Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szászfalvi László KDNP-vezérszónok néhány pontjára szeretnék reagálni. Az egyik az, hogy adagolva; adagolva kapják meg az egyházak ezeket az állami, nemzeti tulajdonokat. Nincs azzal gond, hogy adagolva, de tulajdonképpen ez a folya­mat, ez az adagolás most úgy néz ki, hogy ahogy éppen jön. Akkor megvizsgáljuk, kitárgyaljuk, a kormány kitárgyalja, társadalmi vagy szélesebb egyeztetésnél nehogy véletlen valaki utána tudjon nézni, hogy minden stimmel‑e ezzel. Tehát ez nem állja meg a helyét, azt gondoljuk, hogy adagolva. Lehet adagolni, lehet negyedévente beosztani, hogy most akkor összegyűlik három hónap, alaposabban megnézzük, és akkor megkapják. Lehet valamilyen időközt megállapítani, de ahogy éppen jön, akkor gyorsan kitárgyaljuk, és akkor odaadjuk, ez nem egy normatív eljárás, képviselő úr.

Nagyon örülnék annak, ha választ kapnánk arra a felvetésünkre és megerősítenék, hogy jól tu­dom‑e vagy nem, amit az esztergomi ingatlan kap­csán elmondtam.

László Tamás megszólalásával kapcsolatban pe­dig, idézem: önnek egy kicsit jobban utána kellene nézni, hogy mik történtek, itt utalva a IV. kerületben egy ingatlan és egy szalézi szerzetes történetére. Tisztelt László Tamás Úr! Higgye el, hogy elég alapo­san ismerem ezeket a történeteket, sokat is ismerek, ezen kívül is, helyieket, különösen a saját lakókörze­tem, szülővárosom, Baja történetét is nagyon jól ismerem, de számos mást is.

Azt állítom, hogy ezek nagyon súlyos dolgok. Soha nem tudja az állam kárpótolni az egyházakat azokért a dolgokért, amiket akkor elkövettek a kom­munisták ellenük. Rajta kell lenni, hogy ez megtör­ténjen, azonban ezt normatív formába kell tenni. Mi támogatnánk akár azt ‑ eltelt két és fél évtized ‑, hogy felülvizsgálatra kerüljön akár, hogy miként zajlott ez a kárpótlás, és támogatjuk azt is, hogy az egyházak nagyobb szerephez jussanak, nagyobb vagyonokat kapjanak, ha nagyobb feladatot látnak el természete­sen, de az, hogy ez nem normatív formában, ad hoc módon történik, és olyan érveléssel, hogy ez a szerze­tes itt ezt csinálta, és akkor ők kapnak egy ingatlant… Hány olyan volt még, kedves László Tamás képviselő úr, hány olyan város, hány olyan egyházmegye, hány egyház, hány szerzetesrend jöhet elő azzal, hogy mekkora áldozatot hoztak ők, és teljesen jogosan megtehetik ezt? De vajon akkor ők így esetszerűen mindig kapnak egy-egy ingatlant? Ez nem normális eljárás, azt gondoljuk, ne várják, hogy ezt így ebben a formában támogassuk.

Tisztelettel megkérem, a kérdésre válaszoljanak az esztergomi ingatlan kapcsán. Köszönöm.