Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán első ránézésre úgy tűnhet, hogy ez a törvényjavaslat nem több a katonák szolgálati törvényének szokásos, döntően jogtechnikai jellegű felülvizsgálatánál. Azonban a látszat csal. A törvényjavaslat nem egyszerűen az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak átvezetése, mint azt az indoklás is sugallja. Valójában ez az előterjesztés egy újabb lépés a Magyar Honvédség katona- és közalkalmazott-állományát sújtó jogfosztás útján. Mert akárhányszor önök a szolgálati törvényhez nyúlnak, annak mindig újabb és újabb jogkorlátozás a következménye. Most például a katonák és a honvédségi dolgozók pótlékainak lefaragásán van a sor, amihez alattomos módon a most előttünk fekvő törvényjavaslat nyitja meg az utat. Az egyik ilyen szabály közvetlenül a törvényjavaslat 1. §-ában található. Első olvasásra talán ártalmatlannak tűnik ez a rendelkezés, miszerint ‑ idézem -: a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében végrehajtási rendelet a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben a munka törvénykönyve 143. és 144. §-a szerinti pótlék helyett napi átalányilletmény-pótlékot is megállapíthat. De mit is jelent ez a szabály? A munka törvénykönyve hivatkozott szakaszai a rendkívüli munkavégzés, illetve az ügyeleti és készenléti munka után járó pótlékok mértékét állapítja meg. E szerint a rendkívüli munkavégzésért 50 százalékos, készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalékos bérpótlék jár. E helyett a törvény által ma még garantált pótlék helyett állapítana meg a honvédelmi miniszter átalányilletmény-pótlékot. Vajon mi motiválja a törvényben garantált pótlékok kiiktatását a honvédségi dolgozók esetében? Kevesebb vagy több pótlékot akar‑e biztosítani az Orbán-kormány ezzel a módosítással? Miután Orbán Viktor 2010‑es miniszterelnökké választása óta egyetlen fillérrel sem emelték a közalkalmazottak illetményét, nincs miért azt gondolnunk, hogy a törvényi szabályok kiiktatásával most éppen a dolgozóknak akarnának kedvezni. Míg Matolcsy György jegybankelnök fizetését pár hete azzal az indokkal emelték, hogy biztosítani kell az európai színvonalú javadalmazást, addig a közalkalmazotti fizetések esetében a Fidesznek ez eddig nem volt fontos szempont. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha kérdéses, hogy a honvédelmi miniszter rendeletében megállapított átalánypótlék a mostaninál bizony kevesebb fizetést fog jelenteni a honvédségi dolgozóknak a hónap végén.

(23.00)

Ez pedig elfogadhatatlan az amúgy is alulfizetett állomány esetében.

A túlóráért járó pótlék csökkentése különösen elfogadhatatlan annak ismeretében, hogy egy 2015 decemberében az MSZP határozott tiltakozása ellenére elfogadott törvénymódosítás tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetére brutálisan megemelte a maximálisan elrendelhető rendkívüli munkavégzés idejét, ami éves szinten akár 832 óra, azaz 104 munkanap is lehet. A kormány és a Fidesz a katonákkal sem bánik kesztyűsebb kézzel, mint a honvédség közalkalmazottaival. A legutóbbi, múlt év decemberében elfogadott törvényben szinte korlátlan lehetőséget adtak a katonák szolgálati törvényben meghatározott jogainak korlátozására tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén. Eszerint a szolgálati törvény szolgálatteljesítő időre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezései teljesen felülírhatók, és a szolgálatszervezésért felelős parancsnok parancsával pótolható. Már a múlt év decemberében kifejtettük, hogy békeidőben a törvények ilyen mértékű felfüggesztése a jogállamiság teljes megcsúfolását jelenti.

Jogaik korlátozása után most a pótlékok csökkentésével nézhetnek szembe a déli határon szolgáló katonák. A hatályos szabályozás szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben és katasztrófavédelmi feladatok ellátása esetén a fokozott igénybevételi pótlék napi összegét a távolléti díj 5-10 százaléka közötti mértékben kell megállapítani. A törvényjavaslat szerint azonban a jövőben a pótlék összegét nem 5-10, hanem 1-10 százalék közötti mértékben lehet majd megállapítani. Aligha lehet illúziónk afelől, hogy ez a módosítás a pótlékok összegének jelentős csökkenését vetíti előre.

Ezek a módosítások világosan mutatják, hogy a Magyar Honvédség a jelenlegi szűkös költségvetéséből nem tudja kigazdálkodni a többletmunka díjazását, márpedig a Magyar Honvédség csak hatalmas mennyiségű túlóra elrendelésével képes ellátni feladatait. Harangozó Tamás képviselőtársamat a honvédelmi miniszter egy kérdésére adott írásbeli válaszában arról tájékoztatta, hogy a Magyar Honvédség katonáinak és dolgozóinak 2015-ben összesen 1 millió 947 ezer 774 óra túlszolgálatot rendeltek el.

A Magyar Szocialista Párt határozott álláspontja, hogy a honvédség egyre hatalmasabb békeidei létszámhiánya nem orvosolható a jelenlegi állomány huzamosabb időn keresztüli extrém terhelésével. Márpedig az előttünk fekvő törvényjavaslat is mutatja, hogy a kormány ebbe az irányba próbál továbbmenni, ami elfogadhatatlan. A Magyar Honvédség tényleges létszáma messze elmarad az engedélyezett létszámtól. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a múlt év novemberében arról tájékoztatta a Honvédelmi és rendészeti bizottságot, hogy a Magyar Honvédség rendszeresített létszámából 5500 katona hiányzik. A tényleges katonalétszám ráadásul évek óta csökken, a zárszámadási törvények tanúsága szerint a szerződéses katonák átlagos éves statisztikai létszáma 2009-ben még 5950 fő volt, ami 2014-re 5042 főre csökkent.

Miközben a Magyar Honvédség létszámát tekintve évről évre sorvad, addig az elmúlt években Magyarország és az egész Európai Unió biztonsági környezetében rendkívül kedvezőtlen változások zajlottak le. A megváltozott körülményekre figyelemmel a Magyar Honvédség óriási létszámhiánya jelentős biztonsági kockázatot is jelent. Ezeket a rendkívül aggasztó folyamatokat látva a Magyar Szocialista Párt határozati javaslatot nyújtott be, amely kötelezte volna a kormányt a honvédség létszámának feltöltésére. Ezt a javaslatot azonban a Fidesz már két alkalommal is leszavazta. Miközben stadionokra, kisvasútra van pénz, addig a Magyar Honvédségnek még az alapvető működéséhez szükséges forrásokat sem hajlandók biztosítani. Az ország megvédése sajnos a Fidesznél csak olcsó propagandaszöveg, míg a déli határon az ország védelmét valóban ellátó katonák és rendőrök siralmas körülmények között kénytelenek szolgálatot teljesíteni.

A pótlékokon túl egyéb korlátozások, megszigorí­tások is megbújnak a törvényjavaslatban. A katonák szolgálati viszonyát szabályozó törvénybe is bele­kerül az a rendészeti dolgozók esetében korábban nagy vihart kavart rendelkezés, miszerint a miniszter megtilthatja, hogy az állomány tagja internetes felüle­ten magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor állományba tartozá­sá­ra vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra. Ez a megfogalmazás olyan tág, hogy ez alapján akár tisztavatáson készült fényképek közzététele is megtiltható a Face­bookon. Álláspontunk szerint ez a jogkorlátozó rendelkezés a jelenlegi formájában teljesen indokolatlan. A valóban fegyelemsértő megnyilvánulások e nélkül a rendelkezés nélkül is szankcionálhatók.

Jelentősége miatt szót kell ejteni a törvényjavaslat azon rendelkezéséről, ami az Orbán-kormány egy korábbi jogfosztó intézkedésének a következményeit próbálja enyhíteni. Emlékezetes, hogy 2012. január 1-jétől a Fidesz egyetlen tollvonással megszüntette a szolgálati nyugdíj intézményét. Azoktól az emberektől is elvették a nyugdíjba vonulás lehetőségét, akik korábbi feltételek tudatában vállalták a jelentős kötelezettségekkel járó hivatásos szolgálatot. Ezzel az állam megszegte azt a megállapodást, amit a katonákkal és a rendvédelmi dolgozókkal kötött felszerelésük idején.

A törvényjavaslat jól mutatja, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer teljes és azonnali eltörlése máig nehezen kezelhető helyzetet teremtett a honvédségnél. A több évtizedet már leszolgált, de még az öregségi nyugdíjkorhatár előtt egészségi vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlanná vált hivatásos katonák helyzetét rendelkezési állományba vétellel próbálják jelenleg kezelni. A hatályos szabályok szerint a rendelkezési állomány időtartama a kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésig, de a szolgálati időtől függően legfeljebb 16 hónapig tarthat.

A korábbi hangzatos szónoklatokkal szemben úgy tűnik, hogy a kormány mégsem tudja biztosítani a más jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, ami persze nem meglepő annak fényében, hogy éppen most terveznek elbocsátásokat az államigazgatásban is. Ezért inkább ezzel a törvényjavaslattal lehetővé teszik a rendelkezési állomány meghosszabbítását további egy évvel. Ez jelentős segítséget jelenthet az érintetteknek, így e tekintetben üdvözlendő a módosítás. Ugyanakkor ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire hibás és átgondolatlan lépés volt a szolgálati nyugdíjrendszer teljes meg­szüntetése.

Összességében a honvédség működését és feladatellátását segítő több hasznos módosítás ellenére a törvényjavaslat a jelen formájában nem támogatható, figyelemmel az állományt érintő további jogkorlátozásokra és megszorításokra. Ezért módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Az MSZP a zárószavazáskor csak abban az esetben fogja támogatni a törvényjavaslatot, ha a jogkorlátozó és megszorító rendelkezések kikerülnek belőle. Köszönöm szépen.