Felszólalás adatai

DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Ház! Az állampolgárok biztonsága és biztonságérzete az élet minőségének egyik meghatározó tényezője. A biztonság közös értékünk, a biztonság megteremtése közös felelősségünk. Napjaink demokratikus társadalmaiban ezért a büntetőpolitikának központi szerepe van.

Magyarországon az 1989-90. évi rendszerváltozást a bűnözés robbanásszerű növekedése kísérte. A bűncselekmények többsége az állampolgárok vagyonát vagy személyét érintette. Kezdetben a bűnözés megfékezése volt az elsőrendű cél. A jogsértő magatartások kezelésében megerősödött a jog szerepe, és háttérbe szorultak a társadalmi megoldások. A sértett, illetve a bűncselekmény áldozata nem kapott kellő figyelmet. A büntetőpolitikának azonban az egyik legfőbb célja az, hogy egészséges egyensúlyt teremtsen a társadalmi és jogi megoldások között.

A bűnözés leküzdésére alkalmazott hagyományos eszközökkel kapcsolatosan az európai országok büntetőpolitikái egyre határozottabban érvényesítik az emberi jogok biztosításával kapcsolatos követelményeket, az individualizációt és az emberiességi megfontolásokat. A 21. században az állami büntetőpolitikának gondot kell fordítania a bűnözés okozta káros hatások, a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

A modern büntetőpolitikának meg kell teremtenie a bűncselekmények áldozatainak jogait. Ennek keretében ki kell fejeznie azt, hogy az áldozatokkal szemben a társadalom és az állam is szolidáris. A közbéke érdekében elő kell segítenie az elkövető és az áldozat közötti hatékony kommunikációt, az eddiginél szélesebb körben kell biztosítania az elkövetői jóvátételt.

Ezt felismerve és elfogadva az Országgyűlés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló határozatában felkérte a kormányt arra, hogy a bűncselekmények áldozatait segítő törvényjavaslatot terjesszen elő. A jelen javaslat egy új szabályozás, eddig az áldozati jogokról Magyarországon nem született törvény. Az egyes áldozatoknak nyújtandó támogatások fajtáját, időtartamát a bűncselekmény jellege, az áldozatra gyakorolt hatása, továbbá az áldozat egyéb személyes körülményei határozzák meg. A segítségnyújtásnak személyre szabottnak kell lennie, igazodnia kell az áldozat bűncselekmény következtében kialakult állapotához.

Az áldozatsegítés nem kizárólag pénzben nyújtott kárenyhítést jelent. Azok a szolgáltatások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy lehetőség szerint az áldozat olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenben a bűncselekményt megelőzően volt, sok esetben hatékonyabban szolgálják az áldozat érdekét, mint az anyagi támogatás. A felállításra kerülő áldozatsegítő szolgálatot ezért nem szabad úgy tekinteni, mint csak a kárenyhítés végrehajtását végző hivatalt. A javaslat pontosan meghatározza az áldozatokat megillető segítségnyújtás feltételeit. Aki megfelel e feltételeknek, az az állam által biztosított segítségnyújtásra alanyi jogosultságot szerez. Az államnak ezáltal a jogosulttal szemben kötelezettsége keletkezik, amely egyrészt kiterjed a segítségnyújtás biztosítására, de az alanyi jogok érvényesítési feltételeinek megteremtésére is. Ezért olyan szervezetrendszert kell megteremteni, amelyben ellenőrizhető a törvényben szabályozott eljárás, a jogosultság elbírálása, továbbá a segítségnyújtás biztosítása. Ezért van szükség egy hatóság felállítására és a közigazgatási szabályok alkalmazására.

A hatósági ügyintézés azonban nem jelenti azt, hogy kizárólagosan állami szervek végeznék az áldozatsegítést. Azt szeretnénk, ha a civil szervezetek, az egyházak partnereink lennének. Az együttműködésre a javaslat 43. §-a lehetőséget is biztosít, azonban az, hogy ez milyen tartalommal valósul meg, természetesen már az áldozatsegítő szolgálat felelőssége.

Annak érdekében, hogy az együttműködés hatékony és gyümölcsöző legyen, törekedni fogunk arra, hogy együttműködési megállapodások szülessenek. A visszatérítéssel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az állami kárenyhítés előlegjellegű anyagi támogatási forma, ami azt jelenti, hogy az állam a bűncselekményt követően pénzbeli segítséget nyújt a bűncselekmény következtében fellépő anyagi kár csökkentése céljából. Ez azonban nem felelősségátvállalás, nem szünteti meg a bűncselekmény elkövetőjének vagy a kár megtérítésére egyébként kötelezett személynek, így például a biztosítónak az anyagi felelősségét. Amennyiben utóbb bármely forrásból a kár részben vagy egészben megtérül, akkor az állam a megtérülés mértékéig jogosan tart igényt a korábban előlegként adott kárenyhítés visszatérítésére.

(16.40)

A kárenyhítés előleg jellege mellett a visszatérítést az is indokolja, hogy az állami kárenyhítés nem fájdalomdíj. Lehetőség szerint kerülni kell azokat az eseteket, amikor ugyanazon bűncselekmény miatt az áldozat több forrásból is kárenyhítést, kártérítést kap egyazon cselekmény miatt.

A bűncselekménnyel okozott kár esetén a fő cél az, hogy elsődlegesen az elkövető viselje a kárfelelősséget, másodlagosan pedig az, aki erre szerződés vagy valamilyen határozat alapján köteles. Ilyen lehet például a biztosító. Az állami kárenyhítés nem mások kárfelelősségének helyettesítője. Az elkövetőt ösztönözni kell arra, hogy megfelelő módon kompenzálja a bűncselekményével okozott sérelmeket. Erre a büntetőeljárásról szóló törvény legújabb módosítása ad majd lehetőséget. A javaslatot a Ház már tárgyalja.

Ez a módosítás többek között bevezeti a büntetőjogi mediáció lehetőségét, ennek keretében pedig jóvátételre kerülhet sor. A sértett az elkövető szabadon bocsátásával kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogát szintén nem ez a törvényjavaslat tartalmazza, hanem a most készülő büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat.

A büntetőeljárás során az áldozat, illetve a sértett sok esetben valóban az elkövetővel együtt kénytelen várakozni. Az elkülönített várakozóhelyiségek kialakítása a bíróságokon komoly fejlesztést igényel. Ezt a fejlesztést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának tájékoztatása szerint a bíróságok csak folyamatosan, az épületek felújításának ütemében tudják teljesíteni.

A jogszabály nem visszaható hatályú, azt csak a 2006. január 1-je utáni bűncselekmények után lehet alkalmazni. Ez alól egy kivételt tesz a javaslat: eszerint az egyes bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állami kárenyhítéséről szóló kormányrendelet alapján állami kárenyhítésre jogosultak a jövőben akkor is előterjeszthetik kérelmüket, ha adott esetben a bűncselekmény a törvény hatálybalépése előtt történt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot az előterjesztő a Ház november 7-ei ülését követően kiegészítette a bizottsági meghallgatások során támogatott módosító indítványokkal, és ismételten benyújtotta. A törvényjavaslat így már tartalmazza mindazon indítványokat, amelyeket a bizottságok - az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság - támogattak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)