Készült: 2024.05.11.17:12:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2016.04.26.), 243. felszólalás
Felszólaló Manninger Jenő (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:18


Felszólalások:  Előző  243  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat két fontos éghajlatvédelmi célú törvényt módosít, ahogyan ezt államtitkár úr is említette. Azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos az, ha az éghajlatváltozás ügyében, éghajlatvédelem ügyében, a klíma ügyében előre tudunk lépni. Elmondhatjuk azt, hogy történtek lényeges előrelépések, ugye, a párizsi klímakonferencián is, és noha tudjuk azt, hogy a szakértők és általában a politikai közvélemény is megosztott abban a kérdésben, hogy mennyire optimista, és mennyire hisz ezeknek a végrehajtásában, mégis elmondhatjuk, hogy történtek előrelépések, és természetesen Magyarországnak nagyon fontos, hogy ezeket végrehajtsák, betartsák, és a saját törvénykezésében is ezekhez alkalmazkodjon. Így módosítja a nemzeti éghajlatváltozási stratégia felülvizsgálati szabályait a törvényjavaslat, a stratégia időbeli ütemezésére is tartalmaz javaslatot, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, így kifejezetten a párizsi megállapodásnak való megfelelés érdekében.

A 2015 novemberében rendezett párizsi klímakonferencián részt vevő államok elfogadták a párizsi megállapodás című klímapolitikai tárgyú globális nemzetközi szerződés szövegét, a szerződés aláírására a Föld napján, vagyis múlt pénteken, április 22-én New Yorkban került sor. Magyarország részéről Áder János köztársasági elnök úr írta alá a dokumentumot.

(21.00)

Szeretném megemlíteni, hogy a köztársasági elnök úr az aláírás alkalmával három fontos javaslatot tett New Yorkban. Az első javaslata szerint a kitűzött célok megvalósítása érdekében az a tíz ország, amely a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni.

A második javaslata arra irányult, hogy haladéktalanul fejezzék be az időközben megkezdett tárgyalásokat a légi közlekedés kibocsátáscsökkentéséről, a tengeri hajózás esetében pedig minél előbb kezdjék meg ezeket a tárgyalásokat, különben 20-30 év múlva a mostani kibocsátás háromszorosával kell számolni.

A harmadik javaslatában pedig kiemelte, hogy az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudja a fölös energiáját tárolni. Fontos, hogy a G20-országcsoport az OECD támogatásával gyorsítsa fel a kutatásokat, hogy mielőbb hatékony, biztonságos, olcsó és fenntartható megoldás szülessen az energiatárolásra.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben a törvényjavaslatban szó van a képesítések elismeréséről, a felügyeleti díjról, a deregulációról. Erről államtitkár úr szólt már, én most nem kívánom ezeket részletesen ismertetni, kérem támogatásukat. Csakúgy, ahogy elmond­ható, hogy a törvényjavaslat rendelkezik a nem­zetközi klímafinanszírozást érintő feladatokról is. Indokolt, hogy a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló nemzetközi szervezet, a Zöld Klíma Alap döntéshozó testülete esetében a szervezethez akkreditált nemzeti képviselő kijelölése esetén az államháztartásért felelős minisztert tájékoztassák a jelölésről, valamint az is, hogy az államháztartásért felelős miniszter is részt vegyen a klímafinanszírozási döntések meghozatalában.

Ezenkívül szó van a montreali jegyzőkönyvről és a deregulációról. A piaci stabilizációs tartalék fogalma pedig a vonatkozó uniós előírásoknak megfelelően bekerül a hazai törvénybe, illetve az üvegházhatású egységek értékesítésére vonatkozó szabályozás is kismértékben módosul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot, mely jelentősebb szerepet ad az államháztartásért felelős miniszternek a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló Zöld Klíma Alappal kapcsolatos folyamatokban, rendezi a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az EU más tagállamai által kiadott képesítések elismerését érintő szabályozást, rendezi az uniós jogharmonizációs célú feladatokat, egyszerűsíti a hatósági eljárásokat, csökkenti a bürokratikus terheket, továbbá deregulációs célokat is szolgál. Köszönöm figyelmüket. (Taps. ‑ Dr. Józsa István: Nagyon jó!)




Felszólalások:  Előző  243  Következő    Ülésnap adatai