Felszólalás adatai
215. ülésnap (2017.04.20.), 84. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kepli Lajos (Jobbik) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | vezérszónoki felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 6:55 |
Felszólalások: Előző 84 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló javaslat alapvetően három pillérből áll. Az első pillére ennek a javaslatnak a roamingrendelet, azaz a roamingrendszernek, a barangolási rendszernek a felszámolása, amely az európai digitális menetrendhez kapcsolódó egyik alapvető uniós célkitűzés, az egységes digitális piac létrehozásának keretében a belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak közötti különbségek csökkentése. Az Unión belüli országhatárokat átlépő barangolásos mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül felszámolásra, a lényeg, hogy 2017. június 15-étől fő szabály szerint a barangolásszolgáltatók nem számíthatnak fel a belföldi kiskereskedelmi díjon felül semmilyen többletdíjat a szabályozott barangolási szolgáltatásokért.
(A jegyzői székben Móring József Attilát
dr. Szűcs Lajos,
Hegedűs Lorántnét
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Ugyanakkor szűk körben ugyan, de lehetőséget biztosít a kivételekre ez alól ez a jogszabály. Különösen meghatározott és rendkívüli körülmények fennállása esetén, amennyiben valamely barangolásszolgáltató számára nem térül meg a szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtásának összes várható költsége, akkor a szóban forgó szolgáltató a tagállami nemzeti szabályozó hatóságtól, esetünkben az NMHH-tól engedélyt kérhet arra, hogy a belföldi díjszabás mellett többletdíjat alkalmazzon. Tulajdonképpen ennek az engedélyezési szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez telepíti a jogszabály ‑ Magyarországon ők a szabályozó hatóság ‑, és a roamingrendelet szabályai alapján folytatja le az NMHH elnöke ezt az eljárást, s ennek alapján ő dönthet arról, hogy ki jogosult ilyen többletdíj alkalmazására. Ennek természetesen lehet piactorzító hatása is, amennyiben nem megfelelően alkalmazzák, ha a médiahatóság elnöke visszaél ezzel a jogosultságával, de rendeleti szinten is észszerű lépés volt, hogy a hírközlési hatóság elnökéhez telepítik ezt a jogkört. De mint minden döntés, amit valamely hatóság vezetőjéhez telepítenek, nem megfelelő szabályozás esetén természetesen magában rejti a visszaélés lehetőségét. Ennyit a roamingrendeletről, a roamingszabályozásról. Az természetesen egy pozitív lépés, pozitív folyamat, hogy az Európai Unión belül 2017 júniusától alapszabály szerint nem lehet barangolási díjat felszámolni, nem lehet roamingköltséget az egyes szolgáltatóknak a hívásokért és az adatforgalomért felszámolni.
A második pillér ennek a javaslatcsomagnak a hármas pilléréből az úgynevezett szupergyors internettel kapcsolatos, amely a közterület tulajdonosának, a hálózatüzemeltetőnek és az épület tulajdonosának az együttműködését szabályozza, és az a célja, hogy nagyobb garanciát adjon a hírközlési építmények idegen ingatlanon való elhelyezéséhez, valamint a vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nyilván csak a beruházás megvalósítása után célszerű, hiszen közben a nyomvonal akár meg is változhat.
Pozitív a rendelkezés, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom régóta szorgalmazza, hogy az internet minél több településre eljuthasson, és a hálózatüzemeltetőket minden eszközzel támogatni kell, hogy a hálózat minél több helyen kiépüljön, és minél többen hozzáférhessenek a széles sávú internet előnyeihez azokon a településeken is, ahol adott esetben kevesebben vennék igénybe. Ha ez nem feltétlenül volna profitábilis üzleti alapon, akkor is támogatni kell, hogy az infrastruktúra kiépüljön, és az elmaradottabb régiókba, a kisebb településekre is eljusson az internet.
Ezenfelül természetesen a tudatos internethasználat ösztönzésére is szükség volna, és olyan programok támogatására az állam részéről, ami segít ennek az elterjesztésben.
A tudatos internethasználathoz kapcsolódik a harmadik pillér is, ami a gyermekpornográf internetes tartalmak természetesen maximálisan támogatható visszaszorítását célozza. A Jobbik részéről is jó néhány felszólalásban már a múltban felszólaltunk az interneten terjedő rendkívül káros gyermekpornográf és erőszakos tartalmak ügyében. Itt jelentős előrelépést jelent az Interpol által összeállított listán szereplő gyermekpornográf honlapok hozzáférhetetlenné tétele azáltal, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kereső és gyorsító távszolgáltatók törvényi felhatalmazást kapnak a listán szereplő tartalmak hozzáférhetetlenné tételére.
Természetesen arra is van lehetőség, hogy a szolgáltatók ne fogadják el a technikai segítségnyújtó rendszertől érkező tartalmakra vonatkozó hálózati hirdetéseket. A listán szereplő oldalak tartalma kivétel nélkül büntetőjogi tényállást alapoz meg, ezért a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján is lehetséges a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése, az egyébként hatályos büntetőeljárásról szóló törvény szerint és a büntető törvénykönyv alapján.
Tehát mindenképpen rendkívül fontos lépésről van szó, egy újabb lépésről abban a lépéssorozatban, ami az interneten terjedő gyermekpornográf tartalmú tartalmak teljes visszaszorítását célozza meg. Az természetesen nem lehet kérdés, hogy ebben a Jobbik is támogatást fog nyújtani. S a másik két pillért is olyan pozitív kezdeményezésnek tartjuk ‑ mind a roamingrendszer Európai Unió által kezdeményezett felszámolása, mind pedig a szupergyors internet elterjedése tekintetében ‑, ami miatt nem látjuk okát, hogy ne támogassuk a jelen előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
(14.00)
Felszólalások: Előző 84 Következő Ülésnap adatai