Felszólalás adatai

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan témáról, egy olyan tömeges társadalmi jelenségről szeretnék szólni, amely első megközelítésre talán nem is tartozik a politikai vitanap témájához; nevezetesen a bűnözésről, és arról, hogy milyen válaszokat kell vagy kellene adnia a társadalomnak azokra a kihívásokra, amelyeket a bűnözés jelent. Meggyőződésem ugyanis, hogy társadalmi kohézióról beszélni anélkül, hogy erről a társadalmi jelenségről, amit bűnözésnek nevezünk, nem szólunk, nem igazán lehet.

A bűnözés ugyanis ma már olyan mértékűvé és jellegűvé vált, amely nemcsak az egyes emberek vagy csoportok életének normális működését lehetetleníti el, hanem veszélyezteti az egész társadalom harmonikus fejlődését, egészséges értékrendszerének kialakulását és annak rögzülését, általánossá válását. És ami ennek a kérdésnek a másik oldala, de nem kevésbé veszélyes, az az, hogy ha a társadalomban a bűnözéssel kapcsolatosan torz vélekedések és hibás reagálások válnak uralkodóvá, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, amelyben teret nyernek a szélsőségek, egyes társadalmi csoportokkal szemben erősödnek az előítéletek, sőt egyesek egyenesen kirekesztődnek. És ami legalább ilyen veszélyes: gyengül a demokratikus jogállam értékei iránti bizalom, növekszik a bosszút kívánó türelmetlenség.

Napjainkban fennáll annak a lehetősége, sőt ennek konkrét jeleit is tapasztalhatjuk, hogy a szociálisan kettészakadó társadalom a biztonság tekintetében is kettészakad, s a biztonság olyan áruvá válik, amit egyesek meg tudnak maguknak szerezni, mások pedig egyre kiszolgáltatottabbá válnak a bűnözőknek.

A Szocialista Párt már többször felemelte a szavát az ellen a politika ellen, amely kizárólag a represszív eszközök és a rendőrség eszközeinek növelésében látja a bűnözés visszaszorításának módját. Tudom, a válasz erre az, hogy nézzük meg a statisztikát. Igaz, hogy a hivatalos statisztikák az összbűnözés csökkenését mutatják, de ismert az is, hogy a bűnözési statisztika a jellegéből adódóan a világ legbizonytalanabb statisztikája. Ismert továbbá manipulálásának széles eszköztára, valamint az, hogy összehasonlításra és következtetések levonására csak hosszabb távon alkalmas. Ismert továbbá az, hogy egy-egy véletlen jelenség egyik évről a másikra százezres nagyságrenddel növelheti a bűncselekmények számát.

(14.10)

A represszív stratégia önmagában csak akkor lenne eredményes, ha a felderítés, vagyis a bűnelkövetők elfogása lényegesen javulna. Ezzel szemben még a hivatalos statisztika is azt bizonyítja, hogy a nyomozások eredményessége és az ismeretlen tettesek felderítési mutatója évek óta stagnál.

Egy olyan helyzetben, amikor a bűnüldöző apparátusokban, különösen a rendőrségnél már a mindennapos működést veszélyezteti és kontraszelekciós a fluktuáció, akkor, amikor a humán erőforrások nincsenek kihasználva a rendőrség keretén belül, akkor, amikor a beosztotti állomány előtt csökken a politikai vezetés erkölcsi hitele, akkor, amikor a bűnüldözők nap mint nap azt tapasztalják, hogy vannak olyanok, akik a törvény előtt egyenlőbbek másoknál, amikor azt látják, hogy például egy megyeszékhely városban legfeljebb három járőrpár, azaz hat egyenruhás rendőr teljesít szolgálatot, s közben van 100 millió forint lovas díszelgő egység létrehozására, addig a bűnüldözés hatékonyságának javítását nem várhatjuk.

A Magyar Szocialista Párt szerint a társadalmi fejlődésünk egyik kulcskérése az emberek biztonságának és biztonságérzetének a megteremtése, azaz az, hogy az emberek elfogultság nélkül, kellő határozottsággal, öntudattal, mások és saját maguk méltóságát is őrizve cselekedhessenek, s ezért jogtalan beavatkozás, bántódás ne érhesse őket. Enélkül semmifajta társadalmi kohézió nem létezik.

Ahhoz, hogy a bűnözés mértéke és jellege ne akadályozza ennek kialakulását, két dolog feltétlenül szükséges. Az egyik, hogy új kriminálpolitikai és bűnüldözési stratégiát kell kidolgozni, és ezt nem felesleges átszervezésekben és személycserékben kell megtestesíteni, hanem magának a bűnüldözési szervezetnek és személyi állományának nagyobb biztonságában, pártatlan, de hatékony ellenőrzésében, a humán erőforrások javításában és stabilitásában kell megtalálni és megjelölni.

A másik dolog - és ez talán az előzőeknél is fontosabb -: a jelenlegitől eltérő társadalompolitikára van szükség. A bűnözés tényleges csökkentése, a nagyobb biztonság csak úgy érhető el, ha a bűnözést gerjesztő, azt kiváltó társadalmi okokat szüntetjük meg. Ez azt jelenti, hogy amikor a Szocialista Párt új családpolitikáról beszél, új oktatáspolitikát szorgalmaz, új területfejlesztési politikát emleget és új foglalkoztatáspolitikát dolgoz ki, vagy amikor egyszerűen csak az önkormányzatok anyagi ellátását szorgalmazza vagy egy olyan lakáspolitikát, amelyben a bérlakáshoz a kevésbé gazdagok is hozzájuthatnak, az egyben a bűnözés elleni harc eszközét is jelenti, ha úgy tetszik, a közbiztonság erősítését. Nincs más sikerrel kecsegtető út!

Mi nem ígérjük a statisztikák gyors megváltoztatását, és látványtervezéssel sem akarjuk becsapni az embereket. De el akarjuk és el tudjuk kerülni egy új társadalompolitikával, hogy ezt az országot elkerülje Francis Fukuyama szavaival élve a nagy szétbomlás és a velejáró, kordában nem tartható bűnözés. Hiszünk abban, hogy ha az egyes ember elől sem zárul le a felemelkedés lehetősége, akkor, és csak akkor lesz biztonságos ez az ország.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)