Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 1999 márciusa óta tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.

Az eltelt időszakban a szervezetben több ízben és több fórumon fogalmazódott meg az a kritikai észrevétel, hogy a csapatmozgások engedélyezésére irányadó hatályos magyar jogszabályi háttér akadályozza szövetségesi feladataink zökkenőmentes ellátását, mert a döntéshozatali eljárás során az operativitás szempontjai nem kapnak kellő hangsúlyt.

A tagországok többségében a NATO-kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katonai műveletek engedélyezésére a végrehajtó hatalom jogosult, miután ilyenkor egy nemzetközi szerződés alapján a nemzetközi szervezet által hozott döntés végrehajtása történik meg. A magyar alkotmány ezzel szemben a szóban forgó döntési jogköröket túlnyomórészt az Országgyűléshez telepíti.

A 2001. szeptember 11-ei események és a közelmúlt szomorú történései is arra világítottak rá, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben a tagországok eddiginél szorosabb összefogására, gyors, hatékony cselekvésre van szükség.

Döntéshozatali rendszerünk említett problémái különösen élesen vetődnek fel a tavalyi prágai NATO-csúcstalálkozó döntésének megfelelően létrehozandó NATO reagáló erők működésével kapcsolatban. E katonai egység előre meg nem határozható feladatot lát el, amelybe a Magyar Köztársaság 150 fős alegységet kíván felajánlani. Az egységnek a NATO döntését követően 5-30 napos készenléti idővel képesnek kell lennie feladatai teljesítésére is. Így a felajánlott erők egy részének öt napon belül el kell kezdenie tevékenységét. A reagáló erők döntően olyan feladatokat végeznek majd, amelyekhez az alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontja, illetőleg (6) bekezdése alapján az Országgyűlés minősített többséggel meghozott döntése szükséges. A jelenlegi gyakorlat szerint az Országgyűlés a konkrét tevékenység ismeretében esetenként engedélyezi a szükséges csapatmozgást.

A jövőben rendelkezésre álló rendkívül szűk időkeretek mellett az engedélyezési hatáskörök jelenlegi szabályozása a továbbiakban nem tartható fenn, mert az veszélyeztetné vállalt kötelezettségeink teljesítését. A kormány ezért a közelmúltban országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagáló erőkben történő részvételéről. Ennek lényege, hogy az Országgyűlés előzetesen hozzájárulna ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy legfeljebb 150 fős alegysége a NATO reagáló erők részeként bármely, NATO által irányított műveletben közreműködjön, és annak keretében hadműveletileg alá legyen rendelve az irányító NATO-parancsnokságnak.

A javaslat parlamenti vitája során az ellenzéki pártok jelezték, hogy a kérdés országgyűlési határozatban történő rendezését nem támogatják, azonban készek négypárti egyeztetést folytatni a probléma megoldására szövetségesi kötelezettségeink maradéktalan teljesítése érdekében. Kifejezésre juttatták továbbá, hogy hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntésén alapuló csapatmozgások engedélyezése az Országgyűléstől a kormányhoz kerüljön át.

A vázolt problémák megoldása érdekében Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úr négypárti egyeztetést kezdeményezett. Az egyeztetéseken valamennyi résztvevő átérezte az ügy fontosságát, ennek megfelelően a tárgyalásokat alkotó és konstruktív légkör jellemezte. A résztvevők maximális kompromisszumkészségről tettek tanúbizonyságot; tisztelet és köszönet érte.

Az egyeztetés eredményeképpen nemcsak a szabályozás elveiről született megegyezés, hanem a konkrét normaszöveg tekintetében is sikerül egyezségre jutni. Az elfogadott javaslat a kormány hatáskörét differenciáltan bővíti. A magyar és a külföldi fegyveres erők alkalmazásával kapcsolatban csak akkor elegendő a kormány döntése, ha e tevékenységeket az Észak-atlanti Tanács döntése teszi kötelezővé. A harctevékenységben való részvételnél ugyanis indokolt, hogy valamennyi tagország hozzájáruljon e tevékenységhez. Minden más csapatmozgás kormány általi engedélyezéséhez ugyanakkor elegendő az észak-atlanti szerződés bármely más szervének döntése is.

A javaslat garanciális elemként rögzíti, hogy a kormány az általa engedélyezett tevékenységekről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki a fegyveres erők főparancsnoka.

Reményeink szerint a témakör megnyugtató rendezését elősegítő, alkotó légkör jellemzi majd a törvényjavaslat országgyűlési vitáját is, elősegítve, hogy a szükséges alkotmánymódosítást az Országgyűlés rövid időn belül elfogadhassa.

A csapatmozgásokkal kapcsolatos döntési mechanizmusnak a törvényjavaslat szerinti korszerűsítése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk megbízható és vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítő NATO-tagállam lehessen, erősítve ezzel az ország pozitív külpolitikai megítélését. Kérem önöket, támogassák az alkotmány módosítását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)