eredményeként e személyek nem szenvedhetnek hátrányt amiatt, hogy az általuk megélt kriminális cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.

(15.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A katasztrófavédelmi szervezetrendszer a katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egyes katasztrófavédelmi szervezetekbe tagozódtak, amelyek mellett korszerűsödtek a katasztrófahelyzettel kapcsolatos irányítási szabályok is.

Az alaptörvény ezzel megegyező időpontban történő hatálybalépése miatt a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban kerültek ki. Mindezek alapján a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései a jelentős mértékben megváltozott új szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését.

Ennek egy része a törvényi szintű szabályozást érinti. A törvényi szintű szabályozások elsősorban kisebb jelentőségű pontosításokat tartalmaznak, amelyek lényeges elemei a következők: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi alrendszereibe tagozódó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány és más, ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

E rendelkezés alapján a szervezet általános során feleslegessé váló, de még használatra alkalmas technikai eszközök még pályázat útján sem adhatók át az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek. A javasolt módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervezet átszervezése során a feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen adhatók legyenek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervezeteivel együttműködő megállapodást kötött önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva azok technikai és műszaki ellátottságát, valamint reagálási és tűzoltási mentési képességét.

Összefoglalva megállapítható, hogy a benyújtott törvényjavaslat elvégzi a szükséges pontosításokat a hatályos joganyaggal való összhang megteremtése érdekében, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)