Felszólalás adatai

ELNÖK: Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a határozati javaslat elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/2158. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/2158/3. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Kondorosi Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat két témakört ölel fel: egyrészt a polgári perrendtartásnak a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő módosításait tartalmazza, másrészt az igazságszolgáltatással összefüggő más törvényeket, így a bírák jogállásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényt érinti. A javaslat mindkét témakört illetően a közelmúltban fölvetődött kérdések megoldását célozza.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetének módosítását a 2006 decemberében elfogadott, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, valamint az egyes közigazgatási szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletek tették szükségessé. A közigazgatás átalakításának egyik elemeként ugyanis jelentősen megnőtt a regionális illetékességgel működő közigazgatási szervek száma, míg a megyei szinten az eddiginél kevesebb szerv működik.

A közigazgatási perek illetékességi szabályait illetően a rendező elv az volt, hogy az ügyfélhez legközelebb eső bíróság járjon el. Mivel 2006. december 31-ig ez döntő többségében egybeesett az első fokon eljárt szerv székhelye szerinti megyei bírósággal, a törvény az elsőfokú szerv székhelyéhez kötötte az illetékességet.

A regionális szervek számának jelentős növekedésével azonban az ügyfél szempontjából kedvező rendező elv már csak a kódex szövegének módosításával, az illetékességi ok rendszerének átalakításával tartható fenn. A hatályos Pp. szerint ugyanis sok esetben, például adó- és illetékügyekben, munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek határozatai esetében, fogyasztóvédelmi ügyekben vagy nyugdíjügyekben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye a régió más megyéjében található, amely az ügyfél lakóhelyétől távolabb van, és így a távolabbi megye megyei bíróságához vagy munkaügyi bíróságához lenne kénytelen a felperes tárgyalásra járni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács teljes egyetértésével kialakított, Pp.-t módosító részének lényege, hogy ezentúl a felperes, vagyis az ügyfél lakó- és tartózkodási helye fogja meghatározni a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság illetékességét azokban az ügyekben, ahol első fokon a regionális szerv jár el. A megyehatárokat át nem lépő illetékességi szervek, például a jegyző esetében ugyanis a jelenlegi helyzetet nem kell módosítani, az most is az ügyfélnek kedvez.

Az országos illetékességű szervek ügyeiben pedig eddig is a Fővárosi Bíróság járt el, mivel speciális szakértelem országosan csak egy bíróság tekintetében biztosítható hatékonyan. A javaslat e tárgykörben rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a 2007. január 1-jétől indított ügyekben az eljárást át kell tenni a törvényjavaslat által megállapított illetékességi szabályoknak megfelelően, így az időközben megindított perek esetében sem éri hátrány az ügyfeleket.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a tavalyi évben döntött a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendszerének átalakításáról. A jogi egyetemekről kikerülő, a bírói hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára az igazságszolgáltatási pálya első lépcsője a fogalmazói kinevezés és a bíróságokon eltöltött legalább hároméves joggyakorlat. Éppen ezért a kormány is támogatja azt az új rendszert, amely a bírósági fogalmazói állások betöltésének menetét átláthatóbbá, egységesebbé, a mai munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodóan korszerűbbé teszi. Az új rendszerben a bírósági fogalmazói állások betöltése során a jelentkezőknek írásbeli és szóbeli részből álló felvételi versenyvizsgát kell majd letenniük, melynek megszervezéséről a tavaly felállított Magyar Bíróképző Akadémia gondoskodik. A bírósági elnökök a felvételi vizsga eredményének figyelembevételével dönthetnek a fogalmazók kinevezéséről. A javaslat ennek a rendszernek a jogszabályi hátterét teremti meg a fogalmazók jogállását rendező törvény módosításával oly módon, hogy az alapvető szabályok törvényi szinten kerülnének rendezésre, a felvételi rendszer pályázókat is érintő részletszabályai egy, az OIT egyetértésével kiadandó rendeletben kapnának helyet, míg a felvételi vizsgával kapcsolatos igazgatási szabályokat továbbra is az OIT határozná meg szabályzatban. Annak érdekében, hogy az idén nyáron diplomát szerző fiatal jogászokra ez az új rendszer már alkalmazható legyen, szükséges a javaslat mielőbbi elfogadása. Az elkészült és szándékaink szerint mihamarább hatályba lépő javaslat mind az ügyfelek alkotmányos jogaival, mind a szakmai kívánalmakkal összhangban van.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, 5 perces időkeretben.

DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás módosítása - ahogy államtitkár úr is említette - azért vált indokolttá, sőt szükségessé, mivel a kormányzati szerkezetváltás következtében megnőtt a regionális közigazgatási szervezetek száma, és e mellett a változás mellett is indokolt fenntartani azt a korábbi alapelvet, szabályt, annak a lehetőségét, hogy az ügyfelek lakóhelyükhöz legközelebb gyakorolhassák jogorvoslati jogaikat.

(11.40)

A tartalom tehát nem változik, de a módosítás szükséges, éppen azért, hogy a megváltozott körülmények mellett az illetékesség gyakorlatilag változatlan maradhasson.

Nagyon fontosnak ítélte a bizottság, hogy foglalkozik a javaslat a bírósági fogalmazók kinevezésével is, amellyel összefüggésben elhangzott a bizottság előtt, hogy a közelmúltban elkészült a Magyar Bíróképző Akadémia új épülete. Egyébként a jövő héten a bizottságunk látogatást is tesz ebben az intézményben, és személyesen is meggyőződhetünk arról, hogy valóban egy korszerű képzési központ jött létre, amely valóban módot, lehetőséget ad arra, hogy a bírósági fogalmazók kiválasztási és képzési rendje újrafogalmazásra, újraszabályozásra kerüljön.

Az előttünk álló törvényjavaslat így előírná egy központi versenyvizsga letételét, és a kinevezésre jogosult megyei bírósági elnök a megfelelő és csak a megfelelő teljesítményt nyújtók közül nevezhetné ki a leendő fogalmazókat. Így teljesebben érvényesülhetne az átláthatóság, a nyilvánosság és főként a teljesítmény elve.

A bizottsági vitában az átmenet tekintetében hangzottak el kérdések, de megnyugtató választ kaphattunk, hiszen a javaslat szerint a 2006. december 31-e után indult ügyeket át kell tenni az új szabályok szerint illetékes bírósághoz. Összességében az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak ítélte az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben.

Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Fodor Gábor képviselő úrnak, SZDSZ.

DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Előre szeretném bocsátani, hogy biztos, hogy a 10 perces időkeretet nem szeretném kihasználni, hiszen a kormányzati expozéból és az előttem szóló képviselőtársam beszámolójából is - mely az alkotmányügyi bizottság üléséről számolt be - kiderült, hogy itt nem egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely parázs vitákat váltott volna ki közöttünk, hiszen egyetértés volt lényegében a javaslat fő elemeivel kapcsolatban.

Én magam is a Szabad Demokraták Szövetsége nevében csak megerősíteni szeretném azt, hogy a törvényjavaslat fő irányaival egyetértünk, és azt támogatni tudjuk. Helyesnek tartjuk - és lényegesnek érzem kiemelni azt a politikai üzenetet, amely a törvényjavaslaton áthúzódik, és igazság szerint indokolta is az előterjesztését, nevezetesen -, hogy itt egy közigazgatásilag másfajta szervezési rendszer kezd kialakulni Magyarországon, ez a régiók megjelenése.

A régiók megjelenése és határozott szerepvállalása a magyar közigazgatásban indokolttá teszi azt, hogy bizony a polgári perrendtartás is a szükséges változtatásokat eszközölje e téren azért, hogy a megfelelő peres eljárások jó lebonyolításában igazán korrekt módon, ügyfélbarát módon tudjon a magyar igazságszolgáltatás részt venni. Tehát ez egy helyes irány, és ráadásul szükséges is, mert látjuk azt, hogy vitatkozunk a különböző regionális szervek létrehozásáról, helyesen, közben a szükséges döntéseket meg kell hoznunk azért, hogy egy közigazgatási káoszt elkerüljünk, és egy olyan világos struktúra alakuljon ki, amelyben az ügyfél világosan megtalálja a helyét, az ügyének elintézési helyét, és megfelelően, a szükséges eljárási szabályok is ehhez kapcsolódnak.

Tehát mi az SZDSZ nevében ezt támogatni tudjuk. Helyesnek is tartjuk ezt az irányt, mert úgy gondoljuk, hogy az országnak változtatni is kell e téren. Mi a regionális szerveződés ügyét régóta fontosnak tartjuk. Azt is világosan látjuk szerintem mindannyian - nemcsak a Szabad Demokraták Szövetsége részéről -, hogy a regionális szerveződések kérdése Magyarországon egy olyan fontos politikai kérdés, amely az európai uniós csatlakozásunk után különösen felértékelődött, hiszen sikeres részvételünk az Európai Unióban többek között ennek is köszönhető majd. Emiatt is bekövetkezhet, hogy át tudjuk venni azokat a közigazgatási egységeket, amelyekkel jobban és hatékonyabban tudjuk megszervezni a munkánkat. Ez az egyik része a javaslatnak.

A másik, amiről beszéltünk, ez a bírósági fogalmazókra vonatkozó szabályozás része, ahol egy egyszerűsítés és átláthatóbb rend alakul majd ki a javaslat révén. Ezt is támogatni tudjuk, hiszen az igazságszolgáltatás megerősítése, szakmai színvonalának erősítése és ráadásul az átláthatóvá tétele, a szabályokban való egyszerűbb eligazodásnak az igénye egy régóta megfogalmazott elvárás. Helyesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat ennek próbál megfelelni. Úgyhogy ezek szellemében is, e két lényeges momentum miatt is mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, a liberális párt támogatja ezt a javaslatot, és igenlő szavazatainkkal fogjuk majd itt, a plénumon is ezt kifejezésre juttatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Vitányi István képviselő úré a szó, a Fidesz-frakcióból.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is úgy vagyok, hogy én sem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló tíz percet, hiszen az előterjesztő is alig öt percet beszélt a törvényjavaslatról. Előrebocsátva, hogy mi magunk is támogatni fogjuk a törvényjavaslatot, azért engedjenek meg néhány kritikai megjegyzést ezzel kapcsolatosan.

Ismét egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk itt, a parlamentben, amelyre nehéz egy tartalmilag kerek véleményt vagy beszédet mondani. Ennek oka az a most már évek óta rendszeres kormányzati gyakorlat, hogy tartalmilag össze nem függő törvényeket, témaköröket terjeszt elő a kormány törvényjavaslat formájában. Teszi ezt a kormány annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 4/2006. számú határozatában elvi éllel kimondta, a jogalkotónak a jogbiztonság érdekében kerülni kell az úgynevezett salátatörvények megalkotását.

Jelen esetben a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosítását tárgyaljuk. A tervezet címe azonban ne tévesszen meg senkit, egymással semmi összefüggést nem mutató témákra bukkanunk a kormány előterjesztésében.

Tisztelt Ház! Miközben már évek óta várunk egy egységes, átdolgozott polgári perrendtartási kódexre, nem telik el úgy parlamenti ülésszak, hogy ne módosítanák ötletszerűen a Pp. néhány fejezetét. Most éppen a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítások, valamint a kormány által 2006 decemberében elfogadott kormányrendeletek indokolják a változást.

2007. január 1-jén megkezdődött a közigazgatás regionalizációja, azaz jellemzően az eddigi megyei illetékességi területtel működő közigazgatási szervek összevonásával regionális illetékességű közigazgatási szervek jöttek létre. E változások kihatnak a polgári perrendtartás 326. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljáró bíróság illetékességére és a Pp. 327. § (2) és (3) bekezdése szerint az alperes személyére is. Bár az egyes törvények összehangolása indokoltnak tűnik, azért ne legyenek illúzióink: a regionális átszervezésekkel a polgárok csaknem minden esetben rosszabbul járnak. Nem mindegy ugyanis, hogy ügyeiket helyben vagy esetenként 50-100 kilométereket utazva tudják elintézni.

Az új regionális közigazgatási szervek az esetek döntő többségében továbbra is fenntartanak megyeszékhelyen működő kirendeltségeket, hogy az ügyfeleknek ne jelentsen túl nagy megterhelést a változás. Ugyanakkor e kirendeltségek pusztán telephelynek minősülnek, határozatot a regionális szerv nevében hoznak, így bírósági eljárás esetén az illetékességet a regionális szerv székhelye állapítja meg. Míg tehát közigazgatási eljárási szakban az ügy az ügyfélhez közel eső megyeszékhelyen marad a kirendeltségek révén, addig bírósági szakban az esetek többségében már egy másik megyeszékhelyen, a regionális szerv székhelyén működő bíróság jár el. Ezzel felesleges utazásra kényszerül az ügyfél, de sok esetben a szerv ügyintézője is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartásnak eddig is az volt az alapelve, hogy az ügyfélnek a legközelebb lévő bírósághoz kelljen fordulnia közigazgatási perben. Most ezt az elvet változatlan formában, de eltérő szövegezéssel kívánja a tervezet fenntartani. Ezt a módosítást a frakciónk a szavazás során támogatni fogja. Indokoltnak látjuk, hogy a regionális szervek határozatait minden ügyfél a maga megyei bírósága előtt támadhassa meg. Bár a regionális átszervezésekkel komoly fenntartásaink vannak, fontosnak tartjuk, hogy az igazságkereső polgárok lehetőségeit ne csorbítsák a szervezetátalakítás hátrányos kormányzati lépései.

(11.50)

A törvényjavaslat további elemeit is támogatni tudjuk, bár sejtelmünk sincs, hogy a polgári perrendtartás illetékességi szabályai hogyan kerülhetnek egy javaslatba a bírák és ügyészek étkezési utalványaival. Támogatásunk egyetlen indoka e vonatkozásban, hogy a tervezetet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megtárgyalta, és a módosításával egyetértett.

Tisztelt Ház! Lényeges eleme az előterjesztésnek a bírósági fogalmazók kinevezése. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács célul tűzte ki a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendjének átalakítását. Ezért a javaslat azt fogalmazza meg, hogy az eddigi megyei elnöki hatáskörben lévő fogalmazói kinevezés helyett egy központi versenyvizsgát írnak ki a leendő fogalmazók számára, ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala bonyolítaná le, és azok kerülhetnének kinevezésre bírósági fogalmazónak, akik ezen versenyvizsgán megfelelnek. Lenne egy limit, és aki afölött teljesít, azok közül nevezne ki pályázót a kiíró, nevezetesen a bíróság elnöke.

Frakciónk úgy látja, hogy a tervezett módosítás hatékonyan szolgálja a kinevezések átláthatóságát, az egységes minimumkövetelmények pedig elősegítik azt, hogy országos szinten ne lehessenek nagy színvonalbeli különbségek a bírói utánpótlás tekintetében.

Tisztelt Ház! Összességében tehát a Fidesz frakciója tartalmilag támogatja a törvényjavaslatot, mindezek mellett azonban kérjük a kormányt és kiemelten az igazságügyi tárcát, hogy tisztelje meg annyival az Országgyűlést, hogy szakmailag színvonalas, a jogalkotás szabályait tiszteletben tartó előterjesztéseket tegyen le az asztalra, ne pedig ilyen salátatörvényeket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Dávid Ibolya képviselő asszonynak adom meg a szót.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A tényállást és az előzményeket részletesen elmondta az államtitkár úr is és Vitányi képviselő úr is. Abban csatlakoznék a Fidesz felszólalójához, hogy várjuk az egységes polgári perrendtartást, és talán kevesebbet kellene a polgári perrendtartást módosítani.

Azonban a Magyar Demokrata Fórum javaslatát szeretném elmondani. A törvényben írt megoldás, amely a megye-régió kérdésben a felperes lakóhelyére teszi a bíróság illetékességét, elfogadjuk. A bírósági szervezetrendszerrel összefüggő módosítások ugyancsak elfogadhatóak, azonban kritikaként engedje meg az államtitkár úr, hogy elmondjam azt, hogy az egy törvénymódosításban lévő két kérdés köszönő viszonyban nincs egymással, nem is érthető egyébként, hogy milyen indokok szerint kerültek ezek így egymás mellé, a tartalmi kérdésekben azonban sok dologban egyetértünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szót kért Szép Béla képviselő úr. Öné a szó.

DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Többen szóba hozták, hogy mit is érint ez a törvényjavaslat. Tény, hogy érinti a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényeket.

A vitában elhangzott, sőt módosító indítvány formájában is bizottságunk elé került az a kifogás, amely szerint össze nem tartozó, úgymond salátatörvény került megengedhetetlen módon elénk. Szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy az alkotmányügyi bizottság egyetértett abban, hogy ez a módosító indítvány és az abban megfogalmazott kifogás nem megalapozott, ennek következtében egyharmadot sem kapott a módosító javaslat.

És vajon miért is döntöttünk így? Nem valamifajta elfogultságból, hanem azért, mert gondolom, valamennyien tisztában voltunk azzal, hogy ténylegesen milyen megállapításokat, követelményeket rögzít a felemlített 4/2006-os alkotmánybírósági határozat.

Az alkotmánybírósági határozatból csak két kérdést szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy ebben az ügyben az indítványozó csak kizárólag a költségvetési törvényhez kapcsolt további törvényjavaslatokat, törvényjavaslati részeket tette kifogás tárgyává, amely tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a költségvetési törvény sajátos jogi jellege és különleges alkotmányos szerepe következtében kiemelkedő gazdasági és politikai jelentősége van, ezért eltér más törvényektől rendeltetését, természetét és jellegét illetően.

Ugyanakkor megállapította azt is, sőt úgy fogalmaz, hogy az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozza: az önmagában nem kifogásolható, ha egy törvény számos, tárgyával tartalmilag szoros kapcsolatban álló törvény módosításáról rendelkezik. És akkor itt föltehető a kérdés, hogy nem függenek-e össze az igazságszolgáltatás működésének, eljárásának szabályait tartalmazó törvények. Meggyőződésem szerint igen, összefüggenek. (Dr. Vitányi István csóválja a fejét.) Látom, Vitányi képviselő úr, hogy nemlegesen jelez vissza. Bár szerintem igen, de ha mégis megengedjük, akkor folytatódik az Alkotmánybíróság megállapítása, hogy önmagában az sem nyilvánítható alkotmányellenesnek, ha valamely törvény számos más, tárgyukban össze nem függő törvény módosításáról szól.

Én úgy gondolom, hogy mindezek alapján ezt a kérdést valószínűleg lezárhatjuk. Mindezen túl azzal magam is egyetértek, hogy könnyebb, elegánsabb, hogyha olyan törvényt lapozhatunk, és olyan módosító indítványt láthatunk, amely csak és kizárólag az alapul szolgáló törvényt érinti.

Viszont kétségtelen tény, hogy ez a törvénymódosító javaslat komoly változást jelent, merthogy egy komoly változást követ, ráadásul ezt úgy teszi, hogy két komoly követelményt teljesíteni tud: változatlanul arányos marad a bíróságok arányos leterheltsége, és mindezen túl megmarad az ügyfélbarát illetékesség. Ráadásul mintegy bónuszként megcáfolja azokat a regionalizációval szemben korábban megfogalmazott vádakat, amelyek arról szóltak, hogy az ügyfelek számára az ügyintézés elnehezül, nagy távolságokra lesznek kénytelenek utazni akár a kérelmet intézve, akár a jogorvoslatot igénybe véve. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy a regionalizáció eredményeként is az ügyfelek változatlanul ugyanazon a helyen érhetik el az ügyintézőket, adhatják át beadványaikat, kaphatnak tájékoztatást ügyükről, és a jogorvoslat sem válik terhesebbé.

A másik komoly szabályozási tárgy tekintetében, vagyis ami a fogalmazói alkalmazás feltételeit érinti, én úgy gondolom, hogy az is indokolttá teszi, hogy támogassuk ezt a javaslatot, hiszen éppen a napokban lehetett hallani olyan megállapításokat, amelyek arról szóltak, hogy a bírói szervezetben, a bírók körében volt olyan időszak, amikor kontraszelekciónak nevezhettük azt a kiválasztási folyamatot, aminek eredményeként bíróvá érhettek jogi egyetemet végzett kollégák. Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő, és a kontraszelekció helyett valódi verseny legyen a kiválasztás alapja.

És bármennyire kritika tárgyát képezte az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló, illetve a kapcsolódó törvény, én fontosnak tartom azt is, hogy az étkezési hozzájárulás mértéke tekintetében történik szabályozás, hiszen ez egyrészt pontosítja a korábbi nehézkes, külön számításokon alapuló szabályt, másrészt - és talán ennek örülhetnénk is - azt biztosítja külön megállapodás, alku nélkül, hogy a maximális adómentes mértékig juthatnak hozzá a törvény hatálya alá tartozó alkalmazottak ehhez a juttatáshoz.

Összességében az MSZP frakciója támogatja a törvényjavaslatot, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy maguk is ezt tegyék. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több jelentkezőt nem látok, kérdezem Kondorosi Ferenc államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Kondorosi Ferenc: Nem.) Nem.

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

(12.00)

Tisztelt Országgyűlés! Tegnapi döntésünknek megfelelően soron következik az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/1101. számon, a bizottságok ajánlásait T/1101/2., 3. és 4. számokon kapták kézhez.

Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Mivel nincs jelentkező, kérdezem az államtitkár urat, kíván-e szólni. (Dr. Kondorosi Ferenc: Később!) Később? (Dr. Kondorosi Ferenc: Igen.)

Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1917. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/1917/40. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott indítványokra figyelemmel a részletes vitát négy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Felkérem a jegyzőt, ismertesse az általam javasolt vitaegységeket.