Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tanúi lehetünk a víziközmű-cégek kivéreztetésének, és még csak azt se mondanám, hogy jó szándékú, mert ül itt egy más szakmából érkezett államtitkár, a Fidesz vezérszóno­ka egy nagyon derék, nagyon kedves franciatanárnő (Dunai Mónika közbeszól.), nem találtak egy épület­gépészt, aki esetleg felszívta volna magát nemcsak vízzel, hanem tudással erre a témára. Ez azért egy borzasztó előterjesztés.

Egyrészt amit a képviselőtársam kifejtett, hogy a dologi költségek oldaláról kivéreztetik a cégeket, tehát az, ami a 12. §-ban van, hogy a nem lakossági felhasználó nem fizet közműfejlesztési hozzájárulást, hanem csak úgy akár milliárdos nagyságrendű köz­műfejlesztési engedményeket vesz igénybe, ez azt jelenti, hogy maguk nem a lakosságnak adják oda a pénzt, amit oda lehetne adni, hanem azoknak a ha­veroknak, azoknak a cégeknek, akiknek „-hat”, mert úgy emlékszem, hogy feltételes módban van, tehát akiknek úgy ítélik majd meg, hogy nem kell ezt meg­fizetni. Ez azt eredményezi, hogy ami így nem folyik be közműfejlesztési hozzájárulás, az a pénz hiányoz­ni fog a víziközmű-cégnél, tehát a működéséhez va­lamilyen ágon ezt vagy mást pótolni kellene.

A másik a dolgozói szegénység. Olyan mértékig alacsonyak a vízi közműveknél dolgozó szakembe­reknek a fizetései, hogy egyszerűen nem maradnak ott. Tényadatként hallottam cégvezetőktől, hogy évi 25 százalék a fluktuáció, ami inkább eláramlás. Te­hát nem tudják ezen a bérszínvonalon biztosítani a szakembereket, és akkor ezután jön az, ami itt el­hangzott, hogy túlzottan oxigénes a bajai víz, és még azt a koszt is leszedi, ami nem most keletkezik, ha­nem régen-régen rakódott rá a vezetékekre, és barna víz folyik Baján a csapokból.

(15.10)

Tehát amikor önök behozták a szlenget a hivata­los köznyelvbe azzal, hogy rezsiről kezdtek beszélni, ugyanis ez, hogy rezsi, olyan, mint hogy kérek egy kevertet ‑ nem tudja senki, hogy mi van benne. Ez egy vegyes felvágott, ezt a szlengben használják az emberek, ez nem jogi kategória. Amikor önök rezsi­harcról beszélnek, valami megfoghatatlan lakossági költséget akarnak beleálmodni, amiről többször be­bizonyítottuk, hogy előtte megemelték, például az energiaárakat ’10 és ’12 között, 30-32 százalékkal, és utána méltóztattak 20-25 százalékkal csökkenteni. Úgyhogy ez az önök rezsije, hogy jól összemaszatolni a dolgokat.

Na most, ezt próbálják megtenni a víziközmű-cégek tönkretételénél is, ami egy rendkívül ocsmány dolog, ugyanis a köztársasági elnök nagyon helyesen víznagyhatalomként mutatja be Magyarországot, mert a lehetőségeink alapján lehetnénk is azok; a Fővárosi Vízműveknek kiváló technológiai és kiváló üzemeltetési eredményei vannak, azzal együtt, hogy kiváló a vezetése is. De ha ilyen törvényeket hoznak, ami kivérezteti, tönkreteszi a víziközmű-cégeket, akkor ne várják, hogy ezek az eredmények tartósak legyenek. Akkor majd a köztársasági elnök kiáll a következő víz világkonferencián, hogy mi víz-világ­nagy­hatalom vagyunk, kivéve Baját, ahol barna szar­bajuszos víz folyik a csapból, merthogy így sikerült a felújítást megcsinálni? Úgyhogy egy ilyen rendkívül exponált alapvető szolgáltatást, alapvető élelmezési feltételt biztosító közműnél, mint a vízi közmű, a vízellátás, úgy gondolom, hogy sokkal körültekin­tőbben, sokkal több garanciát, biztosítékot és a való­di ellátásbiztonságot, ennek a színvonalát biztosító, garantáló törvényt kellene idehozni.

Tudom, hogy elnök úrnak már nagyon mennie kellene, de azért kitérnék még arra, hogy milyen hi­he­tetlen mértékig versenyképességi tényező a köz­műellátás. Pont ez a 12. § világít rá arra, hogy ami most Magyarországon történik, az nonszensz, ugyan­is a vállalkozók, akik belobbizták magukat maguk­hoz, hogy a 12. §-ban, aki nem lakosságiként építi a lakóházakat, az ne kössön közműfejlesztési hozzájá­rulást, ez a valódi piaci természetes igény. Tehát az lenne a normális, hogyha egy szolgáltatónak lenne arra tehetsége, lenne arra pénze, hogy a szolgáltatás fejlesztésére, területi bővítésére fordíthasson anyagi és technikai eszközöket, tehát kiépítse a potenciális felhasználói felé ezt a közművet. Ne a felhasználóktól akarja elszedni, hanem vigye oda az árut, és aztán majd értékesítse. Pár tíz évvel ezelőtt bejárta a világ­sajtót az a hír, ami úgy szemléletesen érzékelteti, hogy mit akarok mondani: a Francia-Alpokban, az isten háta mögött valaki építési engedélyt kért egy hétvégi házra, és amikor ezt megkapta, a telefonszol­gáltató saját költségére 28 kilométer kábelt vezetett előre az építendő házhoz, mert az ő szabályzatában az van, hogy ha valahol kiadnak egy építési enge­délyt, akkor a telefonszolgáltatást biztosítani kell a saját alapszabálya szerint, a saját törvényeik szerint. Na, ez lenne normális, ez lenne a policy Magyaror­szágon is, nem olyan vívmányokról beszélni, kedves Mónika ‑ talán szabad a keresztnevén szólítani, nem úgy, mint a Jánost (Szórványos derültség.) ‑, hogy menjen eléje a szolgáltató a potenciális vevőknek, és kínálja fel a portékáját. Nem az, hogy elszedem tőled a pénzt, majd én megmondom, hogy mennyiért csi­nálom meg, jó drágán, és amikor ezt előre kifizetted, akkor utána majd egy fél évvel vagy egy évvel esetleg biztosítok neked egyfajta szolgáltatást.

Szóval, ez nem megy, ez egy elavult szemlélet, ezen a koron már túl vagyunk! Úgyhogy legyenek szívesek olyan törvényt hozni ide, ami megfelel a XXI. századnak és megfelel a magyar lakosság méltó ellátásának. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)