Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a napirend előtti felszólalását, annál is inkább, mert valóban, én magam is úgy látom, hogy részben a demográfiai trendeknek betudhatóan, részben az alacsony motiváltság miatt az elmúlt években a szakmunkásképzés oktatási rendszerébe belépő diákok száma borzasztóan alacsony volt. Sajnos alacsony a státusa, illetve presztízse is azoknak a fiatal embereknek, akik régi, a szlengben ipari tanulóknak nevezett oktatásban vesznek részt.

Súlyosbította a helyzetet a szakmunkásképzést választók alacsony motivációja is, a tanulási képességek hiánya. A diákok gyakran hiányzó kompetenciákkal jöttek be az intézményekbe, és borzasztó sokaknak kudarcélménye volt már azt megelőzően is a tanulás. A 9-10. évfolyamon tapasztaltuk, hogy borzasztóan nagy volt a lemorzsolódás, éppen ebből a kudarcélményből fakadóan. Felismerve és elemezve a szakmunkásképzés kritikus pontjait az elmúlt években, több intézkedést tettünk a gazdasági szakemberek, illetve a gazdaság szereplőinek bevonásával, éppen a gazdaság igényeinek kielégítése érdekében.

(9.10)

A tiszkek, ahogy említettük, a tiszkek rendszerének a kiépülése mellett meghatározó szerepet kaptak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok az iskolai rendszerű szakképzés szakirányainak és létszámarányainak meghatározásában. Ezzel kívántuk biztosítani, hogy az iskolák képzési kibocsátása közeledjen a gazdaság szakemberigényéhez - nem mindig volt ez szinkronban. A támogatási rendszer átalakításával pedig, konkrétan azzal, hogy két éve csak azok az intézmények juthatnak fejlesztési támogatáshoz, amelyek elfogadják részben a regionális fejlesztési és képzési bizottságok beiskolázásra vonatkozó döntését, ösztönöztük a tiszkeket a megalakulásra. Reményeink szerint az intézkedés már rövid távon vonzóbbá teszi a szakmunkás-életpályát, emeli a presztízsét, csökkenti a keresett szakmákban a szakmunkáshiányt, növeli a tanulók motivációját, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára könnyebbé teszi a szakmaszerzést és a sikeres elhelyezkedést is.

A szakmunkás-ösztöndíjrendszer szervesen illeszkedik a kormány szakképzési reformjához, amelynek célja a keresletvezérelt szakképzéssel segíteni a versenyképes gazdaság megteremtését. Mint tudjuk, ennek feltétele, hogy minden iskolai végzettségi szinten képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerő-piaci kihívásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő álljon rendelkezésre. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek 2010. február 1-jétől tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak, és tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-et. A támogatott szakmákról a regionális fejlesztési és képzési bizottságok január közepéig döntöttek.

Az oktatási intézmények folyamatosan jelentik be ösztöndíjigényüket a folyósítást végző Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek. Az igénylés bejelentésének határideje a mai nap, így a postai átfutási idővel is számolva körülbelül a jövő hét végén már meg tudjuk mondani az ösztöndíjban részesülők pontos számát. Az ösztöndíj mértéke - ahogy a képviselő úr is említette - ebben az évben, illetve ebben a félévben még 10 ezer forint egységesen, de az őszi tanévkezdéstől kezdve, tehát a 2010/2011-es tanévben a tanulmányi átlag függvényében akár már a 30 ezer forintot is elérheti ez az ösztöndíjnagyság, természetesen ahhoz legalább 4,5-es tanulmányi eredményt produkálni kell a tanulóknak, diákoknak.

Én azt gondolom, hogy egy nagyon jó kezdeményezésről van szó, egy nagyon jó intézkedésről van szó. Megmondom őszintén, hogy végeztünk egyfajta előreszámítást, becslést is a minisztériumban. Mi arra számítunk, hogy ezzel az ösztöndíjprogrammal legalább 10-12 százalékkal növekedhet azon hallgatók, diákok száma, akik a szakmunkásképzés iskolarendszerében vesznek részt, ezzel is erősítve a gazdaság pozícióit.

Köszönöm szépen, elnök úr, képviselő úr, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiból.)